Sorrentino filmjében egy olyan ember portéját festi meg, akinek története egyszerre bűvöli el, és kényszeríti megvetésre a nézőt. A film főhőse, Gulio Andreotti, aki hét alkalommal volt miniszterelnök, 25 alkalommal töltött be miniszteri posztot és akinek gúnynevei között olyanok szerepelnek, mint: a Halhatatlan, a Szfinx, a Szalamandra, Fekete Pápa, vagy a Sötétség és Örökkévalóság Ura. A barokkosan sűrű cselekmény 60 év zajos, dühvel teli olasz történelme a Kereszténydemokrata Párt első kormányzásától napjainkig.
Christy Brownt még saját szülei is gyógyíthatatlannak, mozgássérültnek és gyengeelméjűnek tartják. Egy szép napon azonban a családnak rá kell döbbennie, hogy Christy nemcsak ért, érez, de gondolkodik és iszonyú elszántsággal küzd szerettei elismeréséért. Segítségükkel emberfeletti harcot vív azért, hogy teljes értékű embernek tarthassák.
1977-ben Harvey Milket beválasztották a San Francisco városának Felügyelői Testületbe, így ő lett az első olyan választott, magas közhivatali tisztséget betöltő ember Amerikában, aki nyíltan vállalta homoszexualitását. Győzelme nemcsak meleg jogi szempontból volt jelentős; egységbe kovácsolta a politikai spektrum különböző szereplőit, a nyugdíjasoktól kezdve a szakszervezeti dolgozókig. Harvey Milk alapjaiban változtatta meg az emberi jogokért folytatott harc természetét, és vált egész Amerika hősévé, szomorúan korai, 1978-ban bekövetkezett tragikus halála előtt.
A távoli Afrikában, a ruandai erdők mélyén hegyi gorilla családok élik boldog életüket. Közöttük egy nő, akinek különleges módszereivel sikerül elnyernie az állatok bizalmát. Utánozza hangjukat és mozdulataikat, leveleket rágcsál, s közben mindent megtud a gorillákról, amit csak ember megtudhat róluk. Dian Fossey 18 évet töltött a gorillák tanulmányozásával Ruandában. Az évek során olyan közel került hozzájuk, mint előtte senki más. Michael Apted saját könyve és a National Geographic egy cikke alapján rendezte meg filmjét a tragikus sorsú Dian Fossey lenyűgöző életéről.
Che Guevara neve negyven évvel halála után is élénken él a köztudatban, talán összes kortársánál pontosabban személyesíti meg a hatvanas évek forradalmi hangulatát. Világméretű márkanév lett, arcképe ott figyel minden sarkon: fiatal, jóképű és idealista, az elnyomottak bajnoka - egyfajta ikon, sokak álmainak, reményeinek megtestesítője. Életrajzi filmje két részből épül fel, egymásra vetítve Che pályafutásának két szakaszát: az első rész az 1955 és 1962 közötti eseményeket eleveníti fel, a küzdelmet Batista diktatúrája ellen, aprólékos részletességgel bemutatva azt a kimerítő gerillaháborút, amit Castro és Che Guevara a kubai vidéken folytatott, mielőtt dicsőségesen bevonultak Havannába.
A film főszereplője, Benicio Del Toro hét évet töltött Che Guevara életének megszállott kutatásával, a szerepre való készülés kedvéért elolvasta Cervantes Don Quijote című művét is, amely Che egyik kedvenc olvasmánya volt. A film alapjául elsősorban Che a kubai forradalom idején írt és a bolíviai időszakot dokumentáló naplói szolgáltak. Az alkotás két részre bontásával Steven Soderbergh rendező a Che Guevara által képviselt marxista dialektikát is illusztrálni kívánta: szándéka szerint az első és a második rész eltérő időrendje, színvilága, kamerahasználata, sőt képaránya ellentétes eszmények ütközését fejezi ki. Benicio Del Toro 16 kilót fogyott a forgatás alatt annak érdekében, hogy hűen ábrázolhassa Che megromlott egészségi állapotát.
A XV. századi Franciaországban a káosz az úr: a legnagyobb várakat és városokat elfoglalták az angolok, az országnak nincs királya, és a francia lovagok minden esély és különösebb meggyőződés nélkül próbálgatják a lehetetlent: megállítani a világ legnagyobb, legerősebb és legönteltebb hadseregét.Franciaországon már csak a csoda segíthet. És a csoda el is jön: Jeanne-nak hívják, 16 éves, gyönyörű és víziók vezetik. A semmiből bukkan elő, és pillanatok alatt megfordítja a világtörténelmet. Csatákat és háborút nyer, végül pedig visszafoglalja az angoloktól Orléans-t. Rövid hajjal, páncélban, lóháton harcol - a harcedzett lovagok egyenrangú társa a kegyetlen és véres férfivilágban. De sikerei csak a katonák körében teszik népszerűvé: Jeanne téved, ha azt hiszi, látomásai mindig, minden ellenfelével szemben jó tanácsot adnak neki.
A Julie Delpy rendezte film Báthory grófnő kétségbeesett küzdelmét állítja középpontba, amellyel megpróbálja visszaszerezni fiatal szerelmét Thurzó Istvánt, és felvenni a harcot az öregedéssel és saját démonaival. István apja, a nagyhatalmú Thurzó György mindent megtesz, hogy megakadályozza a szerelmesek boldogulását, a grófnőt lassan az őrületbe kergetve.
Jackie Kallen okos, talpraesett és céltudatos nő, a környezet, amelyben él azonban céltalanná, kilátástalanná tette életét. Munkája unalmas és esélye sincs a kitörésre, pedig érzi, hogy többre hivatott. Egyik nap szemtanúja lesz egy verekedésnek. Látja, hogy a verekedők egyike, Luther Shaw nemcsak az utcán, hanem a ringben is megállná a helyét. Jackie otthagyja az állását és meggyőzi Luthert, hogy próbáljanak meg együtt kitörni ebből a kilátástalan életből. A férfi bokszmenedzsere lesz, és egy veterán edző segítségével elindulnak, hogy valóra váltsák álmaikat. A film valós történetet dolgoz fel.