1928 márciusának egyik szombat reggelén, Los Angelesben Christine Collins elbúcsúzik a kilencéves kisfiától, akit egyedül nevel, azután munkába megy. Este, amikor hazaér, a legszörnyűbb rémálma válik valóra: a kis Walternek nyoma veszett. Öt hónappal később a rendőrség bejelenti, hogy a kisfiú előkerült, és a nyomozást lezárták. Holott csak rábeszélték az asszonyt, hogy vigyen haza egy kisfiút, akiről pedig tudta, hogy nem az ő fia. Amikor Christine megpróbálja elérni a hatóságoknál, hogy folytassák a nyomozást, valóságos rágalomhadjárat indul ellene. Egyedül Briegleb tiszteletes személyében talál segítségre.
1912-ben járunk. Maud Watts egy mosodában gürcölve keresi keserves kenyerét. Egy nap a munkából hazafelé menet a szüfrazsettek tüntetésébe botlik. A nőknek szavazati jogot követelők között meglepetésére ott látja egyik munkatársát is. Kezdetben ugyan vonakodva, de lassan azonosul a szüfrazsettek ügyével, és ráébred, hogy harcolnia kell a jogaiért és az emberi méltóságáért a munkahelyén és odahaza egyaránt. Maud mozgalom iránti elkötelezettsége többször próbára tétetik – tanúskodnia kell a parlament előtt, utcai csetepatéba keveredik, sőt, börtönbe is kerül...
A Danton bukását monumentális freskóban ábrázoló politikai vitadráma 1794 tavaszán, a forradalmi terror erősödésének idején játszódik. Robespierre kezében összpontosul a jakobinus diktatúra legfőbb hatalma. Tevékenysége mind a balszárny, mind a Danton vezette jobboldal ellenállásába ütközik. Robespierre kérlelhetetlenül leszámol ellenfeleivel, letartóztatja és börtönbe veti Dantont is. Danton a tárgyaláson gyújtó hangú szónoklatot tart, melynek hatására kis híján lázadás tör ki. A pánikhangulatban Robespierre minden felelősséget magára vállal, és guillotine alá küldi nagy ellenfelét...
A hidegháború teljes erővel "dübörög". Ebben a megragadó, igaz történetben az amerikai sakk-csoda Bobby Fischer (Tobey Maguire) hirtelen két szuperhatalom küzdelmének kellős közepén találja magát, amikor kihívja egy játszmára Borisz Szpasszkijt, vagyis magát a Szovjetuniót. A hollywoodi veterán Edward Zwick (Véres gyémánt, Az utolsó szamuráj) rendezte, Maguire, Liev Schreiber és Peter Sargaard főszereplésével készült Gyalogáldozat Fischer félelmetes egyensúlyozásáról szól a zsenialitás és őrület határán, és bemutatja egy brooklyni kölyök tündöklését és bukását, akire az egész világ felfigyelt.
Bayard Rustin aktivistának rasszizmussal és homofóbiával kell szembenéznie, amikor az 1963-as washingtoni menet megszervezésével segít változtatni a polgárjogi történelem menetén.
1957. január, Párizs. A 21 éves Yves Saint Laurent váratlan lehetőséghez jut, a nagynevű divatház alapítója, Christian Dior asszisztense lesz. Amikor pedig a cég már a fiatal tehetség saját tervezésű úgynevezett haute couture-kollekcióját is bemutatja, érthetően azonnal a divatszakma figyelemének középpontjába kerül. A bemutató óriási siker, Yves Saint Laurentet az addig alkalmazott merev formák felszabadítójaként, szinte forradalmárként ünneplik. Nem csak a hírnév, de a szerelem is hamar utoléri: megismerkedik Pierre Bergével, s egy életre szóló kapcsolat szövődik köztük.
A tizenhét éves Griet (Scarlett Johansson) édesapja megvakul egy kemence felrobbanásánál, ezért a lány kénytelen cselédnek szegõdni a festõ, Johannes Vermeer (Colin Firth) családjához. A lány kortalan szépsége felkelti a festõművész érdeklõdését, és bár neveltetésük és társadalmi helyzetük gyökeresen más, a mester észreveszi Griet ösztönös tehetségét, és fokozatosan beavatja õt művészetének titokzatos világába. Amikor anyósa, Maria Thins (Judy Parfitt) észreveszi, hogy Griet lett Vermeer múzsája, veszedelmes döntést hoz.
A film Bob Dylan életéről szól és rendhagyó módon, többszörös szereposztással dolgozik: mind a hét színész Dylan életének és zenei pályafutásának más-más oldalát testesíti meg. Betekintést nyerhetünk Bob Dylan korai karrierjébe, a népdalénekesként töltött küzdelmes napokba; majd abba az időszakba, mikor a '60-as évek elején a népzene legismertebb egyéniségévé vált; aztán sorra kerül az ellentmondásos arculatváltás is, mikor hősünkből rocker lett. Később az alkotók felidézik a hírhedt motorbalesetet, ahogy az azt követő visszavonulást is; hogy végül eljussunk a közelmúlthoz, amit a stúdióból való fokozatos elmaradozás és a "Végtelen Turné" elnevezésű koncertsorozatra való teljes koncentráció fémjelez.
Peter Greenaway filmjének középpontjában Rembrandt egyik leghíresebb festményének, az Éjjeli őrjáratnak a születése áll. A jelenet a városi milícia muskétás csapatát ábrázolja, amint őrjáratra indulnak. Greenaway szerint valójában a képen egy összeesküvést láthatunk, és a megoldás kulcsa a kép részleteiben van elrejtve. Egy gyilkos azonosítása?
1940. Lev Trockijt, Lenin egykori küzdőtársát Sztálin száműzi az országból, mivel politikai riválist lát benne. Az orosz forradalmár a mexikói kormánytól kap letelepedési engedélyt, a Mexico Cityben található villát, amelyben lakik éjjel-nappal fegyveres testőrök őrzik. Szükség is van az elővigyázatosságra, hiszen Trockij ellen addig már több sikertelen merényletet is elkövettek. Frank Jackson, a kanadai Sztálin-szimpatizáns mindent elkövet, hogy a gyanakvó politikussal találkozhasson: udvarolni kezd egykori tolmácsnőjének, majd eljuttat vele egy ideológiai cikket azzal a céllal, hogy elnyerje bizalmát.Joseph Losey filmje hiteles kordokumentumok, írások alapján próbálja feltárni az ismert forradalmár utolsó napjainak történetét, és választ keres a politikai fanatizmus, elkötelezettség és paranoia kérdéseire.