A tizennégy éves Billy Casper édesanyjával és idősebb bátyjával él egy bányászfaluban, Yorkshire közelében. Testvére Jud, a bányában dolgozik, huszonéves, durva és nagy nőcsábász. A yorkshire-i fiú, Billy magányos ebben a nem éppen felemelő környezetben. Osztálytársai gúnyolják, tornaórán, hiányos felszerelése miatt a tanár megalázza. Szerencsére Billy megleli a maga kis világát, ugyanis talál egy madárfiókát, s ettől kezdve óvja, védi, eteti és röpteti. A kisfiú örökre szóló barátságot köt a sólyommal, akit Kesnek nevez.
Lasse felesége halála után fiával, Pellével útnak ered, hogy munkát találjon. Dániába mennek, ahol egy uradalmi birtokon sikerül állást találnia Lassénak. Itt sok megaláztatásban van részük, ám mindent eltűrnek, mert gyűjtik a pénzt arra, hogy kivándorolhassanak Amerikába. Pelle segít apjának a nehéz munkában és közben iskolába is jár. Amikor azonban el kellene indulniuk, Lasse közli fiával, hogy ő már öreg az utazáshoz.
Ben Wade a bandájával megtámadja az egyik postakocsit és megöli a kocsist. A város vezetője csapatot szervez Wade elfogására. Dan is elszegődik kétszáz dollárért, miután nem kapott kölcsönt a rohamosan pusztuló farmjára. Hamarosan azonban rá kell jönnie, hogy elkapni Wade-t a könnyebbik feladat, élete mindaddig nincs biztonságban, amíg Wade nem kerül fel a Yumába tartó 3:10-es vonatra. A néhány fős csapat cselhez folyamodik, hogy Wade bandáját minél távolabb tudja. Ám a csel nem válik be, s mindannyian életveszélybe kerülnek.
50-es évek, London. Itt él Vera Drake és családja. Nem gazdagok, mégis a maguk egyszerű, szerény módján boldogok, legfőképp, mert a család összetartó. Vera takarítónő, a férje, Stan a bátyja műhelyében autószerelő, az egyik fiuk, Sid egy szabómester alkalmazottja, a lányuk, Ethel egy villanykörték tesztelését végző gyárban dolgozik. Az önfeláldozó Vera azonban még mást is tesz. Valami olyat, amit titokban tart még a családja előtt is. Amit tesz, azt soha nem pénzért, hanem tisztán könyörületből teszi - egész egyszerűen olyan ember, aki mindig és mindenütt motivációt érez, hogy ott segítsen az embereknek, ahol csak tud. Vera Drake szabadidejében részvéttel teli "angyalcsináló", azaz fiatal nőknek segít nem kívánt terhességük megszakításában. Amikor az egyik ilyen fiatal lányt a magzatelhajtás után sürgősen kórházba kell vinni, a rendőrségi nyomozás során a szálak Verához vezetnek, és Vera világa összeomlik.
Tess apja, egy szegény házaló, megtudja, hogy a család jog szerinti leszármazottja a d'Urberville-nemeseknek. A lányt a nemesi házban ugyanúgy kezelik, mint a többi szegény alkalmazottat. A fiatalúr, Alec erőszakkal szeretőjévé teszi. A távoli gazdaságban Tess és egy pap fia, Angel, egymásba szeretnek. A nászéjszakán azonban, amikor Tess bevallja múltját, a felháborodott férj magára hagyja a fiatalasszonyt. A tragédia elkerülhetetlen.
ane vad, szeleburdi teremtés. A Vadnyugaton persze jól jön, ha az ember lánya megáll a maga lábán, és nem retten meg akkor sem, ha indiánokkal kell tűzpárbajt vívnia. Jane azonban egy nap rádöbben, hogy harcias modorával és ütött-kopott bőrnadrágjában senki nem tekinti nőnek - legfőképpen Wild Bill Hickok nem, akivel régóta kutya-macska barátságban vannak. Wild Bill ugyanis túlságosan el van foglalva azzal, hogy buzgón csapja a szelet a Chicagoból érkezett csinos énekesnőnek, akinek másvalakiért dobog a szíve... A szerelmespárok persze végül egymásra találnak, de addig is vár rájuk sok kaland és rengeteg, ma már klasszikussá vált dallam, mint például az ötvenes évek nagy sikere, a Secret Love, amiért a Sammy Fain - Paul Francis Webster dalszerzőpárost Oscar-díjjal is jutalmazták.
1943 nyarán egy este három fiatal száll le a vonatról a Canterbury előtti állomáson: egy brit és egy amerikai őrmester és egy angol lány, aki egy farmon fog kisegíteni. Alig tesznek meg néhány lépést az utcán, amikor a sötétben rájuk támad a környék titokzatos réme, a Ragasztós, aki ragasztóval önti le fiatal nők haját. A három fiatal elhatározza, hogy a végére jár a rejtélynek, és ebben a helyi lakóktól is segítséget kapnak. Pressburger Imre és Michael Powell legendás író-rendező duójának szórakoztató mozija a világháború utolsó szakaszából, egyfajta tiszteletadásként Chaucer Canterbury mesék című, középkori műve előtt.
A Los Angelesben élő, tizenhat éves és rettenetesen elkényeztetett Poppy Moore soha nem tudta, hol a határ. Mikor egy fényűző fruskaparti látványosan rosszul sül el, Poppy feldühödött őse áthelyezi a csemetét egy angol nevelőintézetbe, hogy egy kis fegyelmet tanuljon. Poppynak persze esze ágában sincs megjavulni, inkább rágyúr arra, hogy kicsapják. Igen ám, de az angol hidegvérrel megáldott diáklányok és tanárok nem hagyják, hogy egy amerikai hercegnő csak úgy kijátssza őket. Poppy rádöbben, hogy lázadó magatartásával semmire sem megy, így aztán új barátaival és szobatársaival kidolgozza a tökéletes menekülési tervet, aminek aztán az lesz a vége, hogy el sem akar menni...
Bár a sziú törzsek a Little Big Horn-i csatában legyőzték a Custer tábornok vezette 7. lovasezredet, az indiánok helyzete tovább romlik. A bosszúra éhes fehérek ki akarják űzni őket a szent földjükről, az aranyban gazdag Black Hillsből. Csak Dawes szenátor emel szót az érdekükben. Eközben Charles Eastman, a fiatal, indián származású orvos mindent megtesz annak érdekében, hogy jobbá tegye az életet népe számára. Az indiánok azonban már csak az új messiás eljövetelében reménykednek. A fehérek rossz szemmel nézik ellenállásukat, vezetőjüket, Ülő Bika törzsfőt meggyilkolják, és mészárlást rendeznek a Wounded Knee-pataknál.
Dickens regénye sok feldolgozást megért. Erőszak, vad indulatok és viktoriánus gyengédség keveredik az író talán legnagyszabásúbb művében. Főhőse Pip, az árvafiú, aki az életnek csak a sötét oldalát látja, egészen addig, amíg össze nem hozza a sors a gazdag és különc Havisham kisasszonnyal és annak fogadott lányával, a szép és gőgös Estellával. Pip-et elbűvöli Estella szépsége és megfogadja, ha felnő, gazdag és művelt lesz, mint rajongott bálványa. Csakhogy az álmodozásnak véget vet Miss Havisham bejelentése: Pip jelenlétére nincs a továbbiakban szükség Satis House-ban, mivel Estella hamarosan megkezdi iskolai tanulmányait. Pip visszatér régi otthonába. De szíve ott maradt Estellánál...
Vidéki kúriájukban üres hétköznapjait éli Donald, Nancy és fiuk, James. A látszatcsalád feje, Donald sok külföldi útja mellett szakít időt halálos beteg feleségére, Nancyre is. A családtagok azonban most is közömbösek egymás iránt. Míg egy nap a skizofrén Jamesnél elszakad a cérna.
A film Stonewall Jackson tábornok alakját állítja a középpontba, és az ő, illetve a déli államok szemszögéből mutatja be az amerikai polgárháború kezdetét.