1944.06.06. a normandiai partraszállás napja. Az Omaha Beach kódnevet kapott tengerparton a csónakokból védhető fedezékbe igyekvő szövetséges katonák pergőtűzbe kerülnek, a vérveszteség óriási. Mindenütt halottak, sebesültek, cafatokra szakadt emberi testrészek, haldoklók halálhörgései. A pokol első bugyrán éppen csak túljutott Miller százados megmaradt embereivel újabb szinte lehetetlen próbatétel előtt áll. Egy kis csapat élén be kell hatolnia az ellenséges hátországba, hogy felkutasson egy amerikai katonát, James Ryan közlegényt. A főparancsnokság utasítására ugyanis azonnal le kell szerelni, mivel három bátyja a világháború különböző frontjain szinte egyszerre vesztette életét, s a hadsereg ezzel adózik a család tragédiájának. De a hosszú és veszélyes úton mindenkiben felmerül a kérdés: vajon miért ér ennek az egy embernek az élete többet, mint az érte küldött kilenc emberé?

A gyönyörű Anne, egy távoli ország trónjának várományosa, európai körutazást tesz. Mire Rómába ér, már olyannyira unja a hivatalos látogatási rendet és közszereplést, hogy enyhe hisztériás rohamot kap. Az orvosok nyugtatót adnak a hercegnőnek és azt tanácsolják neki, hogy pihenjen. Anne azonban mást forgat a fejében, úgy dönt, hogy a pihenés helyett inkább elmegy mulatni. A szállodájából kiszökve egyedül vág neki Róma utcáinak. Így találkozik össze Joe Bradley-vel, az amerikai újságíróval, aki élete sztorijának reményében saját lakására viszi a nyugtató hatása miatt szédelgő hercegnőt.

A világhírű német regényíró, Erich Maria Remarque önként jelentkezett katonának az I. világháborúba, és ott szerzett - egész életét meghatározó - élményeit a Nyugaton a helyzet változatlan címmel 1929-ben megjelent és világsikert aratott regényében foglalta össze: a gimnáziumból épphogy kikerülő, fiatal nemzedék szemszögéből mutatja be a háború nyomorúságát és az emberekre gyakorolt iszonyú hatását. Hazafias lelkesedéssel vonul az iskolapadból a csatatérre a megtévesztett német ifjúság, hogy aztán rádöbbenjen, mennyire nincs köze az értelmetlen öldöklésnek az eszményekhez. A lövészárok-háború mindmáig egyik leghitelesebb és legmegrázóbb ábrázolását Eizenstein "kitűnő doktori munkának" nevezte, s Oscar-díjjal jutalmazták. Azóta is filmtörténeti klasszikus ez a mesteri korai hangosfilm.

Több mint három évtizede foglalkoztat minden amerikait a kérdés: "Ki ölte meg Kennedyt?" John F. Kennedy meggyilkolása, a merénylet körülményei, a Zapruder-film, Oswald, a könyvraktár padlásablaka... - számtalan téma és kérdés, melyet mindenki betéve tud a világon; sőt a legtöbb amerikainak saját válasza is van rájuk. Az 1963-as merénylet óta több dokumentumfilm, tévéjáték, mozifilm foglalkozott a Kennedy-gyilkossággal, a téma örök és befejezhetetlen, hiszen máig tucatnyi megoldatlan rejtély övezi. Oliver Stone filmje nem egyszerűen egy a sok feldolgozás közül, hanem a legismertebb, és egyszersmind a legmerészebb is. Dokumentum és színjáték, valóság és feltételezés sejtelmesen keverednek e maratoni moziban, a nézőt mindvégig izgalomban tartva.

Párizs, a századfordulón. Christian ragyogóan tehetséges, fiatal író, aki apja akarata ellenére Toulouse-Lautrec bohém körében tölti napjait. A festő vezeti be a Montmartre művésztársaságába, nem utolsó sorban pedig a mulatók csillogóan dekadens, féktelen világába, ahol szinte minden elképzelhető - kivéve az őszinte szerelmet. Christian azonban őrülten beleszeret Párizs leghírhedtebb mulatójának legünnepeltebb csillagába.

Az orosz mesterlövész, Vaszilij Zajcsev tettei legendássá váltak a sztálingrádi csatában. Hogy megállítsák őt, a nácik kiküldik legjobb mesterlövészüket, így magánháborúba kezdenek a bátorságért, a becsületért és a hazáért.

Troy és Gabriella az utolsó évét tölti a gimnáziumban. Az egykori gyerekek felnőttek, végzősök lettek. Ez pedig azzal jár, hogy akár akarják, akár nem, de szembe kell nézniük azzal, mi legyen a kapcsolatukkal. Mivel mindketten más főiskolán tanulnak tovább, útjaik szükségszerűen szétválnak. Előtte azonban a Vadmacskák többi tagjával színre viszik a musicalt, amelyben a jövővel kapcsolatos vágyaikról és félelmeikről, elvárásaikról és reményeikről énekelnek, táncolnak. Azután jöhetnek a vizsgák, az érettségi. A képernyő után a High School Musical a mozik vásznát is meghódította.

A tízéves Melanie, egy hentes lánya, tehetséges zongorista. Konzervatóriumba készül, ám a vizsgán a zsűrielnök, a nagyhírű zongorista, Ariane megzavarja, és a karriernek lőttek mielőtt az elkezdődött volna. Bő 10 év telik el, Melanie (a Gyermekben befutott Deborah Francois alakítása) állást kap egy ügyvédtől, feladata, hogy annak zongorista feleségét, Arianét segítse a kották lapozásával. Hosszú évek várakozása után Melanie előtt nyitva áll a bosszú lehetősége.

Az elektronikus hangjelenség (EVP) olyan jelenség, amely révén a halottak, hang és kép útján kommunikálnak az élőkkel, a modern elektronikus eszközök statikus és fehér zaján keresztül. Az ily módon érkezett "üzenetek" arra késztethetnek minket, hogy az életre és halálra vonatkozó alapvető fogalmainkat is megkérdőjelezzük. Jonathan Rivers (Michael Keaton) építész is olyan embernek tartotta magát, aki nem egykönnyen adott volna hitelt ilyesféle teóriának, mígnem egy nap beállít hozzá Raymond Price azzal, hogy az EVP jelenség révén hallotta nemrég elhunyt feleségének, Annának a hangját. A megtört férfi hagyja magát meggyőzni és egyre megszállottabb rabjává válik a rögeszmének, hogy az EVP-én keresztül elérje feleségét, miközben nem veszi észre a fenyegető veszély jeleit.