Henri Verdoux munkája sok utazással jár. Az üzleti vállalkozása: elcsábítani a gazdag vénkisasszonyokat, elnyerni a bizalmukat és a pénzüket, azután megölni a szerencsétleneket, mielőtt következő hódítására indulna. A családos ember ugyanis még a gyilkosságtól sem riad vissza, hogy támogassa szeretett, nyomorék feleségét és gyermekét. Verdoux alakja keveset őriz a halhatatlan csavargó-figurából, ám e kényes dandy sincs híján a komikus bájnak. A legmulatságosabb jelenetekben az érdes hangú Annabellát (Martha Raye) próbálja eltenni láb alól - mindhiába.
Sorrentino filmjében egy olyan ember portéját festi meg, akinek története egyszerre bűvöli el, és kényszeríti megvetésre a nézőt. A film főhőse, Gulio Andreotti, aki hét alkalommal volt miniszterelnök, 25 alkalommal töltött be miniszteri posztot és akinek gúnynevei között olyanok szerepelnek, mint: a Halhatatlan, a Szfinx, a Szalamandra, Fekete Pápa, vagy a Sötétség és Örökkévalóság Ura. A barokkosan sűrű cselekmény 60 év zajos, dühvel teli olasz történelme a Kereszténydemokrata Párt első kormányzásától napjainkig.
Josey Aimesnek egyedülálló anyaként kell eltartani a gyermekeit, de csak egy vasbányában talál munkát. Bár a munka nehéz, de megélhetést biztosít számukra. Azzal viszont nem számol, hogy lépésével kivívja a férfi kollégái ellenszenvét. Josey hamarosan állandó molesztálás célpontjává válik. A vita még jobban elmérgesedik, amikor Josey zaklatás miatt keresetet ad be a bányatulajdonosok ellen.
A három cimbora Skip szörfös boltja környékén lógatja a lábát. Tony, Stacy és Jay azon filózik, hogy lehetne a vízi móka élményét átmenteni a betondzsungelbe. A három srác csatlakozik a Z-fiúk csapatához, akik délutánonként gördeszkázással ütik el az időt. Vakmerő lelkesedéssel vetik bele magukat a deszkázás felturbósításába. Szédítő szörfös mozdulataiknak hála a fiúk teljesen új dimenziókat fedeznek fel az aszfalton. A világ ráharap az új deszkás őrületre, a Z-fiúkból pillanatok alatt élő legenda lesz, ám a hirtelen jött hírnévnek megvan az ára.
Sean Porter fegyőrként dolgozik az egyik Los Angeles-i javítóintézetben. Elkeseredéssel tölti el, hogy a szabadlábra került fiatalok többsége rövid időn belül újra a börtönben köt ki, vagy erőszakos halált hal az utcán. Munkatársával, Malcolm Moore-ral a maguk módján próbálják önuralomra és felelősségtudatra nevelni a srácokat. Szeretnének összehozni egy amerikaifutball csapatot, ám a szezon kezdetéig alig négy hetük van. A feladat hatalmas kihívás elé állítja a fiatalokat. Porter vezérletével megtanulják az akaraterő, a kitartás és a kölcsönös tisztelet fontosságát.
Az autókereskedő Terry múltja nem éppen makulátlan, de mindig kimaradt az igazán rázós bulikból. Amikor azonban az egyik régi ismerőse, Martine, a gyönyörű modell megkeresi egy vonzó ajánlattal, képtelen ellenállni. Úgy érzi, hogy a nagyszabású bankrablás élete nagy lehetősége. Az akció során minden a tervek szerint alakul, talán túl egyszerűen is megy a dolog. Terry későn jön rá arra, hogy ő és csapata valójában csak eszköz egy piszkos játszmában. Olyan életveszélyes helyzetbe keveredtek, melynek szálai a londoni alvilágtól a legmagasabb kormányhivatalokig és a királyi családig vezetnek. A történetet valóban megtörtént eset ihlette.
Che Guevara neve negyven évvel halála után is élénken él a köztudatban, talán összes kortársánál pontosabban személyesíti meg a hatvanas évek forradalmi hangulatát. Világméretű márkanév lett, arcképe ott figyel minden sarkon: fiatal, jóképű és idealista, az elnyomottak bajnoka - egyfajta ikon, sokak álmainak, reményeinek megtestesítője. Életrajzi filmje két részből épül fel, egymásra vetítve Che pályafutásának két szakaszát: az első rész az 1955 és 1962 közötti eseményeket eleveníti fel, a küzdelmet Batista diktatúrája ellen, aprólékos részletességgel bemutatva azt a kimerítő gerillaháborút, amit Castro és Che Guevara a kubai vidéken folytatott, mielőtt dicsőségesen bevonultak Havannába.
A film főszereplője, Benicio Del Toro hét évet töltött Che Guevara életének megszállott kutatásával, a szerepre való készülés kedvéért elolvasta Cervantes Don Quijote című művét is, amely Che egyik kedvenc olvasmánya volt. A film alapjául elsősorban Che a kubai forradalom idején írt és a bolíviai időszakot dokumentáló naplói szolgáltak. Az alkotás két részre bontásával Steven Soderbergh rendező a Che Guevara által képviselt marxista dialektikát is illusztrálni kívánta: szándéka szerint az első és a második rész eltérő időrendje, színvilága, kamerahasználata, sőt képaránya ellentétes eszmények ütközését fejezi ki. Benicio Del Toro 16 kilót fogyott a forgatás alatt annak érdekében, hogy hűen ábrázolhassa Che megromlott egészségi állapotát.
Robert Mapplethorpe a XX. század egyik legbotrányosabb művésze. A képei segítségével úgy mutatja be a homoszexualitást, a szadomazo szexet, ahogy korábban még senki. Árnyalt portré a művészről, aki azért küzdött, hogy végre elismerjék.
1916-ot írunk. Már majdnem két éve dúl az I. világháború. A nyugati fronton a brit és francia szövetséges erők megerősítették lövészárkaikat a németekkel szemben, milliók estek áldozatul. Az Egyesült Államok továbbra is kitart a semlegesség mellett, és elszigetelt marad, arra hivatkozva, hadd vívják meg az európaiak a saját harcukat. Ám számos amerikai utazott Európába a Szövetségesek segítésére, önkéntes mentősofőrökként, vagy épp a Francia Idegenlégió tagjaiként. Hamarosan ezen amerikai önkéntesek egy csoportja megalakítja saját osztagát, hogy a sokkal jobban felszerelt német pilóták ellen forduljon és ezáltal segítsen a Szövetségeseknek.
1959-ben járunk. Manhattanben egyik parti éri a másikat, és a fogadások legragyogóbb csillaga Truman Capote. Amikor azonban meglátja a The New York Times egy brutális gyilkosságról hírt adó szalagcímét, számára a partik mindörökre véget érnek. Capote megszállottan veti bele magát az ügybe, melynek alapján megírja mesterművét, a Hidegvérrel című dokumentumregényt, és különös kapcsolatba kerül a gyilkosok egyikével. Ám a történet egy része kimaradt a regényből.
A film 1945-ben játszódik, az auschwitzi koncentrációs tábor felszabadítását követően. Az egyik túlélő, Primo Levi, elhatározza, hogy visszatér hazájába, Olaszországba. A háború utáni nehéz körülmények miatt utazása hónapokig tart. Lengyelországon, Ukrajnán és Fehéroroszországon átkelve figyelemmel kíséri Európa újjászületését, amint az élet visszatér a normális kerékvágásba. Az út során Levi személyisége is változik, megtapasztalja a túlélés lehetőségeit az új helyzetben (pl. orosz katonákkal kereskedik) és megpróbálja feldolgozni a tábor emlékeit.
Törékeny, szőke asszony áll egy hatalmas ország elnöki palotájának az erkélyén. Előtte százezres rajongó, zokogó tömeg, s ő könnyekkel a szemében búcsúzik: "Ne sírj értem, Argentína". Ő Evita Peron, a nő, aki hihetetlen mélységekből jött és hihetetlen magasra jutott. A nő, akit istenként imádtak, mert nem akart más lenni, mint egyszerű ember: bár a pompa lett az osztályrésze, nem felejtette el, mit jelent a nyomor.
Manuela magára marad, amikor férje, Justo a spanyol polgárháborúban fegyvert fog Franco nacionalistái ellen. A férfit elfogják és koncentrációs táborba zárják. Csak évekkel később szabadul. A fogság azonban nem törte meg, a francia ellenállásban folytatja a harcot a nacionalizmus ellen. Hosszú esztendők telnek el úgy, hogy Manuela bármilyen hírt kapna felőle. Az asszony nehezen viseli a sorsát, ám soha nem adja fel a reményt, hogy a férje egyszer visszatér majd hozzá.
Jackie Kallen okos, talpraesett és céltudatos nő, a környezet, amelyben él azonban céltalanná, kilátástalanná tette életét. Munkája unalmas és esélye sincs a kitörésre, pedig érzi, hogy többre hivatott. Egyik nap szemtanúja lesz egy verekedésnek. Látja, hogy a verekedők egyike, Luther Shaw nemcsak az utcán, hanem a ringben is megállná a helyét. Jackie otthagyja az állását és meggyőzi Luthert, hogy próbáljanak meg együtt kitörni ebből a kilátástalan életből. A férfi bokszmenedzsere lesz, és egy veterán edző segítségével elindulnak, hogy valóra váltsák álmaikat. A film valós történetet dolgoz fel.