Kyoko, Kei és Nozumi feltörekvő tinirockerek, de pár nappal a nagy fellépés előtt szakítanak az énekesükkel, és lesérül a gitárosuk ujja. Ha nem akarnak lemaradni a hírnévhez vezető egyetlen lehetőségről, rövid úton új énekest kell szerezniük. Egy koreai cserediákra esik a választásuk, aki a japán nyelvvel még hadilábon áll. A film és az iskolaév végére tartogatott fellépést aztán a sok gyakorlás után majdnem átalusszák a lányok, de előtte még néhány próbát ki kell állniuk, köztük egy diákszerelem is képbe kerül. Nobuhiro Yamashita, aki eddig a Jim Jarmusch-os stílusú, furcsa humorú vígjátékaival szerzett magának hírnevet, most egy a korábbiaknál jóval könnyebben fogyasztható filmet készített, melynek a zenéit a volt Smashing Pumpkins-tag James Iha írta.

Tönkrement a házassága John Hendersonnak. A negyvenéves író elválik a feleségétől, majd úgy dönt, hogy hazaköltözik az özvegy édesanyjához. Úgy gondolja, hogy ez a lépés mindkettőjük számára jó megoldás. Míg azonban a férfi szeretné tisztázni a nőkhöz fűződő viszonyát, az anyja most kapta vissza a "szabadságát", végre megint lehetne magánélete. Kettőjük kapcsolatában John megpróbál mindent a gyerekkori állapotokhoz hasonlóra formálni, ami azonban szükségszerű bonyodalmakhoz vezet.

Mary Ann (Gene Hackman), a kansasi húsbáró mellékesen droggal és prostitúcióval is foglalkozik, módszereire pedig jellemző, hogy amikor nagyobb összeggel tartozott egy chicagói gengszternek, és az ráküldte adósságbehajtóját, az illetőt virsli formájában küldte vissza megbízójához. A chicagóiak, válaszul az üzletág legprofibb szakemberét, Nick Devlint (Lee Marvin), a szabadúszó bérgyilkost küldik Kansas Citybe, hogy rendezze a számlát. Devlin egyik első dolga az, hogy kimentsen egy fiatal lányt, Poppyt (Sissy Spacek) Mary Ann prostiistállójából.

Buck Matthews, korábbi vietnámi háborús veterán, a börtönből szabadulva hazatér kicsiny szülővárosába, amit időközben egy vad, motoros banda vont uralma alá. Ráadásul kiderül, szadista módon meggyilkolták feleségét és terrorizálták kislányát, így Buck irgalmatlan bosszút esküszik ellenük.

Marlon Browne érettségi előtt áll és egyetemre készül, ám ennél sokkal fontosabb számára, hogy a csodaszép és okos Jessicát végre meghódítsa. Egyetlen esélyt lát a sikerre: be kell jutnia a Ramseyre, arra az egyetemre, ahova a lány is jelentkezett. Csakhogy a Ramseyre a legjobbakat veszik fel, Marlon pedig a matekteszteken rendre elbukik. Nincs más választása, mint lehengerlő személyiségével pontokat szerezni és a sorsdöntő teszten szerencsésen tippelni.

A középkorban játszódó történet Suriyothai sziámi hercegnő életét mutatja be. A legendás hercegnő élete során számtalanszor bizonyítja be, hogy képes feláldozni saját boldogságát országa boldogulásának az érdekében. Fiatal lányként, hogy országát megmentse a politikai felosztottságtól, igaz szerelmétől megválik, és érdekházasságot köt. Az évek folyamán hűségesen kitart férje mellett, védi és támogatja a hatalmi harcokban, és végül a csatamezőn is ott áll mellette.

Hatch Harrison és családja súlyos autóbalesetet szenved. A férfi a klinika halál állapotába kerül, de az orvosok visszahozzák az életbe. Utána különös víziók kezdik gyötörni. Szörnyű gyilkosságok képei nyomasztják, ám a legszörnyűbb, hogy ezeket ő maga követi el! Hatch kezdi megérteni, mi történik vele, ám a felesége nem hisz neki. A férfi rájön, hogy az újraélesztése során kapcsolatba került egy veszélyes gyilkossal. Hatch ugyanazt látja és érzékeli, amit a gyilkos, és fordítva. És az már kinézte az új áldozatait: Hatch feleségét és lányát.

A film voltaképpen egy monumentális haláltánc-fantázia, epikus és sokkoló-szemkápráztató lidércnyomás-folyam a világtörténelem egyik legnagyobb, mindmáig kellőképpen nem tisztázott japán háborús bűntettéről, az 1932-1945 között a megszállt mandzsúriai Harbinban a 731-es alakulat által folytatott emberkísérletekről, amelyben a legóvatosabb becslések szerint is legalább 3000 kínai, orosz és más nemzetiségű ártatlan ember vesztette életét, az alakulat által kiírtott kínai településekről nem is beszélve. Az ún. Unit 731 nevű létesítményt az ártatlannak tűnő "járvány megelőzési és vízellátási egység" fedőnéven hozták létre Shiro Ishii tábornok vezetésével. Néhány év múlva a 731-es lett a világ első számú, biológiai hadviselésre alkalmas bázisa.