Havernak ugyan szuper, csak kicsit nehézkes és túl nagy... Szimpatikus, rajzfilmben elmesélt történet az őrült ötvenes évekről, amikor Amerika félt minden lehetséges szovjet fegyvertől. Közben pedig várták az UFÓ-kat, nézték a tévét és hallgatták a rock 'n rollt... 1958: óriási vasdarab csapódik be közel Rockwell városához. Annie egyedül él fantáziadús kisfiával, Hogarth-al. A városban egy halász valami vízben fekvő fémemberről mesél. Hogarth az egyetlen, aki elhiszi a robot létezését. Addig kutat, míg megtalálja és feléleszti a fémóriást. Az előítélettel rendelkező emberek egyre jobban félnek a közelgő veszélytől. Hogarth be akarja bizonyítani, hogy nyakigláb új barátja nem rossz szándékú...

Franciaország a II. világháború idején: az ellenállók kis csapata, akiket Mathilde vezet, kétségbeesetten küzd a túlerőben lévő német megszállókkal.

Róka úr valaha a legjobb ravaszdi volt a környéken. Ám tizenkét esztendeje boldog, csendes családi életet él. Köszönhetően a rámenős rókaasszonyságnak, akinek megfogadta, hogy messze elkerüli a tyúkketreceket. Mi tagadás, Róka úr élvezi a vidéki életet, a nagy házat, a kölyöknevelést. Ám amikor lehetőség nyílik egy utolsó nagy rablásra, a tisztes családapából előtör a régi szenvedély. A gazdák persze rossz néven veszik, hogy kifosztották őket, és rókavérre szomjaznak. Az állatok azonban összefognak Róka úrral, és együtt veszik fel a harcot az őket kifüstölni szándékozó gazdák ellen.

Horatio szembeszáll a társait terrorizáló, agresszív Jack Simpson rangidős kadéttal, akit párbajra hív ki. Miután a párbaj Horatio egyik kadéttársának halálával végződik, a kapitány megtiltja a további párbajokat. Eközben Franciaország, miután kivégzik a királyt, hadat üzen Angliának. Vége a tétlenségnek, Horatio Hornblower Őfelsége Győzhetetlen nevű fregattjára kerül, amely rövidesen harcba keveredik a francia flottával...

Mikor 1914 nyarán kitör a háború, sokmillió ember élete fenekestül felfordul, s a harcok sokakat állítanak csatasorba. Beköszönt a tél és vele együtt a karácsony is: a fronton szolgáló katonákat családtagjaik és a hadsereg ajándékokkal halmozzák el, de a francia, skót és német lövészárkokban tartózkodókat a legnagyobb meglepetés nem a csomagokat kibontva éri. Aznap este csodálatos dolog történik, amely örökre megváltoztatja négy ember, egy anglikán pap, egy francia hadnagy, egy különleges német tenor és szerelme, egy szoprán énekes életét. Karácsony éjjelén megvalósul az elképzelhetetlen: a katonák kimásznak a lövészárkokból, s fegyvereiket hátrahagyva kezet ráznak az ellenséggel.

Mel Gibson lehengerlő alakítást nyújt Peter Weir rendező lenyűgöző történetében, mely két ausztrál katona barátságáról és kalandjairól szól 1915-ben. Kontinenseken és óceánokon kelnek át, piramisokat másznak meg és gyalog szelik át Egyiptom ősi sivatagát, hogy csatlakozzanak regimentjükhöz a végzetes gallipoli csatában. A történelem visszhangjai keverednek a barátok lebilincselő sorsával, amint részévé válnak az I. világháború legendás ütközetének Ausztrália és a Németországgal szövetkező törökök között. Ez a csata olyan az ausztráloknak, mint Alamo az amerikaiaknak...

Karel Zeman a mozi igaz és modern varázslója elkészítette ördögi találmányát, mely 1958-ban a Brüsszeli Nemzetközi Kiállításon és Fesztiválon óriási sikert aratott. A Verne-regényből készült "Ördögi találmány" c. filmjében már a rajz-, báb-, játék- és kisfilmek technikai módszerei harmonikus egységbe olvadnak. Együtt szerepelnek a filmen élő színészek és gumiból készült tengeri szörnyek a rajzolt díszletek és a Verne-regények első kiadásait díszítő acélmetszetek között. Annak ellenére, hogy a film a kis gottwaldovi stúdióban készült, a legkezdetlegesebb eszközökkel, a filmet a rendkívül magas technikai tudás jellemzi. Ha Zeman ezután a filmje után semmit sem alkotott volna, már ez is elegendő lett volna, ahhoz, hogy beírja nevét az egyetemes filmtörténetbe.

Ahab kapitánynak, a Pequod nevű hajó gazdájának van egy rögeszméje: amióta egy hatalmas fehér bálna, amelyet Moby Dicknek nevezett el, letépte az egyik lábát, eszeveszetten űzi az állatot, hogy harcban győzze le. Elszánt konokságával életveszélyes helyzetbe sodorja magát és a legénységét. A megszállott kapitány és emberei erejüket a végsőkig megfeszítve küzdenek a természet erői ellen. Végre sor kerül az utolsó összecsapásra a félelmetes állattal. A Herman Melville regénye alapján készült pergő cselekményű, csodálatos képi nyelvű, izgalmas kalandfilmet John Huston csaknem két évig forgatta. A gyártási költség az akkori idők többi filmjéhez képest szenzációs összegre, ötmillió dollárra rúgott.

1918-ban Amerika belépésével csúcsosodik ki az I. világháború. A német légierőben föleg az arisztokrácia tagja szolgálnak. A pilótahiány miatt a a vezérkar lehetővé teszi az alacsonyabb osztályból származók belépését is. Egyikük Bruno Stachel. Már kezdettől fogva nem tudott beilleszkedni a csapatba, ennek ellenére mégis megpróbálja bebizonyítani, hogy ő jobb pilóta, mint mások. Miután repülő ásszá válik, a prarancsnokság propagandacélokra használja fel, mint nemzeti hőst, ami a katonák harci szellmét hivatott növelni és az alacsonyabb osztályból származók is lehetnek sikeres tisztek. Immelmann volt az első pilóta, aki megkapta a Pour le Mérite érdemrendet, Németország legmagasabb katonai kitüntetését. Ez a medál később a „Kék Max” néven vált ismertté Immelmann emlékére. A kitüntetését II. Vilmos császár adta át 1916 januárjában.

Olaszország, 1943. Cathcart ezredes folyton emeli az amerikai bombázópilóták bevetésének számát. Yossarian kapitánynak és társainak nincs más lehetősége, minthogy megpróbálja orvosi úton leszereltetni magát. Ezzel azonban beleesnek a huszonkettes paragrafus csapdájába. A szabály szerint ugyanis leszerelni csak azt a katonát lehet, aki ezt az elmeállapotára hivatkozva kéri. Aki viszont ezt kéri, az nyilvánvalóan nem lehet őrült, csupán ki akarja magát vonni a harci állományból. Vagyis nem szereltethető le.

Az I. világháborút követő években a háborúban megedzett merész pilótáknak sokkal prózaibb mesterség után kellett nézniük: a "Repülő cirkusz" mutatványosaiként vakmerően kalandos vállalkozásokban kerestek életüknek új értelmet. Így tesz Waldo Pepper is, aki a földhözragadt mindennapok unalmas világa helyett minden tiltás ellenére a végtelen kék eget választja, magasban szállva a felhők fölött.

Hemlock, a visszavonult bérgyilkos az egyetemen művészettörténetet tanít, amikor régi cége, a kormány megbízásából működő C-2 újra igényt tart a szolgálataira. Hemlock kénytelen engedni a kérésnek, ha nem akar megválni szeretett festményeitől. Dragon, egykori főnöke húszezer dollárt fizet neki azért, hogy a megölt két ügynök gyilkosain bosszút álljon. Hamarosan azonban ötszörösére emelkedik az ár, amikor Hemlock megtudja, hogy a másik célpont egy hires hegymászó, aki a következő versenyen az Eigert mássza meg, méghozzá az északi oldalon.

Különös kompánia indul a Kongó-vidékre, a hegyi gorillák régi rejtelmekkel övezett földjére, ahol már számos expedíciónak nyoma veszett. Dr. Karen Ross, az elektronikai szakértő korábban eltűnt kollégái nyomát keresi. Dr. Peter Elliott, a főemlőskutató az Amy névre hallgató szelíd gorillát akarja természetes környezetébe visszahelyezni. Herkermer Homolka, a román kalandor Salamon király aranyvárosát keresi. Csak azt nem tudják, mikor útjuk végén behatolnak Zinj ősi szentélyébe, hogy ott az ember a veszélyeztetett faj.

Kull, az atlantiszi barbár a király testőre szeretne lenni, ám a sors más utat szán neki. A tébolyult király lemészárolja gyermekeit és rátámad Kullra is, aki megöli a királyt. A haldokló ember a barbárra hagyja koronáját. A csalódott örökösök között királynak lenni azonban annyi, mint kiülni a pokol tornácára. Kull ezért igyekszik igazságosan uralkodni, a jóslat szerint azonban csak egy csók mentheti meg birodalmát. Az ellenség ezért feléleszti a gonosz varázslónőt, a gyönyörű rőt boszorkányt, Akivashát.