A tizennégy éves Mattie Ross apját hidegvérrel lelőtte a gyáva Tom Chaney, és a lány eltökéli, hogy az igazságszolgáltatás kezére adja a bűnöst. Segítséget kér az iszákos, hamar a fegyveréhez kapó békebírótól, Rooster Cogburntől. Ketten nekivágnak - a férfi tiltakozása ellenére -, hogy levadásszák Chaneyt. Az apja vére azt diktálja Mattie-nak, hogy a bűnözőt az indiánok földjén át is üldözze, és megtalálja őt a LeBouef nevű texasi ranger előtt, aki egy másik férfi meggyilkolása miatt vinné Chaneyt Texasba.

Kovbojok igyekeznek egy titokzatos mexikói völgy felé, hogy összetereljék és elhajtsák az állatokat. Nem akármilyen állatokat keresnek azonban, hanem hatalmas dinoszauruszokat... A film lenyűgöző speciális effektusait a legendás Ray Harryhausen készítette (Pánik New Yorkban, Titánok harca). Egyik káprázatos kép következik a másik után, köztük az a bámulatos jelenetsor, amelyben a kovbojok lasszóval elkapják Gwangit, a borotvaéles fogazatú alloszauruszt.

A vadnyugaton átutazó texasi, aki a világ híreit juttatja el a helyi városiakhoz, vállalja, hogy segít egy elrabolt fiatal lány megmentésében.

Sheridan tábornok mondta erről a vidékről "Ha Arizona és a pokol közül kellene választanom, én a pokolban laknék". Van is alapja e mondásnak, mert a rezervátumból kitört fosztogató, gyilkoló apacs indiánok rémületben tartják a lakosságot. Egy idős felderítő és egy fiatal, tapasztalatlan hadnagy kerül az élére annak a katonai különítménynek, amely parancsba kapja: bármi áron fékezze meg az apacs harcosok dühöngő vérengzését...

A történet a festői Texasban, 1860 táján játszódik Egy kamasz fiú, Travis, összekülönbözik egy hosszú lógófülű kóbor kutyával, amit az öccse, Arliss befogad. A tekintélyét féltő Travis mindent elkövet, hogy elkergesse a háztól a nemkívánatos ebet. De Betyár bizonyítja hűségét, amikor megvédi a családi farmot és megmenti Travis életét. Ettől fogva, a fiú és a kutya elválaszthatatlan barátok lesznek, de a fiú azon a nyáron még sokat tanul az életről.

Hardy Collins és Betty Sue Powell, a két gyerek együtt utazik a vonaton, bár nem ismerik egymást. A vonat Utah állam elhagyatott vidékén halad át, ahol megtámadják a komancs indiánok. Mindenkit lemészárolnak, többek között Betty szüleit is, csak a két gyerek marad életben. Hardy és Betty elhatározza, hogy együtt fognak megmenekülni. Hardy ehhez azokat a képességeket akarja használni, amelyeket apjától tanult: halászatot, vadászatot, csapdakészítést. A fiú apja eleinte nem is tudja, hogy fia túlélte a támadást...

A basáskodó, de karizmatikus farmer megfélemlítéssel folytat háborút testvére új felesége és annak tizenéves fia ellen – mígnem régóta rejtegetett titkokra derül fény.

A főszereplő egy huszonéves, ultrapedáns, bostoni, Bullwhipp Griffin nevű inas, aki gazdája halála után gazdája unokájával beleveti magát a kaliforniai aranylázba. Az inas magyarhangja Kautzky Armand és természetesen zseniális. Útjukat végig kiséri a simlis, ravasz Higgins bíró, aki azért megy kaliforniába, hogy "a méltányosság és a törvényszék bevezetésével előmozdítsa az aranyhajhász pórnép igazságosabb életének kialakulását", de persze neki is csak az aranyra fáj a foga.

John Thornton és kutyája, Buck a vadonban élnek. Abban a világban, ahol csak a legerősebbeknek, a legkitartóbbaknak van helyük és reményük az életben maradásra. Mindennap harcolniuk kell az életben maradásért.

Az idősödő Dillon mesés vagyonának köszönhetően a Kingdom Come nevű városka legfőbb ura. Patriarchális uralma csak akkor inog meg, amikor váratlanul utoléri a múltja: visszatér hozzá halálos beteg felesége, Elena, és rá akarja bízni kislányát, Hope-ot. Kiderül, hogy a férfi annak idején mindkettőjüket eladta - mégpedig egy gazdag aranytelérért.

Frank Athearn, a második világháborús veterán hazatér Montanába azért, hogy egy kis farmon gazdálkodva, békésen éldegéljen. Ehelyett azonban keményen meg kell küzdenie a földjéért és az életéért is. Ella Connors hozzá hasonlóen egy kis farm tulajdonosa, aki szintén nem hajlandó lemondani a földjéről, semmi áron. J. W. Ewing pedig olyan birtokos, akit egyetlen érdek vezérel: a hatalmas birtokából származó haszon. Frank és Ella hamarosan egymásra találnak a természet és a kapzsiság elleni küzdelemben. Szövetkeznek, hogy megvédjék földjüket a haszonéhes olajtermelőktől.

Brady Hawkes kalandjai, egy szerencsejátékos aki segíteni akar a fián, közben egy másik szerencsejátékosnak is segít megtanulni rendesen játszani.

Arizona, 1881. Sam Varner éppen 20 évnyi katonai szolgálat után leszerelésre gondol, amikor utolsó bevetésére küldik: a rezervátumból kitört apacs indián csoportot kell bekerítenie és lefegyvereznie. Az akciót sikerrel teljesítik és kiszabadítanak az apacsok karmaiból egy fehér asszonyt és félvér fiát. Sarah Carverről kiderül, hogy ő és családja több mint 10 éve került az apacsok fogságába, és ő az egyedüli, aki túlélte a rabságot. A csapat - miközben visszatér az erődbe - hírét veszi, hogy a környéken garázdálkodik Salvaje, a kegyetlen, gyilkosságairól hírhedt apacs harcos. Sam, mielőtt végleg visszatérne farmjára, gondoskodik róla, hogy Sarah és annak fia biztonságba kerüljön: elkíséri őket oda, ahonnan vonaton eljuthatnának keletre. Néhány napot azonban várniuk kell még az utazásra. Időközben azonban felbukkan a rettegett Salvaje, és Sarah bevallja védelmezőjüknek, hogy az indián a fia apja. Sam végül mind a kettejüket magával viszi farmjára, ahol Sarah lassan megnyugszik.

Az 1916-os Mexikói polgárháború idején Wilson pénzt akar szerezni. Amikor megtudja, hogy Kennedy, az amerikai fegyveres nagy mennyiségű robbanóanyagot és fegyvert akar eladni a szövetségeseknek, felajánlja a lázadó Escobarnak, hogy ellopja neki a szállítmányt.

Thomas Dunson, hatalmas marhacsorda tulajdonosa Texasban. Mivel azonban az elszegényedett Délen nem tudja eladni az állatait, elhatározza, hogy nevelt fia, Matthew Garth segítségével Missouriba, a Vörös folyó vidékére tereli a csordát. Az út mind az emberek, mind az állatok számára rendkívüli erőfeszítésekkel jár. A két férfi állandó vitája pedig odaáig fajul, hogy Garth otthagyja nevelőapját...

Egy marhabáró, Arch Strobie magához vesz egy árva fiút, Owent, amivel féltékennyé teszi saját fiát, Lee-t. Ahogy a két fiú férfivá serdül, látszólag jó a viszony a két fivér között. Owen újra és újra kimenti a nehéz helyzetekből a felelőtlen Lee-t, akinek esze ágában sincs megváltozni, sőt, aljas tervet eszel ki, hogy Owent kirekessze az apai örökségből.