A szentföldi hadjáratból hazatérőben Oroszlánszívű Richardot Lipót, Ausztria királya elfogja. Angliában a testvére, János herceg kihasználja az alkalmat és bátyja helyébe lép. Sanyargatja a népet, ezért Robin of Locksley fellázad ellene. Elfogni ugyan nem tudják a vakmerő fiatalembert, de teljes vagyonelkobzásra ítélik. Ekkor Robin a sherwoodi erőbe költözik, maga köré gyűjti Richard király hívet. Megfogadják, hogy felveszik a harcot az elnyomás ellen. A szegény, elnyomott népért és az igazságért küzdő törvényen kívüli Robin Hood története minden időben megmozgatta az emberek képzeletét és érzelmeit. A 15. századtól kezdve balladák, színdarabok, regények és képregények hagyományozták nemzedékről nemzedékre a legendás hős és társai tetteit, akikről szinte a filmgyártás születése pillanatától filmek sokasága is készült. Máig az egyik leghíresebb közülük a magyar származású Kertész Mihály 1938-as hollywoodi kalandfilmje. Robin Hood szerepét Errol Flynn alakítja.
Ez a film is örzi R.Harryhausen kezenyomát.Minden van benne ami tőle megszokott. Szörnyek , óriások , életre kelő bronzszobrok . A 2000 készült Nick Willing rendezte változat ennek a mozinak a remakeje. Korábban (1960) is készült már egy teljessen elfeledet film az arangyapjúról , de amugy teljessen érthetetln módon ez a közismert mitológiai kaland eléggé "mostohagyerek" a filmművészetben. Ezt irja róla a Filmbook-on Scal : "Nem véletlen, ha nem hallottál róla, nem tanítják iskolákban, és NINCS egy normális feldolgozása. Pedig ez a világ első kalandja, egyebekben megjegyezném, az egyik legjobb, ahol a hős rengeteg életveszélyes helyzetet leküzd, összeverbuvál egy csapatot, szerelmet talál és bosszút áll.
A Gladiátor, a Herkules és más hasonló látványosságokat kínáló, az ókor mitológiai meséit feldolgozó szuperprodukciók sorába tartozó film a műfaj egyik ritkán vetített gyöngyszeme. Perszeuszt, az ifjú harcost aki egyben a hatalmas Zeusz isten halandó fia anyjával együtt bezárják egy koporsóba és a tengerbe vetik. Zeusz tudja, hogy az asszony magára haragította az isteneket, de ő megkegyelmez neki és gondoskodik róla, hogy a koporsót egy szigeten vesse partra a víz. A gyönyörűséges vidéken férfivá serdült Perszeusz útnak indul, hogy megküzdjön a szépséges Androméda szerelméért. Kalandos útja során meg kell vívnia a halált okádó szörnyetegek sorával, de a halhatatlan isteneket is térdre kell kényszerítenie, hogy megmenthesse szerelmét.
John Smith, aki a pénzéhes angol telepesekkel együtt érkezik az Újvilágba, egészen más, mint az útitársai. Az aranynál sokkal jobban érdekli az a furcsa, titokzatos világ, ahol élni fog. Egyik felfedezőútja során megpillantja Pocahontast, a szépséges indián hercegnőt, és az élete egy csapásra új értelmet nyer. A lány - törzse tilalma ellenére - bizalmába fogadja az idegent, és mókás barátaival, a mosómedvével és a kolibrival feltárja előtte a vadon titkait. A messzi, egzotikus tájakon játszódó történet a legfontosabb érzelmekről szól: az őszinte szeretetről, szerelemről és barátságról, mindezt romantikával, vidámsággal és mesés kalandokkal ötvözve.
Benjamin Franklin Gates archeológus - családja hét korábbi generációjához hasonlóan - egy különös kincs megtalálására szenteli életét. A Gates család titkos legendája úgy tartja, hogy George Washington, Thomas Jefferson és Benjamin Franklin Amerika Függetlenségi háborúja idején egy jelentős arany-tartalékot rejtett el "szűkösebb napokra", és az arany rejtekhelyéhez az Alkotmány, valamint a Függetlenségi Nyilatkozat eredeti példányaiban található titkos utalások vezetnek el. Gates-nek nincs semmilyen kézzelfogható bizonyítéka arra, hogy a legendának bármilyen valóságalapja lenne, mégis teljes erőbedobással fog hozzá a titkos kód feltöréséhez és a kincs megtalálásához. Hamarosan azonban mások is értesülnek a kincsről, és megindul a hajtóvadászat.
Nyugat-Pireneusok, 778. év. Amikor földjét a frank császár könyörtelen seregei fenyegetik, egy baszk hadúr ősei isteneitől kér segítséget.
Sötét kastély áll valahol a jövőben. Vagy a múltban? A nyolcadik századbeli szász epikus költemény képezi a fantasztikus történet alapját. Seregek veszik körül a kastély falait, senki sem távozhat élve. Furcsa lovag töri át a gyűrűt és kínálja fel segítségét a védőknek: Beowulf a neve. Éjjelente megtámadja a kastélyt egy emberevő szörnyeteg, Grendel. Beowulf az egyetlen, aki élve megússza támadását, sőt sebet is ejt a szörny testén. Saját sebei pedig hamarabb gyógyulnak, mint a többi emberé. A kastély bizalmatlan ura és lánya számára lassan nyilvánvaló, hogy csak Beowulf segédletével győzhetik le Grendelt és a gonosz erőket...