Kelet-Berlin, 1983 novembere, hat évvel a berlini fal leomlása előtt: az NDK és állambiztonsági szolgálata még elnyomja a (másként) gondolkodókat, és kíméletlen megfigyelő-besúgó rendszere mindenkit behálóz. Ennek a gépezetnek tökéletes fogaskereke Gerd Wiesler százados (Ulrich Mühe), akit politikai nyomásra egy sikeres színpadi szerzőre, Georg Dreymanra (Sebastian Koch) és élettársára, az ünnepelt színésznőre Christa-Maria Sielandra (Martina Gedeck) állítanak. A rendszerhez vakon hű Wiesler, a mások életét figyelve hamarosan ráébred saját élete kisszerűségére.
Szatírikus komédia Áfonyáról, egy nagy háztömb mindenes szerelőjéről, akit kezdetben általános szeretet övez. Vidáman telnek a napjai a haverok között, ám egyszer csak betoppan az életébe a nő, aki - hősünk legnagyobb bánatára - beleszeret. Áfonya gondtalan életének egy csapásra vége szakad...
Belorusszia, 1942 telén... A partizán Ribak és Szotnyikov tiszt élelemszerző útra indulnak, ám elfogják őket. Kínzás, vallatás, halálfélelem, majd árulás... A tragikus hirtelenséggel elhunyt Larisza Sepityko fő műve, melynek jelentősége a háborús drámák műfajában csak a legnagyobbakhoz mérhető. (A férje az az Elem Klimov volt, aki pár évvel később megrendezte a Jöjj és lásd c. filmet, amit ha valaki egyszer lát, garantáltan nem felejti soha - ahogy jelen alkotást sem.)
A fantasztikus irodalom mai klasszikusa, Stanislaw Lem művének e filmváltozatát gyakran vetették össze Stanley Kubrick hasonló, bár jóval látványosabb kiállítású filmjével (2001: Űrodüsszeia, 1968). Az űrexpedíció célja itt is egy rejtély megfejtése: egy űrállomáson sorra halnak az emberek. Tarkovszkij filmjének az a legfőbb mozzanata, hogy hőse ráébred arra, hogy a plazmaóceán materializálja azokat, akikre a visszaemlékező bűntudattal és lelkiismeret furdalással gondol. Ezektől megszabadulni csak azáltal lehet, hogy eljuttatják az óceánba a főhős, Kris teljes tudati képét, illetve, hogy emberközpontúvá teszi azt a megújuló kötődés a földhöz, a családhoz és a hazához. Enélkül ugyanis senki nem szabadulhat meg bűnei és hibái terhétől, anélkül pedig nem kezdhet új életet.
Az orosz mesterlövész, Vaszilij Zajcsev tettei legendássá váltak a sztálingrádi csatában. Hogy megállítsák őt, a nácik kiküldik legjobb mesterlövészüket, így magánháborúba kezdenek a bátorságért, a becsületért és a hazáért.
Nyugat-Virginia, 1920. Az utolsó verítékcsöppjükig kizsigerelt szénbányászok sztrájkja már régóta tart. A bányatulajdonosok új sztrájktörőket hoznak: feketéket és frissen érkezett olasz bevándorlókat. A bányászok megpróbálnak szakszervezetet alakítani, de a társaság által fizetett ügynökök valósággal vadásznak a főszervezőkre. Az események véres tragédiába torkollnak...
Kiril Lakota 20 év után kiszabadul a szibériai munkatáborból. Első útja Rómába vezet, ahol a pápa azonnal bíborossá nevezi ki. Az egyházfő azonban nem sokkal ezután meghal, így összeül a bíborosi konklávé. Eközben az egyre jobban elmérgesedő szovjet-kínai viszály az atomháború szélére sodorja a világot, így kulcsfontosságú kérdés, hogy ki kerül Szent Péter megüresedett trónjára. Legnagyobb meglepetésére Lakota lesz az, aki vonakodva bár, de I. Kiril néven betölti a legmagasabb egyházi hivatalt. Rá hárul a feladat, hogy közvetítsen a két nagyhatalom között, és megakadályozza a háborút.
Kay és Gerda öreg nagymamájukkal élnek együtt nagy szeretetben. Egy nap a gonosz, hidegszívű Hókirálynő meglátogatja Kayt és magával viszi az országába, az örök jég birodalmába. Gerda azonban nem nyugszik bele abba, hogy elveszítette Kayt. Megígéri nagymamájának, hogy ha addig él is, felkutatja a Hókirálynő birodalmát és visszahozza a fiút szülőházába. Gerda még nem is sejti, mennyi akadályt kell legyőznie ehhez... Fantasztikus kiállítású mesefilm. Az eredeti Andersen meséből Jevgenyij Svarc írt egy lazán kapcsolódó adaptációt. A film 1970-ben elnyerte a Golden Eagle díjat Bogotában.
A film nem a háborúról szól, hanem arról, hogy micsoda bátorság kell ahhoz, hogy ne legyen háború. A megtörtént eset ihlette film Vostrikov kapitány (Harrison Ford) hősiességét követi nyomon, akit a hidegháború csúcsán a nukleáris rakétát hordozó tengeralattjáró, a K-19 parancsnokává neveznek ki, az eredeti parancsnok Mihail Polenin kapitány (Liam Neeson) helyére. Vostrikov azt a feladatot kapja, hogy villámgyorsan indítsa el első útjára a rosszul előkészített, nem megfelelően felszerelt tengeralattjárót - s nem számít, hogy milyen áron.
Atomháború réme fenyegeti a világot: fanatikus csoport atomtöltetű rakétát robbant egy orosz város felett, ezzel olyan interkontinentális láncreakciót indítva el, amely könnyen a harmadik világháború kitöréséhez vezethet. Az orosz és az amerikai vezetés egymásra mutogat, az orosz elnök ellencsapást sürget ...
A pennsylvániai szénbányász társaság megbízza a Pinkerton Detektív Ügynökséget 1876-ban, hogy számolják fel a bányavidéken működő terrorista szervezetet, mely sok borsot tör az orruk alá. Az ír származású James McParlan nyomozó könnyen beépül a főleg honfitársaiból álló bányászközösségbe. Nemcsak elnyeri a vezérük, Jack Kehoe bizalmát, de a lánya szerelmét is. McParlan rájön, hogy a Kehoe vezette terroristák valójában az életveszélyes munkafeltételek és a munkások embertelen életkörülményei ellen harcolnak.
Sean Connery, az egykori 007-es ügynök és a gyönyörű Michelle Pfeiffer James Bond feladatát látja el ebben a lebilincselő kémtörténetben. A hidegháborús korszak utolsó nagyszabású kémakciójába keveredik bele Kátya, amikor egy angol könyvkiadónak, Blairnek gyanútlanul átadja a zseniális orosz tudós fontos katonai információkat tartalmazó kéziratát. A titkosszolgálat londoni irodájából, az Oroszország-házból irányítják a Kékmadár-akciót, amiben Blair a kulcsfigura. De az angol beleszeret Kátyába, és döntenie kell, melyik oldalra áll.