Tarkovszkij évekig nem forgalmazott filmje, amely elnyerte a kritikusok díját az 1969-es cannes-i fesztiválon, az életbe vetett hit élményét fogalmazta meg. A XV. században élt, ma már világhíres szerzetes-ikonfestő élettől sugárzó művészetét egyaránt érleli az önkény megnyilvánulása, a pogányok bevonásával vívott - és az aktuális szovjet-kínai szembeállásra utaló - testvérháború, a megalázkodásra késztető nyomorúság, de a kollektív harangöntés is, amelynek eredményeként a közösség erejét hirdeti a harangszó.

Otilia és Gabita szobatársak egy kollégiumban. Munkatársak az egyetemen. Egy romániai kisvárosban járunk, a kommunizmus utolsó éveiben. Otilia kivesz egy szobát egy olcsó szállodában. Délután egy bizonyos Bebe úrral van találkozójuk. Gabita terhes, az abortuszt tiltja a törvény, és még egyikük sem volt soha ilyen helyzetben.

A címszereplő, a volt trák fejedelem, majd római rabszolga Spartacus kényszerűségből felcsap gladiátornak, majd a megaláztatások ellen lázadó rabszolgafelkelés élére állva a kor legnagyobb haderejével, a római sereggel szemben is sokáig győzelmet győzelemre halmoz. A túlerővel szemben végül szükségszerűen elbukva, majd a kínok kínját, a kereszthalált is vállalva, holtában is legendává vált. A látványos történelmi tablókon, a lenyűgöző tömegjeleneteken, és egy megkapó szerelem kibontakozásán kívül bepillantást nyerhetünk Róma belső intrikáiba, a köztársaságiak és a diktátorpártiak küzdelmébe, a római sereg vezére, a dúsgazdag Crassus cselszövéseibe, miközben a háttérben az ügyesen taktikázó Julius Caesar várja, mikor jön el az ő ideje - s ezzel a császárságé is.

A helyszín San Francisco, ahol egy Skorpió nevű elvetemült gazember toronyházak tetejéről már két embert lőtt le távcsöves puskájával, és újabb rémtettekkel fenyegetőzik, ha a város nem fizet. Az ügyet Harry Callahanre bízzák, akinek eszköz nem számít, csak a cél: Skorpió kézre kerítése.

A film egy fél nap története, melyben Marcus (Vincent Cassel), Alex (Monica Bellucci) és barátjuk, Pierre (Albert Dupontel) buliba indulnak. Marcus és Alex összevesznek, a lány egyedül indul haza, az aluljáróban megerőszakolják és megverik. Marcus, amint megtudja, mi történt, nem tehet mást: bosszút áll. Elindul hát a párizsi éjszakába Pierre-rel, hogy megtalálja a tettest.

A családregény a kilencven éves Antónia életének utolsó napján kezdődik, amikor felidézi az elmúlt ötven évet. Vége a második világháborúnak, Antónia édesanyja halála után, lányával együtt visszatelepül a kis faluban lévő szülői házba. A falu nehezen tolerálja az asszony független életvitelét, aki átvéve a családfő szerepét, mindig tudja mit akar és azt bármi áron keresztül is viszi. Antónia legfőbb törekvése az, hogy ő és családjának tagjai megalkuvás nélküli, teljes életet éljenek.

A Pekingből Sanghajba tartó expresszvonaton vegyes utazóközönség találkozik, köztük az angol Harvey kapitány és korábbi szerelme, Madeleine, akiről kiderül, ő a híres-hírhedt Sanghaj Lily. Az egyik utas, egy felkelőcsoport vezetője, a kínai Csang emberei elfoglalják a vonatot. Csang megfenyegeti Harveyt, lelövi, ha Sanghaj Lily nem teljesíti kívánságait.

Manderlay egy elhagyatott síkvidéken fekszik, valahol az USA déli részén. 1933-ban történt, hogy Grace és édesapja maguk mögött hagyták Dogville-t. Grace apja és gazfickókból álló hadserege az egész telet azzal töltötték, hogy új vadászterületet kerestek, de hiába. Most, utolsó próbálkozásképp délnek veszik az irányt, hogy letelepedésre alkalmas helyet találjanak. Rövid pihenő után az utazók épp továbbállnának, amikor egy fiatal fekete nő szalad az autóhoz, és kétségbeesetten dörömböl Grace ablaküvegén. Grace követi a lányt a hídon keresztül Manderlay-be, ahol mintha hetven évvel korábbi, a rabszolgaság eltörlése előtti időkbe csöppent volna: fehérbőrű gazdákat és fekete rabszolgákat talál. Grace saját felelősségének érzi, amit a fehér emberek tettek a feketékkel, elhatározza, hogy felszabadítja Manderlay-t, és az első aratásig az ültetvényen marad.

Jeff Taylor és felesége, Amy Kalifornia felé tartva az Új Mexikói sivatagon hajtanak keresztül, amikor egy váratlan balesetnek köszönhetően az autójuk felmondja a szolgálatot a semmi közepén. Jeff nekilát, hogy helyrepofozza a járgányt, amikor egy rendkívül segítőkész kamionsofőr, Red Barr megáll mellettük és felajánlja a segítségét. Tőle tudják meg, hogy néhány mérfölddel arrébb van egy fogadó az út mentén, ahonnan segítséget hívhatnak, mire Jeff úgy dönt, hogy az autónál marad, Amy pedig Reddel tart, hogy szerelőt kerítsen, aki megnézné a dzsipjüket. Hosszú várakozás után azonban Jeffnek sikerül elindítania a kocsit, és a fogadóra ugyan tényleg rátalál az út mentén, a feleségének azonban hűlt helye, és Red azt állítja, hogy soha nem is látta az asszonyt...

2:37-kor tragédia történik egy középiskolában. Az egyik diák öngyilkos lesz. A film többi részében egy csoport problémás tinédzsert ismerhetünk meg. Egy véletlenül teherbe esett lányt, egy túlhajszolt focistát, egy testi fogyatékkal élő srácot, egy eminens tanulót, aki nem tud megfelelni a szülői elvárásoknak, egy bulimiás lányt és egy drogokba menekülő homoszexuális fiút. Vajon hatuk közül melyikük vetett véget az életének 2 óra 37 perckor?

Bill Capa (Bruce Willis), a neves pszichiáter egyik kollégáját megölik, és mert a szálak az áldozat egyik ápoltjához vezetnek, Capa átveszi halott barátja terápiás csoportjának irányítását, hogy kinyomozza, ki a tettest. A foglalkozásokon megismeri a gyönyörű, titokzatos és ellenállhatatlan Rose-t (Jane March), aki megdöbbenésére életre kelti legvadabb erotikus vágyait. Szerelme teljesen elvakítja, s mire rájön, hogy a lány körüli rejtély összefügg a gyilkossággal, ő lesz a következő kiszemelt áldozat.

Los Angeles a múlt század elején: szikrázó napsütés, mely fittyet hány a korszak depresszív hangulatának. Történetünk helyszíne egyszerre egzotikus és közönséges, csillogó és mocskos - a hőség és a fullasztó por városa. Benépesítői egyiptomi pálmafák és a világ legkülönbözőbb tájairól érkezett kalandorok, akik gazdagságot, hírnevet és szerencsét hajszolnak. Los Angeles az első és végső remény, ahol az álmok teljesülhetnek. Az olasz bevándorlók fia, Arturo Bandini híres íróvá akar válni, és álmai szőke hercegnőjét keresi. A mexikói Camilla Lopez vezetéknevét titkolván abban reménykedik, hogy fehérbőrű angolszász protestánshoz sikerül férjhez mennie. A férfi és a nő olyan korban ütköznek egymásba, melyben a fehérek és a mexikói leszármazottak békessége hajszálon függ, és kezdetét veszi az elszánt küzdelem önmagukkal és a várossal szemben: a küzdelem az álmaikért.

Egy rendkívül gazdag, idős férfit holtan találnak fejedelmi lakásán. A halál oka: szívroham. Az elbűvölő, gyönyörű fiatal nőt - aki utoljára látta élve - gyilkossággal vádolják. A gyilkos fegyver: a nő teste, amelyért érdemes meghalni. Frank Dulaney védőügyvéd hisz kliensének Rebecca Carlsonnak... egészen addig, amíg maga is őrülten bele nem habarodik. A legyűrhetetlen vonzalom végzetes szenvedélybe torkollik, s Frank egyre mélyebben zuhan Rebecca veszélyes világába. Dr. Alan Paley, az orvos mindent elkövet... de Rebecca sosem lesz az övé.

Négy éjszaka... egy házban valahol az isten háta mögött, egy szirtfal szélén. Négy oszlop szegélyezi a bejárati lépcsőt. A konfrontáció négy éjszakája... a nő a férfi ellen. Mert a nők obszcenitása a férfiak tekintetéből fakad. Négy éjszaka, amikor szembeszállnak a megmondhatatlannal, feltárják a megmutathatatlant, a nagy titkot. A Teremtés Könyvében a "titok" szó héberül azt is jelenti, hogy "meztelenség", nevezetesen azt, "amit tilos meglátni". Mert a testek meztelensége áthatol a lelkek meztelenségén és felfedi tudatukat. Az intimitás a létező legszebb tabu, melytől eláll az ember szava.