Molly Los Angelesbe költözik, ahol személyi asszisztensként kezd el dolgozni, másodállásban pedig főnöke pókerklubja vezetésébe is besegít. Hirtelen a hollywoodi elit legbelsőbb köreiben találja magát, vendégei menő üzletemberek, híres sportolók, mozisztárok, rendezők. Egy kis lelemény és kitartás árán a legnívósabb klub élére küzdi fel magát, ahol percenként dollármilliók cserélnek gazdát. A sikeres vállalkozásra az orosz maffia is felfigyel, csakúgy, mint az FBI. A diszkréciót mindennél fontosabbnak tartó lány nehéz helyzetbe kerül: ha nem akar rács mögé kerülni, ki kell szolgáltatnia exkluzív ügyfeleit a kormány embereinek. Az egyetlen szövetségese, ügyvédje, Charlie Jaffey, próbálja kihúzni őt a csávából: meg akarja mutatni a világnak, hogy az elveihez végsőkig ragaszkodó pókerhercegnő korrektebb játékot űz, mint ahogy azt elsőre bárki gondolná.
Heródes királyságát komoly veszély fenyegeti. Nem csak Pontius Pilátus (Hurd Hatfield) hatalma gyengíti a tekintélyét, hanem egy rongyos próféta egyre növekvő népszerűsége is. Názáreti Jézus (Jeffrey Hunter) és tanítványai félelemmel töltik el a Rómához hű uralkodókat, akik a gyilkosságtól sem riadnak vissza, hogy megállítsák a számukra kedvezőtlen folyamatokat. A szépséges Salome (Briqid Bazlen) szemet vet Keresztelő Jánosra (Robert Ryan), és mindent elkövet, hogy a fejét vegyék. Lucius (Ron Randell), a római patrícius másodszor is segít Jézusnak, és ezzel fenekestül felfordul az élete.
Napóleon uralkodásának utolsó hónapjait öleli fel a történet. Az elvesztett lipcsei "Népek csatája" után jött az elbai száműzetés, majd a visszatérés. A császár a hozzá még mindig hű serege élén a végső megmérettetésre készül Waterloo mellett. A kiegyenlített erőviszonyok és a mostoha időjárási körülmények miatt az ütközet kimenetele szinte az utolsó pillanatig kétséges. A döntő momentum mégis egy stratégiai hiba következménye: Grouchy tábornok tétlenkedése, amely a szigorúan belénevelt katonai fegyelem számlájára írható.
Catherine Weldon, az özvegy festőnő az 1880-as évek elején New Yorkból Észak-Dakota államba utazik, hogy megfesse a híres indián törzsfőnök, Ülő Bika portréját. Amikor megérkezik a Standing Rockba, az amerikai hadsereg tisztjének, Silas Groves-nak a nyílt ellenszenvébe ütközik, aki csapatokat állított fel a Lakota rezervátum köré, hogy elnyomja az őslakosok föld iránti jogos követelését. Catherine és Ülő Bika barátságát rossz szemmel nézik a kormányzat képviselői. Igaz történet alapján.
Lord Frank Pakenham, Longford 7. grófja hívő katolikusként meggyőződéssel vallja a megbocsátás fontosságát. Gyakran látogatja a börtönöket, mert úgy véli, hogy a társadalom egyik fontos feladata a rabok rehabilitációja. 1965-ben találkozik Myra Hindley-vel, akit a szeretőjével együtt életfogytiglani börtönre ítéltek gyermekgyilkosságok miatt. Bár a lord lépését a felesége, a családja, a kollégái, sőt a sajtó is ellenérzéssel fogadják, mégis folytatja a Hindley-nél tett látogatásait. Még akkor is vállalja a rabokért, a börtönreformokért való harcot, amikor eltávolítják a Lordok Házából. Valós történet alapján.
Ebben, a romantikus elemeket sem nélkülöző filmben bepillantást nyerhetünk a XX. század egyik legnagyobb brit politikusa, Winston Churchill házasságába. A nagyformátumú politikus életének egy kiváltképp zűrös, noha kevésbé ismert időszakát láthatjuk a képernyőn. A második világháború kezdete előtt egy évvel Churchill a brit politika peremére sodródott. Pusztába kiáltott szó volt minden figyelmeztető beszéde a világot fenyegető nácik ellen. Feleségével Clementinnel együtt ebben az időben a depresszióval és a fizetésképtelenség szellemével is szembe kellett nézniük, hogy aztán ismét megerősödött politikusként és hősként emelkedjék naggyá.