Chaplin filozófikus és önirónikus filmje megannyi, mára klasszikussá lett poént vonultat föl a méltóságteljes cipőevéstől, a lírai zsemletáncig. A Vadnyugat hőskorában, aranyásók közt játszódó történet első részében bemutatott éhezést, lecsúszást s véletlen megmenekülést a másodikbeli felemelkedés tévútjai és az álmodozás követik, majd jön a tanulság: ebben a világban csoda mélkül nem számíthatunk embernek való életre és viszonzott szerelemre.
1560-ban a spanyol konkvisztádorok - élükön a hírhedt Pizarróval - az amazonasi őserdők mélyére indulnak. Kalandos és veszélyekkel teli expedíciójuk célja, hogy felleljék a mesés El Doradót, az Aranyvárost. Aguirre, a csapat vezére istennek tartja magát, s míg csapatát felőrli a természettel és a bennszülöttekkel vívott küzdelem, a háborodott hatalommániás magára marad a majmok között. "Én vagyok isten haragja. Ahol én vagyok, ott a fákról lehullanak a madarak. Feleségül veszem a lányomat és megalapítom a legtisztább dinasztiát. Aki velem tart, gazdag lesz, aki nem, az meghal."
Jeff Webster élete legnagyobb lehetoségét látja abban, hogy a Kanadába utazott aranyásók számára marhákat szállít. Ebben látja meggazdagodása útját. Amint azonban Dawsonba ér, rájön, a dolgok egyáltalán nem olyan rózsásak mint hitte...
James Stewart egy pionír vezetőt alakít, aki megpróbálja népét eljuttatni egy termékenyebb földre és letelepedni, azonban útközben számos veszély vár rájuk, és csak az útonállókat legyőzve érhetik el a céljukat.
A Patrick DeWitt westernregényéből készült film a Sisters fivérek életéről szól.1851-ben járunk, amikor nem csak férfinek, de embernek sem könnyű lenni. Eli és Charlie testvérek és gyilkosok, akiknek a kezéhez ugyanúgy tapad ártatlanok vére is, mint hasonló banditáké és gyilkosoké. A könyörtelen évek után a fivérek egyre inkább máshogy képzelik el a jövőt és az életet, amit élni szeretnének: az idősebb egy normális világról álmodik, míg a fiatalabb egyre inkább az alkohol rabja- A testvérek útja Kaliforniába vezet - és könnyen lehet, hogy ez lesz az utolsó közös utuk.
A főszereplő egy huszonéves, ultrapedáns, bostoni, Bullwhipp Griffin nevű inas, aki gazdája halála után gazdája unokájával beleveti magát a kaliforniai aranylázba. Az inas magyarhangja Kautzky Armand és természetesen zseniális. Útjukat végig kiséri a simlis, ravasz Higgins bíró, aki azért megy kaliforniába, hogy "a méltányosság és a törvényszék bevezetésével előmozdítsa az aranyhajhász pórnép igazságosabb életének kialakulását", de persze neki is csak az aranyra fáj a foga.
A sokak által keresett bűnözőt, Moon-t végre elkapja a Longhorn-i sheriff. A férfit azonnal halálra ítélik, és elindítják a bitófa irányába. Moon az akasztófánál értesül arról, hogy megmenekülésének egyetlen módja, ha a helybeli tulajdonnal rendelkező asszonyok közül valaki férjhez megy hozzá. Jelentkező gyorsan akad. Hamarosan azonban az is kiderül, hogy miért megy feleségül a szép és fiatal Julia a bűnözőhöz. Moon, amikor erre rájön, sajnálni kezdi menekülését a bitófa alól...
A 19. század második felében a Fekete hegyekben aranyat találtak, azon a területen, amely egy szerződés értelmében a dakota indiánokat illette meg. Ezután aranyásók, kereskedők és kalandorok lepték el a környéket. Tanglewood városa vált Sólyom harcosainak és a fehér felfedezők csatájának helyszínéül. Bátorság és cselek sokasága kellet ahhoz, hogy Sólyom harcosainak sikerüljön kiszabadítani az indián vezért, Szürke Medvét, legyőzzék a fehér emberek seregét és újraegyesítsék a szétszóródott törzset.