A soha véget nem érő háború abszurd és lehetetlen, de - mint tudjuk - a Balkán megvalósult meséje. Belgrád 1941-es német megszállását követően több partizáncsalád a pincékbe menekül. Egy "jóbarát" hadiszállító támogatásával fegyvereket készítenek az ellenállásnak - amin a halálgyáros jól keres. A háborúnak egyszer csak vége lesz, de a barát tovább szövi a szilaj harcok történetét, oly hihetően, hogy egész város éldegél immár a felszín alatt. Azonban 1961-ben néhány partizán felmegy a fényre. Meglepődésük leírhatatlan. Azután 1991-ben újra kitör a háború...

A második világháború utáni amerikai dél világában járunk, ahol kihívások elé állítja az embereket a rasszizmus és a hétköznapi életbe való visszailleszkedés. Két család áll a fókuszában: egy fekete és egy fehér. Az utóbbi érkezik később: Henry McAllen megveszi azt a farmot, amit a Jackson-család bérel évek óta. A főiskolát végzett, majd vénlányként az utolsó kiugrási lehetőséget megragadó Laura az első pillanattól utálja a tanyát, pláne, hogy rasszista apósa is velük költözik. A szomszédban viszont Hap és Florence óvatosan, meghunyászkodva fogadják az új főbérlőket...

A II. világháború idején, egy japán hadifogolytáborban játszódik a film története. A fogolytábor parancsnoka szerint a foglyok kegyetlenségbe való beletörődése a gyengeség jele. Ezért is tiszteli az öntudatos Celliers-t, akivel szellemi síkon méri össze az erejét.

V. Henrik, az újdonsült, fiatal angol király - aki trónvárományos korában a korhely Falstaff oldalán végbevitt kicsapongásaival szerzett magának kétes hírnevet - háborút indít a franciák ellen. Csodával határos módon legyőzi a túlerőben lévő ellenséget, elnyeri Katalin királykisasszony kezét és végül a korona is méltó helyre kerül.

1920-as évek. A hamburgi színház társulatának tehetséges színészét, Hendrik Höfgent mérhetetlen becsvágy fűti. Baloldalisága és művészi féltékenysége miatt Höfgen összeütközésbe kerül a színház ugyancsak tehetséges színészével, a nemzetiszocialista Miklasszal (Cserhalmi György). Höfgen érvényesülése érdekében feleségül veszi a nagypolgári családból származó Barbara Brucknert. A Berlini Állami Színházban kap szerződést, ahol végre eljátszhatja álmai szerepét, Mephistót. Ezzel megkezdődik feltartóztathatatlan karrierje, épp az idő tájt, amikor a nemzetiszocialista párt hatalomra kerül.

Éjszaka van. Egy párizsi hídon könnyes szemű lány hajol a Szajna fölé, úgy tűnik, vízbe akarja fojtani bánatát (s magát). Ám egy hang megszólal a háta mögött, és a lány követi a férfit. Gabor, a késdobáló éppen partnert keres a műsorához, aki vállalná az eleven célpont szerepét. Adele-nek nincs vesztenivalója, elfogadja hát az ajánlatot. A két sorsüldözött együtt sikeresen boldogul, s az élet hirtelen szép lesz. Ám a váratlanul jött szerencse csak addig tart, amíg együtt maradnak.

Jimmy "Popeye" Doyle kőkemény zsaru, aki nem éppen diplomatikus módszereiről híres. Kemény kézzel bánik a bűnözőkkel és ha kell, nagy ívben megkerüli a szabályzatot, hogy elérje célját. Egy besúgójának köszönhetően tudomást szerez egy közelgő nagy nemzetközi heroin-szállítmány érkezéséről. A nyomozás előrehaladtával rádöbben, hogy a szálakat háttérben mozgató francia kapcsolat lebuktatásával az egész kábítószer-hálózatot felgöngyölítheti.

Olaszország, 1943. Cathcart ezredes folyton emeli az amerikai bombázópilóták bevetésének számát. Yossarian kapitánynak és társainak nincs más lehetősége, minthogy megpróbálja orvosi úton leszereltetni magát. Ezzel azonban beleesnek a huszonkettes paragrafus csapdájába. A szabály szerint ugyanis leszerelni csak azt a katonát lehet, aki ezt az elmeállapotára hivatkozva kéri. Aki viszont ezt kéri, az nyilvánvalóan nem lehet őrült, csupán ki akarja magát vonni a harci állományból. Vagyis nem szereltethető le.

Melbourne, Ausztrália. A helyi szkinhedek haragjukat a vietnami bevándorlókon töltik ki, akiknek a jelenléte - véleményük szerint - veszélyezteti a város faji tisztaságát. A felcukkolt vietnamiak azonban megelégelik az állandó zaklatást, és egy nap keményen visszavágnak... Dühös, kompromisszumokat nem ismerő történet arról az erőszakról és gyűlöletről, amely manapság világszerte tapasztalható, amikor a munka nélkül tengődő fiatalok az "idegeneket", a bevándorlókat vádolják saját bizonytalanságukért.

Franco Zeffirelli önéletrajzi ihletésű filmjében gyermekkorának csodálatos színhelyére kalauzolja el nézőit, Luca (Baird Wallace) sorsán keresztül. Gazdag édesapja a Firenzében élő angol kolónia egyik hölgytagjára bízza vadházasságból született fiát, miután édesanyja elhunyt. Mary (Joan Plowright) szeretettel neveli Lucát, aki részt vesz a zárt, sznob társaság mindennapjaiban, a második világháború előestéjén. Hamis illúziókba ringatják magukat az angolok. Mussolini szavát készpénznek veszik, védettnek érzik magukat. Néha megjelenik közöttük Elsa (Cher), az amerikai műgyűjtő és kalandor nő. A háború elején internálják az angolokat, Amerika hadba lépésekor pedig az amerikaiakat is. Elsa rájön, hogy jelenlegi férje besúgó, aki ráadásul ki akarja forgatni teljes vagyonából, és az életére tör. A kis közösségnek össze kell fognia a nehéz helyzetben: a tét mindannyiuk életben maradása.

Egy fiatal zseni eszeveszett versenyt fut az idővel, hogy feltörje az ellenség kódját, és megfejtse a szeretett nő körüli rejtélyt.

A második világháborúban sajátos eszközhöz folyamodott az amerikai hírszerzés a csendes-óceáni hadszíntéren. Navajo indián tengerészgyalogosakat képeztek ki rádiósoknak, akik a bonyolult kódolás helyett a saját anyanyelvükön továbbították a parancsokat. Joe Enders és Ox Anderson tengerészgyalogost két indián, Ben Yahzee és Charlie Whitehorse személyes védelmével bízzák meg. A kezdeti ellenérzés után, a Szaipan-sziget elleni támadás során a katonák között baráti kapcsolat alakul ki. Lassanként ráébrednek, mit jelent valójában ez a feladat.

Történet egy átlagemberről, aki a "végső megoldás" tanácsadója lesz. Arról, hogy hogyan jut pokolra egy "jó" ember az élet keresztútjain. A film a barátságról és a választásról mesél, és arról, hogy az emberek hogyan továbbítják ezt. Emberek, akik megtapasztalják, hogy minden, amit az életben teszünk, következményekkel jár.

Az első beszámolók szerint a Miracle at St. Anna című film az amerikai hadsereg 92., csak feketékből álló alakulatának történetét mutatja be, akik 1944-ben egy toszkán falukban estek csapdába, és a nácik mellett rasszista és alkalmatlan parancsnokaikkal is meg kellett küzdeniük.