Vito Corleone mindennél fontosabbnak tartja a családot. Emellett a New York-i olasz maffia rettegett keresztapja, aki élet és halál kérdéséről dönt. Lassan azonban gondolnia kell arra, hogy melyik fiának adja át a hatalmat. Sonny forrófejű, Fredo komolytalan, Michael pedig háborús hős, aki mostanáig távol tartotta magát az üzlettől. A kábítószer azonban szembefordítja egymással a régi és a feltörekvő gengsztereket.

Vito Corleone halála után Michael lép apja örökébe. A férfi szerteágazó kapcsolatrendszerének felhasználásával új profilt alakít ki a családja vezette maffiának. Hamarosan azonban újabb összeütközések és árulások veszik kezdetüket, amikben az új vezetőnek helyt kell állnia. S Michael nem habozik a legveszedelmesebb fegyverekhez nyúlni, hogy hatalmát, befolyását és pénzét megtartsa, s védelmet biztosítson a családjának. Eközben az is kiderül, hogy néhai apja hogyan alapozta meg a Corleone család hírnevét.

Oskar Schindler üzletember igaz története arról, ahogy megmentett több mint ezer zsidó életet a náciktól, a második világháború alatt a németek által megszállt Lengyelországban.

1938-ban járunk, amikor a szeretetreméltó, álmodozó Guido -a növekvő rasszizmus és szűklátókörűség közepette- beleszeret visszafogott tanárnőjébe. A csodaszép Dora azonban egy helyi náci tiszt menyasszonya. Guido mindent elkövet, hogy a lányt bánatos jövőjétől eltérítse... Öt év múlva Guido és Dora házasok és van egy fiuk is, Giousé. A politikai légkör egyre romlik, végül Guido, aki félig zsidó, táborba kerül családjával együtt. Az apa, hogy túlélhesse a borzalmakat, és hogy fiát minél jobban megkímélje, azt találta ki, hogy az egész, ami körülveszi őket tulajdonképpen egy nagy játék, amelyben a rabok a versenyzők és az őrök a játékvezetők.

1939, Varsó. Wladyslaw Szpilman zongoraművész egy lemezstúdióban dolgozik, amikor bombázni kezdik a várost. A felvétel félbeszakad, Wladyslaw hazatér. Otthon zsidó szülei és testvérei megpróbálják eldönteni, mit vigyenek magukkal, ha a növekvő náci fenyegetés miatt menekülniük kell Varsóból. Wladyslaw nem akarja elhagyni a várost, mivel szereti, s legalább annyira rajong Dorotáért, a fiatal csellistáért. A nő nagyon aggódik a növekvő antiszemitizmus miatt. Családja nem sokkal azelőtt költözött be a fallal körülvett gettóba, és megpróbálnak alkalmazkodni az ottani élethez.

Egy középkorú férfi visszaemlékezik életére, gyermekéveire, családjára, kapcsolataira. Az emlékezet mozaikcserepei, mint tükörcserepek hullnak szét az időben. Az emlékezés előhívja a múltból azokat az alapvető etikai és morális problémákat, amelyek a tudatalattiból törnek a felszínre. Az önmagával való szembenézés, a permanens önreflexivitás állandó meditatív állapotot eredményez, amely szükségszerűen vezet el a tökéletes szellemi abszolútum, a hit kérdéséhez. Tarkovszkij önéletrajzi elemekkel átszőtt alkotása hitvallás a művészetnek az emberi lélekre gyakorolt hatásáról és a művészek morális felelősségéről.

Ernst Lubitsch 1942-ben megalkotta Hollywood leghíresebb komédiáját. A stáblistán csupa magyar név fémjelzi a lengyel opuszt, mely máig maradandó és minden alkalommal újra nézhető és mulattató szatíra. A helyszín Varsó, a Nemzeti Színház, a dátum 1939. A színházban náciellenes darabot próbálnak a színészek, melyet a lengyel kormány letilt, mondván, Hitlert nem lehet provokálni. Éppen ezért a színészek Shakespeare Hamletjét adják elő. Mikor Joseph Tura a nagymonológot mondja - "Lenni vagy nem lenni -, egy fiatal katona feltűnően feláll a második sorban, s eltűnik a színfalak mögött. A vezető színész először meghökken, sejtelme sincs, mi a valódi ok. A következő napokban minden egyes előadáson ugyanúgy megismétlődik a nézőtéri jelenet. Tura szinte belebetegszik, s még csak nem is sejti, hogy a katona a nagymonológ röpke ideje alatt feleségével, Maria Tura színésznővel találkozik az öltözőben...

Michael Corleone egyre inkább úgy érzi, hogy családja tevékenységeit ideje lenne legalizálni. A régi típusú maffiának ugyanis mára már leáldozott. Ezért dönt úgy, hogy a szerencsejáték-iparból kiszállva inkább a tőzsde és a bankvilág irányába fordul. Így kerül kapcsolatba a Vatikán egyik bankjával is. S hamarosan olyan üzletet kötnek, ami végleg eldönti a Corleone család sorsát.

Hana, az ápolónő súlyosan sebesült férfit helyez el egy toscanai romos kolostorban a második világháború vége felé. Hana azt hiszi, átok ül rajta. A háborúban elszenvedett traumatikus élmények hatására retteg attól, hogy akit megszeret, az halálra van ítélve. A beteg nem emlékszik semmire, személyazonosságának egyetlen kulcsa egy személyes levelekkel, térképekkel és fotókkal telerakott könyv, amit nála találtak. Hana olvasni kezdi betegének a könyvet és a szinte felismerhetetlenségig összeégett férfi emlékezni kezd. Alig telik el néhány pillanat, s Gróf Almásy Lászlóként látjuk viszont. A híres magyar nyelvész és kutató tagja volt egy háború előtti expedíciónak, mely addig föltérképezetlen sivatagokat járt be. Az expedícióhoz egy nemrég házasodott angol arisztokrata pár is csatlakozik. Katherine, az ifjú feleség tudós és festő, a félelmet nem ismeri. A zárkózott Almásyra nagy hatást gyakorol az asszony.

A vérbő fekete komédia egy tizenhét éves házasság megromlásának, darabokra hullásának hiteles krónikája. Rózsáék háborúja a nemek háborújáról szól. A nagy szerelemről, amely néhány csodálatos, romantikus pillanattal kezdődik, az oltár előtt folytatódik, majd eljut a válóperes ügyvéd irodájába. De ez még mindig nem a végállomás: Oliver és Barbara, az egykor boldog pár nemsokára saját szobájában találja magát, a barikád két oldalán. A nehéztüzérség akcióba lép. Repül a váza és a gyertyatartó, és a helyzet egyre rosszabbodik.

Hirtelen rádöbbentem, hogy ha azonnal nem változtatok, olyan életem lesz, ahol a legmeghittebb kapcsolat egy üveg borhoz fűz. Egyedül és kövéren halok meg, és mire három hét múlva rám találnak, már félig megettek a farkaskutyák. Vagy Glenn Close-zá változom a Végzetes vonzerőből. Így hát fontos elhatározásra jutottam. Annak érdekében, hogy jövőre ne végezzem ilyen trágya képpel, az Önsajnáló Rádió harmincon túliaknak szóló slágermúzeumát hallgatva, úgy döntöttem, hogy a kezembe veszem az életem. Naplóba kezdek, és elmondom az igazat Bridget Jonesról. A tejes igazságot.

1945, Berlin. J. Geismer újságíró Németországba érkezik, hogy az aktuális helyzetről tudósítson, ám hamarosan nem várt, titokzatos ügybe keveredik. Régi szerelmének, Lenának kell segítenie, akinek a férjét Jake számára ismeretlen okból az amerikai és az orosz hadsereg is üldözi. A megoldás lehet, hogy Jake sofőrje, Tully kezében van, aki kapcsolatai révén talán segítséget nyújthat Lenának.