Amint azt a cím is sugallja, a film a bibliai Teremtéstörténet első huszonkét fejezetét dolgozza fel. A világ keletkezésének különleges képei után Ádám és Éva történetét követhetjük nyomon, majd kettejüknek a Paradicsomból való kiűzetése után Káin és Ábel egymással való küzdelme elevenedik meg. Életre kel Noé és Ábrahám, láthatjuk amint az addig egy nyelvet beszélő emberek világa összezavarodik Bábel tornyánál, és szemtanúi lehetünk Sodoma és Gomora félelmetes pusztulásának. Az Ótestamentum első részének fontosabb epizódjait az egyik arkangyal szerepében Peter O'Tool narrációja köti össze...
Marcus Vinicius légióparancsnok szerelemre lobban egy gyönyörű rabszolgalány iránt, amivel átlépi a szigorú határvonalat a Római Birodalom uralkodó elitje és a keresztények között. Sorsuk Nero kezében van. Róma fényűző, de elátkozott birodalmának császárán azonban fokozatosan a téboly lesz úrrá.
A gazdag itáliai posztókereskedõ fia léhűtõ életet él Assisiben. Amikor háború tör ki, Francesco bevconul a hadseregbe, és nem sokkal késõbb fogságba esik. Mire betegen hazatér, nagy változásokon megy keresztül, megveti korábbi életmódját. Lemond örökségérõl, elhagyja családját, és elhatározza, hogy koldulásból élve saját kezével fog templomot emelni Istennek.
A nagy világvallások közül három is – a kereszténység, az iszlám és a zsidó vallás – az õsatyák sorában tartja számon Ábrahámot, az elsõ embert, akivel Isten szövetséget kötött, s az egyetlent, aki Isten barátjának nevezhette magát. Ábrahám volt az, aki Kánaán földjére vezette népét, miután a nomád törzs hosszan vándorolt a pusztaságban. E monumentális filmalkotás Richard Harris (Harry Potter, Nincs bocsánat, Gladiátor) nagyszerû alakításában tárja elénk a pásztorból lett hõs életét, akinek hitét az isteni akarat folyamatosan kemény próbatételeknek veti alá. Az Emmy- és Golden Globe-díjas Barbara Hershey (Krisztus utolsó megkísértése, Hannah és nõvérei) alakítja a gyönyörû és tiszta, mégis tragikus sorsú Sárát, Izrael törzseinek õsanyját.
Jeruzsálem pusztulása után, csaknem hat évszázaddal Krisztus megszületése elõtt a babiloni területeket perzsák hódították meg, és létrehoztak egy hatalmas, új birodalmat. A Perzsa Birodalomban szép számmal maradtak zsidók, a varázslatos Susán városában. Ahasvérus, a perzsa király elrendelte, hogy kutassanak fel fiatal szüzeket a háremébe. Ide került a zsidó Márdokeus húga, Eszter is, akit a király Perzsia királynéjává tett. A szép és okos királyné kezébe vette a zsidó nép sorsát és megmentette az esztelen pusztítástól...
Mikor Izsák felesége, Rebeka várandós lett, Isten elárulta neki, hogy két gyermeket hordoz szíve alatt, akik két nagy nép atyjává lesznek majd egyszer s a fiatalabb fiú legyõzi és szolgájává teszi az idõsebbet. Mikor Ézsau és Jákob felnõnek, a jóslat be is igazolódik. Jákob egy tál lencséért könnyen megveszi fivérétõl az elsõszülöttség jogát, az atyai áldást pedig csellel szerzi meg. Hiába tesz szert azonban elõnyökre, nehéz sorsot szán neki a végzet. Sok évig dolgozik Lábán szolgájaként, mire önálló életet kezdhet családjával. Hazatérve pedig testvérbátyja haragjával kell szembesülnie. Mivel azonban Jákob képesnek mutatkozik Isten színe elõtt alázatot mutatni, kiérdemli az új nevet: Izrael, ami annyit tesz – Isten fejedelme.
Miután Saul méltatlannak bizonyult arra, hogy Izrael királya legyen, Isten az egyszerû pásztorfiút, Dávidot választja új királynak. Az ifjú bátorsága és éles elméje hamarosan megmutatkozik a filiszteusok ellen vívott csatában, mikor legyõzi az óriás Góliátot. Késõbb Saul és fiai odavesznek egy véres ütközetben, és Dávid elfoglalja trónját a pompás Jeruzsálemi palotában. Úgy tervezi, uralkodása békés lesz. Templom építésére készül, mely egyszerre lenne a Frigyláda háza, valamint Isten és az ember találkozásának helyszíne. A királyt azonban a szenvedély végzetes bûnbe sodorja: beleszeret a szépséges Betsabéba s megöleti annak férjét. Aki pedig megszegi az Úr parancsolatait, büntetést érdemel, akkor is, ha Isten kegyeltje. Dávid családjában állandó viszály dúl. Õ pedig nem építheti meg a Templomot; ez a kiváltság fiára, Salamonra száll.
Minden idõk legismertebb története megelevenedik a filmvásznon. Jeremy Sisto alakítja Isten fiát, Názáreti Jézust, aki egyszerû asztalosból válik szellemi vezetõvé, filozófussá és végül mártírrá. Az Emmy-díjas Roger Young filmjében Jézus nagyon is emberközeli személyiségként jelenik meg. Láthatjuk emberfeletti küzdelmét, melyet a hatalom fantasztikus vízióit elé táró Sátán (Jeroen Krabbé) és a kicsinyes földi hatalmasságok, mint Poncius Pilátus (Gary Oldman) ellen vív, de láthatjuk nagyon is emberi szenvedéseit a keresztfán, majd feltámadását…
A Föld, a víz és a szárazföld, az ember, a férfi és a nõ teremtésének õsi történetét elevenítik meg e film költõi szépségû képsorai. Egy vén nomád pásztor valahol a pusztában egyszerû szavakkal mesél a tüzet körülülõ gyermekeknek Ádámról és Éváról, a tudás fájáról, az Édenkertbõl való kiûzetésrõl, Káin bûnérõl, Noé bárkájának történetérõl, s legvégül a szivárványról, mely megpecsételi az Isten emberrel kötött szövetségét. Meséje a felelõsségrõl is szól, mellyel az ember tartozik a Föld minden élõlényéért, hiszen a Mindenható az embert rendelte valamennyi teremtmény urául.