A "Halálos tézis" a tévében látható erőszakról, pornográfiáról és a "snuff movie"-ról szól, amely a filmes borzalmak megtestesülése. Angela a Filmművészeti Egyetemen tanul. Szakdolgozatát a filmekben megjelenő erőszakról írja. Témavezető tanára megígérte, hogy segítségképpen különlegesen durva filmeket keres neki egy videotékában. A tékában Figueroa véletlenül egy titkos helységre bukkan, ahol temérdek kazettát talál. Kiválaszt egyet és elviszi. Másnap reggel Angela holtan találja Figueroát a vetítőteremben. Angela elhatározza, hogy kinyomozza, mit látott a tanára a kazettán, amitől szívrohamot kapott.

Egy esztendővel a tragikus baleset után újra találkozik a hat barátnő. A szokásos évi kalandtúrájukra ezúttal Appalache-hegység egyik barlangrendszerét nézték ki. A föld mélyében újra utoléri őket a balszerencse, kőomlás eltorlaszolja a felszínre vezető utat. Kiderül, hogy Juno, az expedíció vezetője, egy feltérképezetlen barlangba hozta őket, így senkitől sem számíthatnak segítségre. Ráadásul a föld alatt még leselkedik rájuk valami vagy valaki, amely tökéletesen alkalmazkodott a sötétséghez. Amikor a rájönnek, hogy ők a préda, harcba szállnak a kimondhatatlan szörnyűség ellen.

A tökéletes rendőr gyors, mozgékony, biztos kezű: Lincoln Rhyme felügyelő viszont egy tragikus baleset következtében mozdulni se tud. Az egykori rendőr úgy érzi, véget ért számára az élet. Mindaddig, míg fel nem bukkan a városban egy őrült sorozatgyilkos, aki különös ravaszsággal bánik el áldozataival. Rhyme végre méltó ellenfélre akad és mert egyedül tehetetlen, partnert keres. Ameliát jelölik ki a felügyelővel való együttműködésre. A fiatal, tapasztalatlan rendőrnő kénytelen halálpontosan követni magatehetetlen társa utasításait. Egy emberként kell látniuk és dönteniük, mielőtt újra lecsap a magát Csontembernek nevező mániákus gyilkos.

Ez a film egy kicsit szokatlan vígjáték. A legszokatlanabb a helyszín megválasztása: az egész egy külvárosi zsákutcában játszódik. Ray Peterson nemigen mozdul ki otthonról. Úgy gondolja, ha szabadideje adódik, azt a legeslegjobb a ház mögötti kertben eltölteni. Pihenés a nyugágyban, olvasás és egyéb, nem munkával töltött órák kérdése az egész. Így vélekedik a többi szomszéd is. Vannak íratlan szabályok, amelyeket mindenki betart az utcában. Egy: tartsd karban a házadat, kettő: mindig szépen nyírt gyep legyen a kertedben, három: illeszkedj be a lakók közé. Ray úgy dönt, hogy ezúttal is az egyhetes laza vakációt otthon töltik feleségével, ám hamarosan konfliktusuk támad a szomszédokkal. Ray új szomszédai ugyanis, úgy tűnik, még nem hallották ezeket a szabályokat. Vagy ha hallották is, figyelmen kívül hagyták. Klopek-ék már egy hónapja laknak itt, de még nem nagyon látta őket senki, hallani viszont annál inkább hallották.

Alex Cross, a fekete bőrű törvényszéki pszichológus briliáns elme. Az esze úgy vág, mint a beretva. Szinte minden rejtélyt megold. Eddig mindig hideg fejjel, kívülállóként dolgozott. Most azonban ő is érintve van az ügyben: az egyetemi városból eltűnt az unokahúga, Naomi. A helyszínen kiderül, hogy Naomi előtt már hét másik lányt is elrabolt a bűnöző, aki Casanovának nevezi magát. A nyomozóknak olyan pszichopatával van dolguk, akit nem egyszerűen az ölés vágya hajt, ennél betegebb a fantáziája. Egészen más célja van a lányokkal. James Patterson regényéből.

A rendőrséget 1973. augusztus 20-án egy isten háta mögötti tanyára vezényelték Travis megyében, Texasban. Amit Thomas Hewitt, a helyi vágóhíd egykori munkásának síri hangulatú házában találtak, az olyan vérfagyasztó volt, hogy egész Amerikát sokkolta és rémületbe ejtette. 33 megölt ember, 33 lemészárolt áldozat földi maradványait találták itt, sokak szerint minden idők legszörnyűbb, többszörös gyilkosságának helyszínén. Az áldozatainak bőréből készült groteszk maszkot viselő, láncfűrészét fenyegetően meglóbáló gyilkos a lapok címoldalára került. A megtörtént esetet feldolgozó, A texasi láncfűrészes hátborzongató utazásra hívja a nézőt. A főként reklámfilmeket rendező Marcus Nispel az 1974-ben készült, s hazánkban bemutatásra nem került, ma már klasszikusnak számító The Texas Chainsaw Massacre című film remake-jét készítette el. A film érdekessége, hogy az 1974-es filmet szintén Daniel Pearl fényképezte.

Élethalálharc veszi kezdetét, mikor nyolc ember épphogy csak túlél egy autós tömegbalesetet. Csupán egy fiatal lány hátborzongató előérzete menti meg mindannyiukat a rettenetes végtől. Csakhogy ezzel beavatkoztak a halál terveibe, amiért fizetniük kell, méghozzá horrorisztikus árat. A hajmeresztő látványeffektusokkal, rémisztő fordulatokkal teletűzdelt Végső állomás 2. minden pillanata feszes és pergő – méltó folytatásaként az első résznek. Biztonsági öveket bekapcsolni, a rémutazásra felkészülni… talán ez lesz a végső!

Jerry egy látszólag normális ember, aki most jutott új munkához a Milton Fürdőkád gyárban. Pont egy olyan normális apartmanban él, mint amilyen egy normális agglegénynek való, kutyájával, Bosco-val és macskájával, Mr. Whiskers-szel. Valami mégsem stimmel vele. Amikor megismerkedik a vonzó angol lánnyal, Fionával a számviteli osztályról, alig várja már hogy a hírről beszámoljon a háziállatainak odahaza. Akik aztán jó alaposan meg is vitatják vele a történteket, sőt beleszólnak, mit tegyen. Szó szerint. Miután a macska és a kutya tudnak beszélni...

Az FBI szervezetében létezik egy ügyosztály, ami az internetes bűnözésre specializálódott. Jennifer Marsh titkosügynök társával együtt felfigyel egy weboldalra, aminek az üzemeltetője élőben végez ki egy állatot. Amitől tartanak, nem sokára bekövetkezik, egy pszichopata embereket ejt foglyul, hogy megölje őket. Fogva tartott áldozatait kegyetlenül, a legkülönfélébb módszerekkel öli meg, egyenes adásban közvetítve a neten. Ördögi tervébe bevonja az internetezőket is: minél népszerűbb lesz a honlapja, minél többen kattintanak rá az oldalra, annál gyorsabban és kíméletlenebbül hal meg az áldozata. Marsh ügynök és társai versenyt futnak az idővel, hogy elkapják a sorozatgyilkost, akinek a weboldala lenyomozhatatlan...

Jigsaw meghalt, a kirakós gyilkosságoknak vége, látszólag. Mindössze két nyomozó élte túl: Strahm és Hoffman. Strahm meggyöződése, hogy Jigsawnak volt még egy bűntársa Amandán kívül és elkezd nyomozni Hoffman után, miközben valahol máshol öten küzdenek az életükért. A játék csak most kezdődik...

Frank a kisvárosi maffia bérgyilkosa. Elismert szakember, precízen, pontosan végzi a dolgát. Cserében még azt is elnézik a főnökei, ha alkalomadtán a pohár fenekére néz. Ám egyik nap jóvátehetetlen hibát követ el, elalszik munka közben. Az áldozatának így sikerül lelépnie. A főnöke elzavarja a névtelen alkoholisták klubjába. Frank elindul a javulás rögös útján, rendes munkát, Tom, illetve Laurel személyében pedig barátot és barátnőt talál. A nyugalomnak azonban vége szakad, amikor odahaza a konkurencia nyomulni kezd, és a józan Frankre nagyobb szükség van, mint valaha.

Chucky, a gyilkos baba tovább finomítja gyilkos módszereit, és mindeközben szerelmes is lesz.

Frank Connor (Andy Garcia), a sikeres nyomozó élete legsúlyosabb ügye előtt áll: beteg kisfiát kell megmentenie, akinek csontvelő-átültetésre van szüksége az életben maradáshoz. Hosszú keresés után rátalálnak a tökéletes donorra, aki nem más, mint Peter McCabe (Michael Keaton), a szigorúan őrzött sorozatgyilkos. Frank rábeszéli feletteseit a rab átszállítására, ám McCabe kihasználja a helyzetet és megszökik, vérfürdőt hagyva maga után. A kétségbeesett zsaru őrült hajszába kezd, hogy élve kapja el McCabe-et, ugyanis az ő életétől függ a fia élete. A kórház hamarosan háborús övezetté válik.

Egy turistacsoport kalandosnak ígérkezõ hajótúrára indul, de álmukban sem gondolták, hogy talán ez lesz életük utolsó kalandja. Az út során megismerik Victor Crowley legendáját, a fiúét, akire rágyújtották a házat, és akit apja egy baltával próbált kiszabadítani a lángoló épületbõl. Az ajtóra lesújtó apa azonban az ajtót belülrõl kinyitni próbáló, szabadulni vágyó fiába vágta a baltáját. A helybéliek szerint az eltorzult testű fiú szelleme még most is ott kísért a mocsárban. Amikor a turistacsoport csónakja elsüllyed, a fiatalok rájönnek, hogy a kísértethistória valóság: valaki egy baltával jár a lápon, és nem kímél senkit.

Pár fiatal túrázni indul, amikor is egy rettegő stoppost vesznek fel buszukba. Nem tudni, mitől fél, de ettől kezdve életük összefonódik az erdővel és a túléléssel.