A nagyotmondás világbajnoka, a füllentés Picassója báró Münchausen, aki valódi személyiségként a 18. században élt. Életében nem cáfolta meg a róla szóló könyv nevetséges és fantasztikus állításait, ugyanis amúgy ő is alkalmasint kiszínezte a törökökkel való harcainak történetét. Mesés figurája amolyan összeurópai mítosz, hiszen a kor számos nemzetének fiai szerepelnek kalandjaiban. A báró, hű szolgájával és egy kíváncsi kislánnyal az oldalán elindul egy város megmentésére a török hadak pusztítása miatt. Lenyeli őt egy tengeri szörnyeteg, megjárja a Holdat oda-vissza, táncol Vénusszal, megmenekül a Nagy Kaszástól és ágyúgolyón is repül, hogy elérje célját…

Egy évvel a Nehéz nap éjszakája után Richard Lester újfent kamera elé zavarta a gombafejűeket. Most az egzotikum és a kaland jegyében fogant a történet. Ringo egy rajongójától csodaszép gyűrűt kap, ám kiderül, hogy az ajándék egy indiai szekta áldozati kegytárgya. A dobos hiába próbál megszabadulni a gyűrűtől, így állandó életveszélynek van kitéve. Időközben egy hatalomittas tudós is csatlakozik a hajszához. Lester gegmenjei nem fukarkodtak a blődlikkel, a nonszensz helyzetek már a Monty Python-fiúkat előlegezik - a harsány színdramaturgia azonban még a hatvanas évek pop artjának gyümölcse.

A tehetségtelen és gyáva üzletember, Daniel Miller a születésnapjára vett új autóval halálos balesetet szenved és az egész életét mérlegre tevő égi bíróság előtt várja további sorsa alakulását. Olyan finom ételeket kap, amilyet még sosem evett, és meg sem hízik tőle és kényelmes szállodában várja az ítéletet. A bíróság döntése szerint, aki nem élt teljes és félelem nélküli életet, annak vissza kell térnie a Földre és újra megpróbálni. Csakhogy Daniel egyáltalán nem akar visszatérni a Földre, miután találkozik Juliával.

Otto egyazon napon veszíti el az állását és a barátnőjét. Nem nagyon tud mit kezdeni magával, magányosan járja Los Angeles utcáit. Hamarosan összeismerkedik Buddal, aki "behajtás"-sal keresi a kenyerét, vagyis visszaszerzi a kocsit attól, aki nem fizeti a számláját. Otto hamarosan Los Angeles legnagyobb és legügyesebb "behajtó" bandájának, a Segítő Kezeknek lesz a tagja. Egyik nap találkozik Leilával, aki négy földönkívüli tetemének visszaszerzésével bízza meg. Az idegenek egy Chevy Malibu csomagtartójában vannak.

D'Artagnan, a királyi testőrség, vagyis a muskétások csapatának legújabb tagja nem pihenhet frissen szerzett babérjain. A kötelesség hadba szólítja három barátja, Athos, Porthos és Aramis oldalán: előbb La Rochelle ostrománál segédkeznek, ám az igazi megpróbáltatások csak eztán várnak rájuk. Richelieu bíboros rosszul viseli a vereséget, a bosszúszomjas Milady pedig régi szeretője, Rochefort segítségével az életükre tör. A végső összecsapásnál már csak a kardok beszélnek, s fény derül Athos szigorúan őrzött titkára is.

Mary keresztény tinilányhoz méltó életet él: keresztény középiskolába jár, keresztény barátokkal barátkozik, és van egy keresztény barátja, akivel szigorúan plátói alapon szeretik egymást. Mary tökéletes élete azonban feje tetejére áll, amikor barátja, Dean bevallja neki, hogy Isten őt bizony melegnek teremtette. Mary egy jelenés hatására, amikor azt gondolja, maga Jézus jött el, hogy tanácsot adjon neki, elindul szentesített ördögi hadjáratára. Először is felajánlja szüzességét a két nem között bizonytalankodó Deannek. Másodszor rájön, hogy teherbe esett.

Cecil B. DeMented trash-filmrendező semmit sem utál jobban a Forrest Gump-féle sikerfilmeknél. Ő inkább a mozi "végsőkig fokozott valóságában" hisz, ehhez pedig nincs szükség sem forgatókönyvre, sem trükkökre. DeMented és moziterroristái inkább pisztolyt szegeznek Hollywood fejének: elrabolják Honey Whitlockot, a híres dívát, és filmet forgatnak vele. A stúdió-terrorcsapat erőszakosan keres helyszíneket is, a durva összecsapásokat pedig lefilmezik, így haladnak jelentről jelenetre, és így kívánnak leszámolni a korrupt rendszer felszínes ürességével.

Drakula (Leslie Nielsen) a világ legveszélyesebb teremtménye, aki meglátja, meghal - a nevetéstől. Kikászálódik odvas koporsójából pókhálós pincéje mélyén és elindul vadászni. Ám a vadász könnyen válik prédává, a modern tudomány vívmányaival felvértezett kutató prédájává. A valaha rettegett gróf mára kicsit kijött a gyakorlatból, néha melléharap. Mindent megtesz, hogy ismét jéggé dermedjen az, aki összeakad vele, de valójában már saját maga sem veszi komolyan önmagát.

Anton Jackson, azaz a Téglatesó nem mindennapi hős. Vagány a stílusa, lazán nyomja a spinékkel, az igazságérzete pedig egyenesen totális. A tettek embere a saját szabályai szerint él, egészen pontosan egy feketék jogaiért küzdő érdekvédelmi szövetség titkos ügynöke. Szervezetük állandó harcban áll a fehérek hasonló szervezetével. Amikor az elnökségre pályázó afro-amerikai jelölt, Warren Boutwell tábornok egyre különösebben viselkedik, Téglatesó azt a feladatot kapja, hogy épüljön be a fehérek titkos szervezetébe és tudja meg, mi áll a változás hátterében.

Jerri Blank (Amy Sedaris) 47 éves, börtönt is megjárt prostituált, aki úgy dönt, hogy hazatér 32 év távollét után. Szeretné ott folytatni az életét, ahol annak idején abbahagyta, első éves középiskolásként. Az út a szalagavatóig azonban még a kamaszoknak is problémákkal és kísértésekkel teli, nemhogy egy középkorú volt piás, drogos, örömlánynak.

Sylvia (Tracey Ullman), a középkorú bolttulajdonos már rég elfelejtette, mi az a vágy. Ám amikor baleset következtében agyrázkódást szenved, mellékhatásként hirtelenjében feltámad benne a szexuális ösztön. Az asszonyt Ray Ray Perkins (Johnny Knoxwille) kamionsofőr és a titkos szexterapeuta veszi kezelésbe. A két szakértő a kielégülés egészen új módozatait tárják fel Sylvia konzervatív férje, Vaughn (Chris Isaak) és sztriptíztáncos lánya (Selma Blair) előtt. Nem kell sok idő, hogy Baltimore-ban elszabaduljanak a libidók.

Az amerikai új komikusnemzedék csúcsa... vagy alja? Gord Brody (Tom Green) közel a harminchoz rajzfilmesnek készül, és hollywoodi karrierről álmodik. El is megy kisvárosából, de rövid idő múlva haza is kullog, miután elképzeléseit túl extrémnek tartották a rajzfilmes világban. Gord apja ugyanott folytatja fia nevelését, ahol abbahagyta: napi veréssel. Egy idő után Gord nem viseli el a megaláztatást és védekezésképpen kitalálja, hogy apja megerőszakolja fiútestvérét. A törékeny családi szálak szétrobbannak, ahogy az emberek pletykálnak a történtekről. Közben első rajzfilmje, a Zebrák Amerikában fergeteges sikert arat. A szertelen állatokat a hallgatag zseni saját bekattant családjáról mintázta...