A nagyravágyó falusi fazekas és mihaszna sógora a meggazdagodás, illetve a szamuráj dicsőség reményében indul el családostul a messzi városba, hogy aztán kiábrándultan és bűnbánóan meneküljenek vissza onnan. Hiszen álmaikat csak csalással, illetve egy pusztító kísértetnek bizonyuló hercegnő (Kyo Machiko) segítségével tudják megvalósítani, és az árat feleségeik fizetik meg: a fazekasét (Tanaka Kinuyo) megölik, a sógorét bordélyba hurcolják a fosztogató katonák. Ebben a minden erkölcsi értékrendet elvesztett, kegyetlen és kaotikus világban - döbben rá a szereplőkkel együtt a néző - az egyetlen kapaszkodó az egyén számára a szeretet, amelynek ereje a halált is képes legyőzni.

Az Adriai-tenger partján fekvő kisvárosban él Titta, a nagyra nőtt kamasz. Miközben a harmincas évek Olaszországában egyre jobban tért hódít a fasizmus, a fiú a felnőtté válás megannyi problémájával küszködik. Az élet leginkább a kisváros utcáin zajlik, melyeken mindenki megfordul, aki él és mozog. Ott van a városka szexbombája, akiről minden férfi álmodik, az ügyvéd, az utcalány, a gigantikus mellű trafikosnő, a fagylaltos, a fasiszta pártvezér, mindenféle hóbortos emberek. Évszakok jönnek és mennek. A világhírű rendező önéletrajzi ihletésű filmje.

London, 1969. Withnail és Marwood, a két munkanélküli színész egy Camden Town-i lakásban él. A lakás nyomorúságos, akárcsak a két fickó, akik leginkább pián és kábítószeren élnek. Amikor a két fickónak elege lesz a nyirkos időből és az őrült drogdílerekből, elhatározzák, hogy vidékre mennek vakációzni, Withnail nagybátyjának parasztházába. Ám amikor odaérnek, esni kezd az eső, nincs kaja, és híján vannak a túlélési kézségnek. Ráadásul beállít Monty bácsi, aki élénk érdeklődést tanúsít Marwood iránt.

Sean Thornton annak idején egy kicsinyke ír faluban született, de még gyerekfejjel Amerikába került. Most, több mint három évtized után csinos kis summával a zsebében tér haza, hogy visszaszerezze ősei egykori birtokát, és ifjúsága viharos évei után végre megállapodjon. Szemet vet egy csinos fehérnépre is, s a helybeliek által kezelhetetlen vadócnak tartott Mary Kate viszonozza az érzelmeit. Az ara drabális bátyja, aki kezdettől fogva ferde szemmel néz a kérőre, azonban megmakacsolja magát: ő ugyan ki nem adja a lány hozományát, hacsak jövendőbelije ököllel ki nem vívja. Ír földön nem is számít az férfinak, aki ódzkodik egy kis becsületbeli csihipuhitól. Senki helybéli nem sejtheti, Sean Thornton miért nem akar kötélnek állni: hogy verekedett ő eleget, s az utolsó bunyó borzalmas véget ért... Az amerikai filmtörténet két ír származású kulcsfigurája,

Sanyarú sors jutott a tizenkét éves Ingemarnak. Apja az Egyenlítő környékén, egy banánültetvényen dolgozik. Az anyja pszichológiai eset, a bátyja pedig naponta gyötri a fiút. Szerencsére Ingemar nem töpreng ezen, hiszen vannak, akik ennél rosszabb helyzetben vannak, mint Lajka kutya, akit senki sem kérdezett, mielőtt kilőtték az űrbe. Ingemart nyárra a melegszívű Gunnar bácsikájához és Ulla nénikéjéhez küldik. Az új környezetben a fiú kinyílik a világra. A faluban különc, jószívű emberekkel találkozik. A velük való kapcsolatból merít erőt, amire majd szüksége is lesz, ha a dolgok otthon még rosszabbra fordulnak.

Batsheba független, erős, önfejű és nagyon szép. Nem csoda, hogy aki látja, beleszeret. És az sem csoda, hogy ő maga nem tud választani az érte versengő férfiak között. Először Gabrielt, a birkapásztort bűvöli el, és bár kölcsönösnek tűnik köztük a vonzalom, a nő nemet mond a házassági ajánlatra. De szerelmével üldözi őt a környék legjobb módú agglegénye, Boldwood is. A legvonzóbbnak pedig egy katona, Troy őrmester tűnik. A választás nehéz: sok megpróbáltatás és öröm; vonzódás, hazugság, féltékenység kell hozzá, hogy Batsheba rájöjjön, ki az, akire igazán szüksége van.

Különös események zajlanak egy álmos amerikai kisváros közelében egy farmon. Valaki hatalmas, kör alakú tisztást vág a kukoricásba. A farm tulajdonosa, a város egykori lelkipásztora szeretne nem törődni a tréfacsinálókkal, de azok visszatérnek, és a földeken újabb és újabb gabonakörök jelennek meg. A ház lakói egyre jobban félnek; a titokzatos, kísérteties jelek pedig szaporodnak. Talán tényleg nekik van igazuk, nem Graham tiszteletesnek. Talán mégsem emberkéz műve ez az egész. A kutyák megvesznek, a friss víz megposhad, a városka lakói menekülnek, és az egyetlen férfi, aki eddig képes volt megőrizni a józan eszét, maga is kénytelen egyre komolyabban venni a körülötte zajló eseményeket. Hiszen lehet, hogy nemsokára a gyerekei életéért kell küzdenie. Csak azt nem tudja, kivel.

Robert Forrester az új élet reményében költözött a nagyvárosból egy kisvárosba. Azt reméli, hogy itt nyugalmat talál a gondjaira, mindenekelőtt arra, hogy feldolgozza a válását. Ám úgy tűnik, hogy a nyugalom csak átmeneti. Robert egyre inkább egy késztetést érez, melynek nem tud ellenállni. Amikor éjjelente hazafelé tart a kocsijával, minden alkalommal kiköt egy bizonyos háznál, amely mániákusan vonzza. Noha nem tudja a házban lakó lány nevét, kilesi annak minden mozdulatát. A lánynak vőlegénye van, így csak idő kérdése és a szenvedélyek elszabadulnak.

Egy kisfiú a harmincas évek Írországában apa nélkül él édesanyjával és annak négy lánytestvérével. A misszionárius pap nagybácsi hazatér Afrikából, de nem azért, hogy a családot összekovácsolja, hanem hogy békében haljon meg. Hirtelen felbukkan a fiú apja, csak hogy elmondja: Franco diktatúrája ellen megy harcolni Spanyolországba. A ház újra elkomorul, amíg nem történik valami, ami visszavonhatatlanul eltépi összetartozásuk szálait...