A történet az 1950-es években kezdődik, amikor Henry még csak egy 13 éves kamasz, aki vágyakozva figyeli a szemközt lakó, sokak által a legnagyobb tiszteletben tartott maffiózó, Jimmy fényűző életét. A félig ír, félig szicíliai származású fiút, aki mindig is közéjük vágyott, könnyen elcsábítja a gengszterek világa, és egy napon a helyi keresztapák családjának szolgálatába áll. Ugyanekkor csatlakozik a csapathoz a Henry-vel nagyjából azonos korú, így még könnyen befolyásolható Tommy DeVito, akivel a bajtársiasság jegyében és a nagymenők árnyékában gyorsan beletanulnak a szakmába. Néhány hónap sem telik el és Henry-t, akit maga Jimmy vezet be a könnyen szerzett pénz és a brutalitás világába, egyre többen előre köszöntik az utcán és név szerint ismeri a legjobb bár ajtónállója. Az újdonsült gengszterek gyorsan profikká válnak és hozzászoknak a vérrel áztatott, ám annál fényesebben csillogó gazdagsághoz...
A cselekmény Rio de Janeiro nyomornegyedének szegények lakta utcáin zajlik. Két különböző utat bejáró fiú útját követi nyomon 15 éven át, a hatvanas évek végétől a nyolcvanas évek elejéig. Az egyikből fotós lesz, a másikból drogdíler. A film rövid történetek sorozatán keresztül mutatja be életútjukat, melyekből sokszor igen rövidre sikeredett sorsok rajzolódnak ki. Az Isten városa főszereplője nem egy személy, hanem egy hely. Az Isten városa egy hatvanas években elkezdett, szegényeknek épült lakótelep, amely a nyolcvanas évek elejére Rio de Janeiro egyik legveszélyesebb városrészévé vált.A hely történetét a film jónéhány szereplő sztoriján keresztül meséli el. Ám mindent a narrátor nézőpontjából látunk: Buscape egy szegény fekete srác, aki túl törékeny és félős ahhoz, hogy bűnöző legyen, ugyanakkor túl okos ahhoz, hogy megelégedjen valamilyen alulfizetett munkával... (port.hu)
Kubából emigrált az Egyesült Államokba Tony Montana, a Sebhelyesarcú. A bűnözőnek sikerült megtévesztenie a Bevándorlási Hivatalt és megkapja a letelepedési engedélyt. Esze ágában sincs tisztességes életet élni. Az első adandó alkalommal elszegődik Miami legnagyobb drogbárójához, Frank Lopezhez. Tony gyorsan kapaszkodik felfelé a ranglétrán, a kitartásának, hűségének és kíméletlenségének köszönhetően a drogbáró egyik bizalmasa lesz. A Sebhelyesarcú azonban ennél többre vágyik, Lopez barátnőjét felhasználva át akarja venni a hatalmat.
Berlin, 1930. Lohmann bűnügyi felügyelő egy diáklány gyilkosát keresi. A város csibészei is őt keresik. Meg is találják, és egy kasszafúró vezetésével a maguk bíróság elé állítják. Csupán a rendőrség felbukkanása menti meg a gyilkost a lincseléstől.
A gyémántokra specializálódott, minden hájjal megkent ékszertolvaj, Franky Four Fingers, miután teljesítette legfrissebb megbízatását New Yorkba indul, hogy szállítsa az árut főnökének, Avinek. Útközben azonban megáll Londonban, ahol apróbb brilleket kell kézbesítenie megbízója ügyfeleinek. Boris, egy szélhámos orosz ráveszi Frankyt, hogy fogadjon egy illegális bokszmeccsen, ahol tervei szerint kirabolja majd a férfit.
Nagy fába vágja a fejszéjét az egyszerű körzeti ügyész: rács mögé akarja juttatni az első számú közellenséget. A sorsot hívja ki maga ellen, amikor háborút hirdet a legendás gengsztervezér, Al Capone ellen. A sebhelyes arcú egész Chicagót uralja, minden politikus és tisztségviselő az ő parancsára vár. Eliot Ness azonban maga a megtestesült tisztesség és erkölcs. Megvesztegethetetlen és kérlelhetetlen. Amit egyszer a fejébe vesz, azt következetesen végre is hajtja. Sok segítségre természetesen nem számíthat. Csak a mesterlövész, a szemüveges könyvelő és az öregedő zsaru áll mellé.
A Szakállas Hölgy, a Sziámi-ikrek, a törpék és a többiek szörnyű bosszút esküsznek, amikor kiderül, hogy a szépséges artistanő mennyire lenézi őket és milyen ördögi tervet eszelt ki egyik társuk ellen.
A világhírű német regényíró, Erich Maria Remarque önként jelentkezett katonának az I. világháborúba, és ott szerzett - egész életét meghatározó - élményeit a Nyugaton a helyzet változatlan címmel 1929-ben megjelent és világsikert aratott regényében foglalta össze: a gimnáziumból épphogy kikerülő, fiatal nemzedék szemszögéből mutatja be a háború nyomorúságát és az emberekre gyakorolt iszonyú hatását. Hazafias lelkesedéssel vonul az iskolapadból a csatatérre a megtévesztett német ifjúság, hogy aztán rádöbbenjen, mennyire nincs köze az értelmetlen öldöklésnek az eszményekhez. A lövészárok-háború mindmáig egyik leghitelesebb és legmegrázóbb ábrázolását Eizenstein "kitűnő doktori munkának" nevezte, s Oscar-díjjal jutalmazták. Azóta is filmtörténeti klasszikus ez a mesteri korai hangosfilm.
Fekete vidéknek hívják azt a területet Los Angelesben, ahol az állig felfegyverzett zsaruk az utcaképhez tartoznak, és egész nap köröznek a rendőrségi helikopterek. Aki élve kerül ki innen, annak nincs mitől tartania, az már mindent látott, mindent megtapasztalt. Tre Styles jó srác, itt nőtt fel, de nem rontotta el a környezete. Elege van abból, hogy vekkercsörgés helyett fegyverdörgésre ébred. És elege van abból is, hogy a legjobb haverjait látja összeesni egy-egy utcai tűzpárbaj során. Két barátjával elhatározza, kitörnek ebbol az ördögi körből. Ám fekete vidéken sötétek a kilátások.
Az ex-magánnyomozó Jeff Bailey egy kisváros benzinkútját üzemelteti, és boldogan tölti napjait szerelmével - amíg a múltja utól nem éri. Whit Sterling, aki egyszer felbérelte, hogy keresse meg és hozza vissza neki a nőt, aki elhagyta és meglopta, rendezni akar egy régi tartozást: Bailey ugyanis beleszeretett a nőbe, és elszökött vele.
Fred, a középkorú szaxofonista gyanúja szerint a felesége megcsalja. Renee ugyanis nem veszi fel a telefonjait, kihagyja a koncertjeit, és egyre gyakrabban látja az egyik ismerősével, Andyvel. Amikor az asszonyt holtan találják, Fred rács mögé kerül, és gyilkosság vádjával halálra ítélik. Egy nap a férfi különös módon eltűnik a cellájából, a helyén pedig egy rémült fiatalember van. Az autószerelő Pete nem tudja, hogy került oda. Bár lehet, hogy abban is egy nő játszott szerepet. Egy gengszter felesége, a buja Alice, aki meglepő módon hasonlít Renee-re.
Slevin Kelevra tudja, a bajok csőstül jönnek. Először megcsalják, majd kirabolják, végül végzetesen összetévesztik a haverjával. Slevin néhány óra leforgása alatt egy gengszterháború közepén találja magát, sarkában a halálos Macska úrral. A Főnök megbízásából meg kell ölnie a rivális banda vezetőjének, a Rabbinak a fiát, míg a Rabbi 33 ezer dollárt követel tőle. Mindkét helyen az életével fizet, ha a határidő lejár. A fiú egyetlen segítsége a szép Lindsey, aki nem is sejti, hogy Slevin ki is valójában.
Négy koppenhágai bűnöző lelép a gengszter főnök 4.000.000 koronájával . Barcelonába próbálnak menekülni , de kénytelenek megállni vidéken. Egy kis falu határában lévő elhagyatott, romos egykori vendéglőben húzódnak meg hetekig . Lassan mindannyian rájönnek, hogy szeretnének ott maradni, új életet kezdeni . Az elképzelt új jövő megtestesülése a közösen felújított és üzemeltetett fogadó.
Gary Fleder Leszámolás Denverben című amerikai krimijének főszereplőjét, Jimmy-t nem véletlenül becézik "Szent"-nek, a derék férfiú - aki manökenként is megállná helyét - úgy dönt, hogy átmenetileg szünetelteti bűnügyi Kft.-jét, és más morbid foglalatosságba kezd: haldoklókról készít majd ezentúl videóüzenetet. A maffiafőnök azonban utoljára még rábeszéli egy kemény melóra, alaposan helyben kell hagynia valakit, aki a főnök fiának boldogságát dúlta szét. Csábító a beígért tíz lepedő, összeszedi hát újra a bandát, és a hecc kedvéért elvállalja a megbízatást. A feladat végrehajtása túlságosan jól sikerül, megölik szerencsétlen fickót, ráadásul váratlanul előbukkan az a nő is, aki miatt az egész akciót eltervezték. Mivel a megbízást nem teljesítették megfelelően, nekik is menekülniük kell.