A főszereplő kislány egy német légitámadás során elveszítette a szüleit, s most egy vidéki paraszt család neveli. Az elárvult kislány öntudatlan cselekedetei felkavaró könyörtelenséggel utalnak a felnőttek hátborzongató világára.

1912-ben járunk. Maud Watts egy mosodában gürcölve keresi keserves kenyerét. Egy nap a munkából hazafelé menet a szüfrazsettek tüntetésébe botlik. A nőknek szavazati jogot követelők között meglepetésére ott látja egyik munkatársát is. Kezdetben ugyan vonakodva, de lassan azonosul a szüfrazsettek ügyével, és ráébred, hogy harcolnia kell a jogaiért és az emberi méltóságáért a munkahelyén és odahaza egyaránt. Maud mozgalom iránti elkötelezettsége többször próbára tétetik – tanúskodnia kell a parlament előtt, utcai csetepatéba keveredik, sőt, börtönbe is kerül...

Danny Balint egy szélsőségesen rasszista skinhead-banda tagja, aki társai közül talán a legradikálisabban fogalmazza meg antiszemita nézeteit. Hamarosan a szekta egyik kulcsfigurája, hangadója lesz. Senkinek még csak meg sem fordul a fejében, hogy Danny súlyos titkot őriz: ő maga is zsidó származású!

A titkosszolgálat szerint áruló van az FBI soraiban. A nyomok a legmagasabb szintre, Robert Hanssen igazgatóhoz vezetnek. A huszonhat éves, kiképzés alatt álló ügynökjelöltre, Eric O'Neillre vár a legnehezebb feladat. Be kell férkőznie Hanssen bizalmába és le kell lepleznie a "vakondot", aki lepaktált a szovjetekkel. Asszisztensként került a gyanúsított mellé és a legfőbb dolga, hogy bizonyítékot találjon a gyanúba keveredett felettese ellen. A szupertitkos akció keretében mindenféle segítség és biztosíték nélkül kell belevágnia a veszélyes kémjátszmába. Valós történet alapján.

A fesztiváldíjas alkotás Reinaldo Arenas kubai költő és író önéletrajzi regénye alapján készült. A vidéken nagy szegénységben, de szabadon felnőtt fiúnak hamar felfedezik kivételes tehetségét és a fővárosba küldik tanulni. Húsz éves korában első kötetével országos elismertségre tesz szert. Ám hatalmas keresztet cipel a hátán: Castro rezsimjében halálos bűnnek számított a homoszexualitás, amelyet a költő (és barátai) nyíltan vállaltak. A költő sok nehézség árán emigrált Amerikába, ám az ígéret földjére már csak meghalni érkezett gyógyíthatatlan betegsége miatt... Reinaldo Arenas (1943-1990) memoárjai alapján készült a film, a meleg kubai költő és regényíró eleinte Castro híve, majd életmódja és provokatív magatartása miatt Amerikába kénytelen szökni.

Nyomon követhetjük Holiday karrierjét, miközben a hatóságok célkeresztjébe kerül, és részese lesz egy különleges műveletnek, melynek vezetője Jimmy Fletcher, akivel viszonyba is keveredik.

Az 1930-as évek végén Lady Sarah Ashley férje Ausztráliában próbálja eladni az utolsó birtokukat, egy marhalegelőt. Mivel lassan halad az ügy, az asszony utána utazik a távoli földrészre, hogy kezébe vegye a dolgok intézését. Darwin városában azonban a férje helyett a nyers modorú, durva marhatenyésztő várja, akit mindenki csak Hajcsárnak nevez. A kegyetlen ügyintéző, Neil Fletcher összejátszik a marhabáró Carney királlyal, hogy megszerezzék Sarah földjét. Az asszony a birtok megmentése érdekében kénytelen összefogni a Hajcsárral, ezerötszáz marhát kell átterelniük Észak-Ausztrália kemény vidékén.

A történet a hitleri Németország utolsó napjaiban zajlik. Hitler zavarodott vénember, aki kis hajójával háborúsdit játszik a fürdõkádban, kutyáját náci egyenruhába öltözteti és PR-tanácsadója egy koncentrációs tábor-lakó zsidó. A történet a német népet lelkesítõ utolsó, nagyhatásúnak szánt Hitler-beszéd körül forog, amellyel a mély depresszióba zuhant vezér nem boldogul. Joseph Goebbels propaganda miniszter találja meg a megoldást a zsidó színész, Adolf Günbaum személyében, aki még a kezdetek kezdetén színpadi tanácsokkal látta el Hitlert. A koncentrációs táborból elõszedett Grünbaum segít elõkészíteni a beszédet, közben pedig azon mesterkedik, hogy meggyilkolja Hitlert. A helyzet fokozódik, mikor a borbély véletlenül levágja Hitler fél bajuszát, aki ettõl úgy megdühödik, hogy rekedtre üvölti magát. A naggyűlésen beszéd helyett így csak tátog és Grünbaum mondja el helyette a szónoklatot, amelynek eredeti szövegétõl újra és újra eltér és nevetségessé teszi a Führert.

1965-ben járunk San Francisco-ban. Lee itt él, kőkeményen edz, fejleszti tudását, e mellett oktat is. Mindez Wong Jack Man-nek egyáltalán nem tetszik, elkerülhetetlenné válik, hogy megmérkőzzenek.