Rio Bravo, egy kis Texashoz közeli vadnyugati városka majdnem teljhatalmú ura a gazdag, befolyásos és gátlástalan Nathan Burdette. Amikor Nathan öccse, Joe gyilkosságot követ el, kiderül, hogy van legalább egy ember a városban, aki nem hiszi, hogy a Burdette család a törvény felett állhat: ez az ember nem más, mint Rio Bravo elszánt seriffje, John T. Chance, aki gondolkodás nélkül rács mögé dugja Joe-t. Chance seriff ugyanakkor eléggé tapasztalt ahhoz, hogy tudja: Nathan Burdette nem hagyja annyiban a dolgot és megpróbálja erőszakkal kiszabadítani öccsét, mielőtt halálra ítélhetnék. Számítva a városka és a börtön várható ostromára, Chance kicsi, de annál ütőképesebb csapatot toboroz magának, akik felkészülve várják Burdette embereit.

1868 - a texasi határvidék. Ethan Edwards testvéréhez érkezik látogatóba. A farmon megtudja, hogy a közelben komancsok bukkantak fel és úgy dönt, hogy a családnál lakó félvér cheerokee indiánnal felderíti a terepet. Amíg távol vannak, a komancsok megtámadják a farmot, és kegyetlenül lemészárolnak mindenkit. Csak Ethan kisebbik unokahúgát kímélik meg, őt azonban magukkal hurcolják. Ethan nem késlekedik: vállalva minden kockázatot és nehézséget, azonnal a gyilkosok nyomába ered és megfogadja, hogy addig nem nyugszik, amíg meg nem bosszulja családja kiirtását, és ki nem szabadítja az elrabolt lányt.

A múlt században játszódó vadnyugati történetet, amelyet nyilvánvalóan Maupassant Gömböce ihletett, a postakocsi kilenc nagyon különböző utasának kitűnő jellemrajzai teszik emlékezetessé: a kalandokban bővelkedő, emberpróbáló utazás során emberségükben felmagasztosulnak a társadalom páriái (a gyilkosként körözött Ringo, az utcalányként kiutasított Dallas és a részeges orvos), és lelepleződnek a tisztes polgárok. És mivel mindez a Monument Valley festői sziklaképződményei között történik, kitűnően rendezett akciós jelenetekkel tarkítva, Oscar-díjjal jutalmazott zenekísérettel, a Hatosfogat a western történetének vitathatatlan klasszikusa lett.

Ben Wade a bandájával megtámadja az egyik postakocsit és megöli a kocsist. A város vezetője csapatot szervez Wade elfogására. Dan is elszegődik kétszáz dollárért, miután nem kapott kölcsönt a rohamosan pusztuló farmjára. Hamarosan azonban rá kell jönnie, hogy elkapni Wade-t a könnyebbik feladat, élete mindaddig nincs biztonságban, amíg Wade nem kerül fel a Yumába tartó 3:10-es vonatra. A néhány fős csapat cselhez folyamodik, hogy Wade bandáját minél távolabb tudja. Ám a csel nem válik be, s mindannyian életveszélybe kerülnek.

Ebben a mexikói westernben végletes erőszak és abszurd humor keveredik vallásos szimbólumokkal és különféle rítusokkal. A néző számára a film jelenetei kábítószer hatása alatt keletkező hallucinációs képekként hatnak.

Egy mexikói vendégmunkást agyonlőnek a texasi határvidéken. Egy határőr lövi le tévedésből. Senkinek nem érdeke a felhajtás, így kerül Melquiades Estrada szép csöndben egymás után kétszer is a föld alá. Egykori munkatársa, Pete Perkins (Tommy Lee Jones) azonban nem nyugszik bele az ügy effajta elintézésébe, foglyul ejti az elkövetőt, a fiatal határőrt (Barry Pepper) és a kihantolt hullával a különös trió lóháton elindul Mexikóba, hogy végre méltó módon, hazai földbe temesse a halottat.

Cable Hogue csalódott két legjobb barátjában, útját ezért egyedül folytatja a sivatagban. Magányosan, éhesen és szomjasan, egy napon váratlanul vizet talál a száraz síkság közepén. Hamar rájön, hogy a terület éppen a postakocsi útvonalára esik, így ha megvenné és vendéglőt nyitna, akkor a víz az aranynál is több hasznot hozhatna. Új otthonában egy lézengő pap társul mellé, a közeli városban pedig megismerkedik Hildyvel, a prostituálttal, akibe beleszeret. Sam Packinpah a hatvanas évek végén feltámasztotta a kihalófélben lévő műfajt, a westernt. A pap, a kurtizán és a magányos hős című munkájában a zsáner minden kellékét felhasználja: a bosszú, a szerelem, a szent kurva, a szerencse, a tragédia és a színhely - a sivatagos vadnyugat - kulcsfogalmak. A film ballada egy magányos hősről, aki csak a természetben talál otthont és nyugalmat. A shakespeare-i A vihar ihlette filmet Peckinpah a legkedvesebb munkájának tartotta.

A kiskora óta az indiánok között nevelkedett John Russell inkább érzi magát rézbőrűnek, mint fehérnek. Amikor az öröksége ügyében a városba kell utaznia, először szembesül a fehérek világának farkastörvényeivel. A postakocsin utazó vegyes társaság kicsinyes civódásai hűen tükrözik a "civilizáció" urainak gyarlóságait, s amikor rablótámadás éri őket, végképp elszabadulnak az indulatok. Csak egyvalaki akad az egész társaságból, aki képes emberi módon viselkedni...

Rumpo Kid, a félelmetes cowboy megérkezik Stodge Citybe. A törvénytisztelő, antialkoholista városka életét teljesen felborítja, mikor megöli a seriffet, bevezeti a szeszes italok forgalmazását, rabol, gyilkol. Rumpónak senki sem mer nemet mondani, de mindenféleképpen meg kell fékezni őrült ténykedését, ezért Washingtonból küldenek egy marsallt. Pontosabban szándékukban áll, mert tévedésből egy köztisztasági szakember érkezik a városba.

Az egykori „bölénykatona”, Mo Washington nyugatra utazik, hogy érvényesítse igényét egy aranybányára. Miután postakocsiját megtámadják, Mót megbízzák egy veszélyes törvényen kívüli foglyul ejtésével, és túl kell élnie azt a napot, amikor a foglyát megpróbálja kiszabadítani a bandája.