"Minden állat egyenlő, de vannak állatok, melyek egyenlőbbek." George Orwell klasszikusából 1954-ben Halász János és Joy Batchelor elképesztő rajzfilmet készített. A sztálini Szovjetúnió mesébe bújtatott kemény kritikája a könyv, és Halászéknak sikerült ezt animációba tökéletesen átültetni. Az Állatfarm világát ennél plasztikusabban nem is lehetett volna képernyőre/vászonra vinni. A rajzfilm adottságait maximálisan kihasználták Napóleon és társai megjelenítéséhez: a metamorfózis, ahogyan az igazi disznókból kommunista-disznók lesznek, beszarás!

Pierre Dulaine díjnyertes táncoktató. A férfit New York egyik legkeményebb iskolájának igazgatónõje szerzõdteti, hogy gatyába rázza az iskola legnagyobb bajkeverõit. A srácokat persze mi sem érdekli kevésbé, mint Pierre és a klasszikus tánclépések. Amikor azonban a temperamentumos oktató õszinte érdeklõdéssel fordul a fiatalokhoz, és hip-hop elemekkel fűszerezi a standard táncokat, a gyerekekben feltámad a lelkesedés. A közösen kifejlesztett táncstílusukkal a nemzeti bajnokságig jutnak, miközben nem csak tanárukkal barátkoznak meg, hanem önmagukkal is.

Egy megrázó élmény után néhány fiatal őrült elhatározásra jut: megszabadítják a világot a veszélyes emberektől. Vacsorákat rendeznek, ahol a kiszemelt áldozatok mit sem sejtve kedvükre esznek és kedélyesen beszélgetnek mindaddig, míg a házigazdák elő nem vesznek egy baljós kék üveget. Minden egyes vacsora egy-egy hullával és egy újabb paradicsombokorral végződik a hátsó kertben.

A majdnem 15 éves Georgia kinézi magának a suli új fiúját Robbie-t, aki nemcsak dögös, de még a egy zenekarban is játszik. Sajnos Robbie már jár valakivel, méghozzá Georgia õsellenségével, a szõke és tökéletes Lindsay-vel. Jó szándékú, ám a tinikhez alig értõ szülei, túlcicomázott macskája, és lánybandája, az Ace Gang segítségével Georgia akcióba lendül, hogy szerezzen magánnak egy a csókravaló csávót és neki lehessen a világ legjobb születésnapja.

Titus Andronicus, a nagy római hadvezér gyõztesen tér haza az északi gótokkal vívott hosszú hadjáratból, amelyben négy kivételével minden fiát elvesztette. Lucius, a legidõsebb fiú emlékezteti, hogy a gyõzelmi rítushoz hozzátartozik az egyik foglyul ejtett ellenség feláldozása is. Titus a gótok királynõjének, Tamorának elsõszülöttjét választja, akit anyjával, két öccsével és mórjukkal, Aaronnal együtt hurcoltak Rómába. Bárhogyan könyörög is Tamora fia életéért, Titus végrehajtja a rituálét nem is annyira kegyetlenségbõl, mint inkább vallási buzgóságból. Tamora és életben maradt két fia, Chiron és Demetrius bosszút esküsznek.

A végzős Finn nyárra leköltözik nagyanyja kaliforniai házába, hogy ott írja meg diplomamunkáját, és hogy végiggondolja, összeházasodjon-e barátjával, Sammel. Dolgozata a női kézimunkák készítésének szertartását vizsgálja, amihez kapóra jön, hogy nagyanyja épp most varrja a mennyegzői ágytakaróját. Mint minden folttakarónak, Finn nászajándékának is van egy témája, ami nem más, mint a szív, "ahol a szerelem lakozik". A rendkívüli darab varrása közben a barátnők feltárják régi szerelmeik titkát, miközben Finn egy új szerelem élményével lesz gazdagabb.

Bill Rago, a neves reklámszakember egyik napról a másikra az utcán találja magát. A munkanélkülieket elhelyező iroda hamarosan állást talál neki, tanárnak szerződtetik egy katonai bázisra. A feladata: megtanítani a gondolkodás legalapvetőbb alapelemeit a nyolc legreménytelenebb újoncnak. A tanterv pillanatok alatt összeáll: elemezzük a Hamletet.

Szerelembe esni. Az volna jó. Szerelembe esni, félreértések nélkül. Úgy, hogy ne érjen bennünket váratlan meglepetés. Így volna jó. Fergeteges szerelmek, kapcsolatok, szakítások, elválások. Ezt csupán a néma „aranyhalak” értik. Az aranyhal csak három másodpercre emlékszik vissza. Ha tovább tart, amíg körbeússza az akváriumot, mindig minden új neki, s kezdődik minden elölről. Ha ketten találkoznak, az mindig olyan, mint mikor szerelmesek leszünk: úgy érezzük, mintha először történne meg velünk. Beindul egy kémiai reakció és elfelejtjük a korábbi csalódások keserveit, csak azt érezzük, hogy ez valami csoda, valami új – ez valami egészen más. Erről szól ez a mai, friss, kortárs ír játékfilm, melynek helyszíne Dublin. Könnyed komédiázás és átjárás a generációk között, mellett, előtt. Oda-vissza. Vagy sikerül… Vagy sikerül…

A szőrös teniszlabdára emlékeztető, csintalannak tűnő, ám roppant rosszindulatú földönkívüliek nem mondtak le tervükről, hogy mindent fölzabálnak Földünkön, az embereket is beleértve. Ezúttal az egyik lepusztult New York-i lakóházat szemelték ki maguknak, ott húzzák meg magukat. Persze nem nyughatnak! Féktelen étvágyuknak a lakók látják a kárát, akik érthető módon rossz néven veszik, hogy a tévéből ellesett ötletekkel terrorizálják őket. Az összecsapás kimenetele azonban aligha lehet kétséges, a kétségbesett lakók a ház tetejére menekülnek.

A zeneszerző-dalszövegíró duó váratlanul egy kisebb forradalom kellős közepébe csöppen egy közel-keleti kis országban, Ishtarban. Chuck Clarke és Lyle Rogers éppen kétségbeesetten munkát keres szerte a nagyvilágban, és így kerülnek el Marakeshbe. Ám útközben az ishtari repülőtéren Chuck egy vonzó helybeli forradalmárlány, Shirra segítségére siet. Ekkor még nem is sejti, hogy gáláns tette egyben a balvégzete is, amely különös és veszélyes helyzetekbe helyzetekbe sodorja őket. A kalandok - egy vak teve társaságában - egy hosszadalmas sivatagi átkeléssel kezdődnek.