Egy iráni kislány csak pislogott, amint a rendszerek jöttek-mentek, a történelem újraíródott, a rockzene bűnös szenvedély lett, szabadelvű szülei pedig a civilizált Nyugat-Európába küldték. Bécsben idegen volt, idegen is maradt, majd a visszatérést választotta, hogy aztán saját hazájában se találja a helyét. Végül mindezt lerajzolta - így született meg a Persepolis.

A süket-néma, a külvilággal semmiféle kommunikációra nem képes kislányhoz, Helen Kellerhez új nevelőnőt fogadnak a szülei. Annie Sullivan hihetetlen akaraterővel, bátorsággal és következetességgel, a környezet - és a nézők - számára olykor szinte elviselhetetlen módszerével végül megtanítja a kislányt az együttélés legelemibb szabályaira, érzelmei kifejezésére. A két főszereplő, Anne Bancroft és Patty Duke 1962-ben Oscar-díjat kapott a filmben nyújtott megrázó alakításáért.

Az amerikai hadsereg Japánhoz közeledik. A Csendes-óceán nagy része már az övék, és a jenkik bíznak benne, hogy hamarosan véget ér a második világháború. Ám ahhoz, hogy japán földre tehessék a lábukat, előbb ki kell szorítani ellenségeiket Ivo Dzsima szigetéről. Ha elfoglalják, a repülőgépeik innen már Tokiót is elérhetik. A sziget védelmével Kuribayashi tábornokot bízzák meg. A kiváló katona tudja, hogy nincs esélyük, ennek ellenére teljesíti kötelességét. Katonáival együtt negyven napon át feltartóztatja az óriási túlerőben lévő amerikai haderőt.

Stevens, Darlington Hall főkomornyikja hosszú útra készül. Új munkaadója, egy gazdag amerikai üzletember kérésére - aki Lord Darlington kastélyával egyetemben, mint egy patinás, ódon bútordarabot, szolgálataival együtt őt is "megvette" - a régi szolgálóhad helyére keres kevesebb számú, de annál rátermettebb személyzetet. Így esik választása Miss Kentonra, a nem is olyan rég még teljes fényben csillogó kastély egykori házvezetőnőjére, akit vissza szeretne csábítani a Darlington Hallba. Útban Miss Kentonhoz különös érzések lesznek úrrá a férfin: átértékelődik elmúlt élete, melyet az angol főrendnél kizárólag egyetlen célnak, a tökéletes szolgálatnak, a "nagy" komornyikká válásnak rendelt alá, miközben gazdájánál a korszak világformáló egyéniségei adták egymásnak a kilincset.

Frida Kahlo (Salma Hayek) felkavaró szépségű mexikói festőművésznő élete filmért kiáltott... 1922, Mexikóváros: Frida élvezi diákéveit és az egyre inkább rajongó férfiakat. Barátja, Alejandro (Diego Luna) sok érdekes embernek mutatja be, többek között Diego Rivera (Alfred Molina) festőnek. A felhőtlen időknek egy szörnyű buszbaleset vet véget. Frida hosszú időre ágyba kényszerül. Barátja elhagyja, csak szülei tartják benne a lelket. Édesapja festőkészlettel ajándékozza meg és Frida elkezd alkotni. A lábadozás után újra felkeresi Diego Riverát és megmutatja neki festményeit. Diegót lenyűgözi a lány vad tehetsége. Összeházasodnak és a kor legirigyeltebb és legünnepeltebb párjaként élnek a szabados erkölcsű művészvilágban. Mindketten elkötelezett kommunisták, vendégül látják a száműzött szovjet Trockij-t (Geoffrey Rush) és feleségét (Margarita Sanz), de Fridának emellett még egy igazi kapitalista, Nelson Rockefeller (Edward Norton) is udvarol.

Howard Hughes, a huszadik század legfigyelemreméltóbb egyéniségei közé tartozott. Sikeres feltalálóként, dörzsölt iparmágnásként és ünnepelt hollywoodi producerként az álmai megvalósításáért a mindenre kész amerikai ideálját testesítette meg, legnagyobb szenvedélye azonban mindenekelőtt a repüléshez fűzte.

Új-Zéland õslakói, a keleti partvidéken élõ maorik azt állítják, hogy õsük, Paikea bálna hátán érkezett meg a szigetre. A hagyomány szerint minden generációban a fiú örökös veszi át a családfõ szerepét. Azonban egy ikerpár születésekor a fiútestvér meghal, így a lány, Pai rendeltetett a jövõbeli családfõ szerepének betöltésére. Koro, a családfõ nem hajlandó beleegyezni, hogy lány unokája lépjen a nyomába. Pár évvel késõbb Koro a fejébe veszi, hogy törzse folyamatos szerencsétlensége Pai születésével kezdõdött, ezért összehívja embereit, hátha köztük van a leendõ vezér. Pai a világon mindenkinél jobban szereti Koro-t, de szembe kell szállnia vele és a több ezer éves hagyománnyal, hogy bebizonyítsa: õ az igazi örökös.

Egy nyár a Góbi sivatagban, Mongólia déli részén. Egy nomád család segédkezik a tevék születésénél. Az egyiknél komoly nehézségekbe ütközik a kicsi világrahozása. Miután mégis megszületik a kis tevebébi, anyja nem akar tudomást venni róla, nem eteti, és nem gondozza. A hagyomány szerint, a mongolok ilyenkor hívnak egy hegedűst, hogy játékával elbűvölje a nőstényt, akiben a zene hatására talán újra feltámadnak az anyai ösztönök. Meseszerű, félig dokumentarista, félig megrendezett film, elbűvölő képekkel a sivatagról, lassú tempóval, kevés dialógussal. Megkapó történet távoli vidéken élő emberekről, akik a hagyomány és a modernitás között keresik a helyüket. A film elsősorban a mongóliai nomádok életét mutatja be, bizonyos részekben azonban fény derül az ulánbátori városlakók életének körülményeire is, ami a rendszerváltás utáni változásokat láttatja. Mongóliában a népesség fele ma már városokban él, ahol a globalizáció hatásai - előnyök és hátrányok - egyre nyilvánvalóbbak.

München, 1943. Miközben Európa-szerte Hitler gyilkos háborúja tombol, egy fiatalokból, főként egyetemistákból álló csoport a passzív ellenállást választja, mint a nácik és az embertelen háborújuk elleni harc egyetlen hatékony formáját. Megalakul a Fehér rózsa nevű ellenállási mozgalom, amely a Harmadik Birodalom bukásáért küzd. Sophie Scholl az egyetlen nő a csoportban - az ártatlan, fiatal lány elkötelezett, félelmet nem ismerő antifasisztává érik. 1943 február 18-án Sophie-t a bátyjával, Hansszal együtt elfogják és letartóztatják, miközben röplapokat osztogatnak az egyetemen. A következő néhány nap folyamán Sophie és Mohr, az őt kihallgató Gestapo-tiszt között heves lélektani párbaj alakul ki.

Helen Keller (Hallie Kate Eisenberg) halmozottan hátrányos lány, akit kezelhetetlen állapota miatt szülei teljesen elzárnak a külvilágtól. Helen csupán dührohamaival képes kommunikálni és ezért szülei már az intézeti elhelyezésén gondolkoznak. Ekkor lép be az életükbe Anne Sullivan (Alison Elliott), a gyengén látó tanárnő, akiben megvan a beleérző képesség és a türelem kellő elegye, hogy Helent visszahozza ebbe a világba. A szülők eleinte ellenzik a tanárnő módszereit, ám hamarosan meglepve tapasztalják a bámulatos eredményt.

Az angol Diana hercegnõ élete a tündérmese és a rémdráma keveréke, egy életút, mely csillogással és botrányokkal volt kikövezve. Az emberek szerint Diana mindig is szálka volt az angol királyi ház szemében. Nem véletlen, hogy a hercegnõ tragikus halálát követõen II. Erzsébet és a királyi család nem jelent meg a nép elõtt. Anglia értetlenül állt királynõje hallgatása elõtt, mindenki elítélte a protokollhoz ragaszkodó királyi családot. A történet arról a feszültséggel és érzelmekkel teli hétrõl szól, amely a szívek hercegnõjének halála után megrendítette az angol monarchiát.

Senki sem készülhetett fel ekkora viharra... 1991 őszén az Atlanti-óceán északi részén iszonyú erejű, emlékezetes vihar tombolt napokon át. Az évszázad viharának kiáltották ki a sokat próbált halászok. Billy Tyne kapitány kardhalvadászatra hívja össze legénységét. Tudja, hogy az idő októberben bármikor rosszra fordulhat, de belevág a nagy zsákmány reményében. Öten követik őt: a két hősszerelmes ifjú, Bobby és Bugsy, a nemrégen elvált Murph, Alfred, a hallgatag jamaikai és egy ellenszenves férfi. Az első kudarc után veszélyesebb vizekre merészkedik a kapitány. A sikeres halászat után azonban elromlik a hajó felszerelése. Nehéz döntés előtt állnak: vagy áthajóznak a viharon, vagy várnak és elvesztik a zsákmányt...

Cotton Club, a híres harlemi jazz klub, a 20-30-as években vált híressé, mint a zenészek mekkája és a maffiózók székhelye. Ez a hely az amerikai társadalom kaleidoszkópja a gazdasági válságot megelőzően, az alvilág és a zenészek felsőbb rétegének találkozóhelye, melyet Coppola és a híres író, Mario Puzo, ideális témának tartottak egy film elkésztéséhez. 1928-at írunk. A fehér bőrű Dixie Dwyer (Richard Gere) trombitásként egy néger jazz bandában zenél. Véletlenül megmenti Dutch Schultz (James Remar), a hírhedt maffiózó életét, aki hálából munkát ajánl a zenésznek: játszhat Schultz szeretőjének, Vera Ciceronak, a fogadásán. Dixie gondjai a gyönyörű nővel való találkozás után kezdődnek.

Liberty Wallace (Linda FIORENTINO – Men in Black – Sötét zsaruk, Felejthetetlen) nemzetközi fegyverkereskedő, aki sosem piszkolja be a kezét, de bárkinek elad, ha az elegendő pénzt kínál neki.Joe (Wesley SNIPES – Brooklyn mélyén, Penge, A pusztító) elkeseredett apa, aki gyászolja gyermekét, és emiatt mindenre képes. Akár még arra is, hogy túszul ejtse Liberty-t a parkban egy távcsöves puska és egy időzített bomba segítségével, nem törődve az ott sétáló ártatlanok testi épségével sem.Ebben a pattanásig feszült helyzetben mindenkinek észnél kell lennie, ha élve akarja megúszni a dolgot…Sem a borító, sem a specifikációk nem véglegesek!