Seibei alacsony rangú, megözvegyült szamuráj, aki hivatalnoki szolgálatáért kapott szerény fizetésébõl tartja el két kislányát és beteg édesanyját. Hiába hívják munka után szakét inni és gésákkal szórakozni a többiek, naplementekor mindig hazaindul családjához, így a háta mögött ráragad az "Alkony Seibei" becenév. Amikor gyerekkori szerelme, Tomoe visszatér a városba, erõszakos férjétõl menekülve, Seibei áthágja a szamuráj szabályokat, és szembeszáll a durva Kodával, hogy megvédje az asszonyt. Egy feljebbvalója felfigyel kitűnõ vívótudására, és rábíz egy fontos feladatot: öljön meg egy kardforgatásáról híres szamurájt. Oscar-díjra és a Berlini Filmfesztivál Arany Medve-díjára jelölt romantikus történet a szamurájok korának alkonyáról, melyet minden idõk 100 legjobb filmje között tartanak számon.
A 16. századi japán történelmet a vissza-visszatérő polgárháborúk, a hatalomra törő klánok egymás ellen indított harcai jellemezték. Takeda Singen herceg klánja hatalma megóvása érdekében hadicselhez folyamodik: egy "árnyékharcost", vagyis "kagemusát" bérel fel és állít vezére helyébe a harcmezőkön. Ez a hasonmás egy gazfickó, akit csupán a klán urához való tökéletes hasonlósága ment meg a kivégzéstől. A kagemusa mindinkább belejön szerepébe, és a klán seregei győzelmet győzelemre halmoznak parancsnoksága alatt. A herceg fia, Kacujori azonban ezt nem nézi jó szemmel, s végül eléri, hogy elkergetik az udvartól. Ezzel azonban megkezdődik a nagy hatalmú nemzetség pusztulása: hadseregük a végső véres ütközetben megsemmisítő vereséget szenved.
Egy tokiói metróállomáson kezdődik, ahol 54 iskoláslány várja a peronnál a szerelvényt. Amikor a a metrókocsi megérkezik, a lányok egymás kezét fogva a metró elé vetik magukat. A rendőrség teljesen kétségbeesett, hiszen nem gyilkosságról van szó. Ám később újabb tömeges öngyilkosságok történnek a városban és minden helyszínen találnak egy táskát, ami több méter hosszú emberi bőrt rejt. Hamarosan egy ismeretlen betelefonáló elmondja a rendőrségnek, hogy van egy weboldal, ahol piros és fehér pontok vannak, mely pontok az öngyilkosságok számával együtt növekednek...
A második világháborúban sajátos eszközhöz folyamodott az amerikai hírszerzés a csendes-óceáni hadszíntéren. Navajo indián tengerészgyalogosakat képeztek ki rádiósoknak, akik a bonyolult kódolás helyett a saját anyanyelvükön továbbították a parancsokat. Joe Enders és Ox Anderson tengerészgyalogost két indián, Ben Yahzee és Charlie Whitehorse személyes védelmével bízzák meg. A kezdeti ellenérzés után, a Szaipan-sziget elleni támadás során a katonák között baráti kapcsolat alakul ki. Lassanként ráébrednek, mit jelent valójában ez a feladat.