Mexikóban, az 1920-as években találkozik két kalandor, Dobbs és Curtin az aranyásóval Howarddal. Felkerekednek, hogy az értékes fém keresésére induljanak, s valóban egy aranytellérre akadnak. A meggazdagodás hirtelen elérhetővé válása felerősíti kölcsönös bizalmatlanságukat, melyet csak Cody, a zsaroló elleni közös ellenszenvük old fel. Amikor Cody banditák megölik, a három férfiúból kitör a vad gyűlölet. Miután Howard már lemondott az aranyról, s ott hagyta társait, véres leszámolásra kerül sor Dobbs és egykori barátja Curtin között, melynek során Curtin súlyos sebesülten marad a helyszínen. Dobbs sem tud azonban az aranyleletből hasznot húzni, mivel ő egy indián rajtaütés során veszti életét.
A Stellet licht egy klasszikus történethez és bizonyos értelemben klasszikus történetmeséléshez tér vissza (természetesen a kísérletezőbb művészfilm kategóriáján belül). Cserébe viszont átélhető drámát és igazi szépséget kapunk, a film utolsó kb. fél órája meghökkentően szívszorító. Az utolsó néhány perc meg aztán tényleg igazi remeklés. Ami nagyon izgalmas az a történetet illeti: tulajdonképpen Carl Dreyer csodálatos Ordet c. filmje (ami szerintem egyébként a valaha készült egyik legjobb film) lett újraforgatva, ez a végére teljesedik ki, de az a fantasztikus, hogy itt is átélhetjük a katarzist, hiába látjuk közel ugyanazt. (Coleman)
Frankie Danny Dyer a dél-londoni gettóból épp Malagába tart, hogy új életet kezdjen, mit sem sejtve, hogy a pénz, amivel útnak indult, megváltoztatja majd eddigi életét. Megérkezve hamar új kapcsolatokat szerez, így Charlie Tamer Hassan is a bandájának tagja lesz, aki ezzel a spanyol keményfiúk világában találja magát. Frankie-nek és embereinek azonban hamar rá kell ébrednie, hogy a biznisz, amelyben utaznak nem is olyan sima ügy. "Üzleti" ténykedésük felkelti a spanyol rendõrség figyelmét no meg a kolumbiai maffia érdeklõdését is.
1915, Törökország. AQ jómódú örmény Avakiancsalád vidéken él, az úgynevezett Pacsirtavárban. Tiszteletben álló polgárok, gyakran adakoznak, és mindenkinek ott segítenek, ahol tudnak. A családfő ravatalánál - akinek halálos ágyán szörnyű látomása volt -, mindenki megjelenik, aki tiszteli őket, és akit ők tiszteltek, törökök, örmények egyaránt. A törökök azonban készülnek valamire: meg akarják alkotni a Nagy Törökországot, amiben nincs helye a gazdag és "áruló" örményeknek. Katonák százai indulnak parancsra kiirtani minden örmény férfit (korra való tekintet nélkül), a nőket és lányokat pedig Aleppo közelébe deportálják.
Mexikó, 1880. Sara, a gazdag bankár lánya és Maria, a szegény farmercsalád sarja összefognak, amikor megjelenik Tyler Jackson, a New York-i hitelbank képviselője. A könyörtelen banktisztviselő egy csapásra tönkreteszi mindkét lány családját, amikor jogtalanul elveszi tőlük a földjeiket. Sara és Maria elhatározza, hogy pisztolyt ragadnak és bosszút állnak a családjaikat ért sérelemért.
Los Angeles a múlt század elején: szikrázó napsütés, mely fittyet hány a korszak depresszív hangulatának. Történetünk helyszíne egyszerre egzotikus és közönséges, csillogó és mocskos - a hőség és a fullasztó por városa. Benépesítői egyiptomi pálmafák és a világ legkülönbözőbb tájairól érkezett kalandorok, akik gazdagságot, hírnevet és szerencsét hajszolnak. Los Angeles az első és végső remény, ahol az álmok teljesülhetnek. Az olasz bevándorlók fia, Arturo Bandini híres íróvá akar válni, és álmai szőke hercegnőjét keresi. A mexikói Camilla Lopez vezetéknevét titkolván abban reménykedik, hogy fehérbőrű angolszász protestánshoz sikerül férjhez mennie. A férfi és a nő olyan korban ütköznek egymásba, melyben a fehérek és a mexikói leszármazottak békessége hajszálon függ, és kezdetét veszi az elszánt küzdelem önmagukkal és a várossal szemben: a küzdelem az álmaikért.
Egy fekete férfi prostituált megmenti egy nő életét egy csapat rasszista rendőrtől, majd menekülnie kell, s a gettóban talál menedékre, ahol útját különös "pokoli arcok" segítik...