Egy szállító repülőgép tucatnyi emberrel a fedélzetén kényszerleszállást hajt végre a Szahara közepén. Az egyik utas tervezőmérnök, aki az összeroncsolódott repülő sértetlenül maradt szárnyára és az egyik még működőképes motorra alapozva megpróbál egy kis gépet összeeszkábálni. Az életben maradásra az az egyetlen - mégoly halovány - remény, hogy a túlélők az alkalmi repülőalkalmatosságon megpróbálnak eljutni a legközelebbi civilizált területre, mielőtt a víz és élelem végképp elfogyna.
Egy különös előérzet hatására néhány utas indulás előtt inkább leszáll a repülőről, ám hiába ússzák meg a gép valóban bekövetkező katasztrófáját, a Halál a maga körmönfont eszközeivel így is sorra utoléri a társaságot (Devon Sawa, Ali Larter, Kerr Smith és mások alakításában) ebben a vérfagyasztó horrorfilmben, amely útjára indította a válogatott halálnemekkel sokkoló sorozatot. A Végső állomás minden rettegés kezdete!
Hazarendelik a Mongóliában működő olajkutató expedíciót. A teherszállító repülőgép, amely értük jön, rosszabb állapotban van, mint ők maguk. A felszállást követően a pilóta, Frank Towns (Dennis Quaid) kénytelen kényszerleszállást végrehajtani a Góbi-sivatagban. A szerencsétlenség túlélői, néhány csalódott, viharedzett férfi és a szép Kelly (Miranda Otto) nem akarnak a homoktengerben elpusztulni. A gép pilótájának vezetésével a legelképesztőbb terv megvalósítására készülnek: a roncs alkatrészeiből új repülőt építenek.
A szuper-biztosnak hitt, modern óriás Concorde végveszélybe kerül, amikor egy nap, a Paul Metrand kapitány vezette repülőgépet katasztrófa fenyegeti. A moszkvai olimpiára tartó repülő fedélzetén ugyanis valaki bombát helyezett el, és, hogy biztos legyen a tragédia, a terroristák a földről is tüzet nyitnak a gépre. A sérült gépnek pedig ki tudna nagyobb segítséget nyújtani, mint a legendás és tapasztalt Joe Patroni.
A külalakjában a klasszikus deltaszárnyú Mirage lll/V/50 családhoz tartozó Dassault Mirage 2000 repülőgépet a Mirage F1 kiváltására tervezték. A fly-by-wire technológia alkalmazása a Dassault gépet számos, a konstrukcióra jellemző hátrány kiküszöbölésére tette képessé. A végeredmény egy nagyszerűen irányítható vadászrepülő, amelyet a pilóták ugyanolyan kiválónak minősítettek, mint a félelmetes versenytársakat, az F-16 Fighting Falcon, a MIG-29 „Fulcrum” és az F/A 18 Hornet gépeket. A Dassault Mirage 2000 egy olyan típus megszületését jelentette, amelyet eredetileg nagy teljesítményű elfogó vadászrepülőgépnek terveztek, de amely végül kifinomult többfunkciós szerkezetté vált. A precíziós nukleáris csapástól a kimagasló légi fölényben végrehajtott manőverekig a legkülönbözőbb feladatok végrehajtására képes. A szerény hazai kereslet kielégítése mellett a Mirage 2000 jelentős piaci részesedést vívott ki a zuhanó vadászrepülők külföldi eladásai terén.
Franciaország tengerészeti légi ereje, az Aéronavale kulcsszerepet tölt be az ország biztonsága védelmében, a világ bármely részén. Az Aéronavale több mint háromszáz repülő-i gépével bebizonyította, hogy f világviszonylatban is jelentős ; erővel bír. A flotta létfontosságú feladatot lát el, akár a nemzetközi békefenntartó erőkön belül, akár a gazdasági zónák védelmének biztosításában. Egészen a közelmúltig ezeket a képességeket két harci feladatokra is bevethető repülőgép-anyahajó, a Clémen-ceau és a Foch szimbolizálta. Ezek lehetővé tették, hogy a francia tengerészeti légierő összpontosított akciót indítson a Föld bármely pontján. A már öregedő hajók helyét egy újabb, nagyobb, atommeghajtású anyahajó, a Charles de Gaulle vette át. Rajta és , a technikailag még megfelelő Super Etendardon szolgálnak a francia tengerészeti légierő reménységei: a legmodernebb harci Rafale M-ek.
Az Egyesült Államok és a szövetségesek harci repülőgépei évente négyszer találkoznak a nevadai Nellis légi támaszponton; hogy részt vegyenek a „Red Flag”, vagyis „Vörös Zászló" elnevezésű intenzív hadgyakorlaton. Az itt eltöltött két kimerítő hét alatt a pilóták teljesítőképességük felső határán egy sor kifejezetten megerőltető harci gyakorlatot hajtanak végre. A napjainkban vívott háborúk szinte mindegyikében részt vesznek a szövetségesek, ezért a „Vörös Zászló” program feladata megtanítani a nemzetközi legénységet az együttműködésre a harci küldetések sikeres megtervezése és végrehajtása érdekében. Ez a film bemutatja azokat a komoly veszélyeket, amelyekkel a legénységnek szembe kell néznie, vagyis az ellenséges légi járműveket, valamint a világ legnagyobb, képzési célokat szolgáló légvédelmi fegyver- és tüzelőrendszereit. A felvételeket nézve mindenki beláthatja, hogy az éles bevetéseket leszámítva miért ez a fajta gyakorlati kiképzés jelenti a legvalósághűbb oktatást.
Az amerikai tengerészet óriási repülőgép anyahajóin összpontosul a világ legnagyobb légi ereje. A hatalmas fedélzeti erőt a legjobban az F/A-18 Hornet többfunkciós vadászbombázó, valamint az A-6 Intruder támadóbombázó (már nem alkalmazzák) mutatja. 1991-ben a Sivatagi vihar hadművelet során ezek a repülőgépek nagy támadó formációkba csoportosultak, és kulcsfontosságú iraki célpontokat, például a repülőtereket és a hidakat támadták, miközben F-14 Tomcat típusú vadászgépek kísérték őket. A rádióelektronikai harcra felkészített EA-6B Prowlerek feladata a légelhárítás eszközeinek elnyomása volt, míg a légelhárítással folytatott közvetlen harcot a HARM radarelhárító rakétákkal felszerelt A-7 Corsairek vívták. A támadó kötelékek üzemanyag ellátását a légi tankoló KA-6D Intruderek és az S-3 Vikingek biztosították a célpont felé tartó úton és visszafelé.
Az Avions Marcel Dassault cég a repülés világában előkelő pozíciót tölt be. Az emberek többségének a Dassault Mirage név bizonyára .. a leghíresebb francia harci repülőgépet juttatja eszébe. A társaság nevét, amelynek alapítója Marcel Dassault, több mint 6000 repülőgép viseli, amelyek a francia katonai és tengerészeti légierő (az Armée de L'alr és az Aéronavale) fő erőit alkotják már több mint ötven éve. Több ezret szállítottak belőlük külföldre Is, szerte a világon, Ausztráliától Izraelig. A harcedzett gépek sorában találhatók a különféle vadászgépek, vadászbombázók, az atombombák és fegyverek szállítói, valamint a támadó repülőgépek és a tengerészeti járőröző repülőgépek. Itt készül még az igen hatékony sugárhajtású repülőgépek egész családja is. A Dassault kísérleti repülőgépek szintén kulcsfontosságú szerepet játszottak az új technikák kifejlesztésében: a fel- és leszállásban, az állítható légcsavar kifejlesztésében és az elektronikus irányításban.
Az amerikai stratégiai légierő a második világháborút követő időszak legfélelmetesebb katonai ereje volt. A stratégiai légierő (SAC) vezetőségének mottója így hangzott: A béke a hivatásunk . A Strategic Air Command fénykorában, az 50-es években 2600-nál is több harcra kész bombázóval rendelkezett. Ezek küldetése az atomháború megelőzése volt: a potenciális támadó hatalmas válaszcsapással való fenyegetése. A hidegháború befejeztével a stratégiai légierő küldetése megváltozott. Az amerikai bombázók jelenleg különféle feladatokat látnak el, a bombázásoktól kezdve a nyílt tengeri célpontok ellen intézett bevetésekig. Bármennyire megváltoztak is a végrehajtandó feladatok, az amerikai légierő által használt stratégiai bombázók még mindig a világ legmodernebb repülőgépei közé tartoznak.
A közelmúltban lezajlott és jelenleg is tartó háborús konfliktusok arról tanúskodnak, hogy a technika jelentős mértékben meghatározza egy háború kimenetelét. A számítógépes technika fejlődése óriási hatással volt a modern légierőre is. A számítógépek a különféle rendszerek építőkövei, legyen szó bármiféle hadműveletről vagy más harci tevékenységről. A modern felderítő rendszerek egyaránt használnak aktív és passzív rádiólokációt, valamint elektronikus érzékelőket, amelyek infravörös spektrumban éjjel-nappal képesek az ellenség követésére. A rádió elektronikus harcban először felderítik, majd bemérik, zavarják, végül megsemmisítik az ellenség összeköttetési rendszereit, beleértve a parancsnoki és a vezérlőállásokat is. Rengeteg pénzt emészt fel, ha valaki meg akarja őrizni a technikai fölényt. Azok az országok, amelyek megengedhetnek maguknak ekkora kiadást, a legfejlettebb fegyverekre fordítják a pénzt, hogy helytálljanak a 21. század harcterein.
A Dassault Rafale Franciaország legjelentősebb harcászati légi járműve. Ezt a géptípust eredetileg azzal a céllal fejlesztették ki, hogy kiváltsa a hat meglévő Armée de l'Air és Aéronavale harci légi járművet. Azt akarták elérni, hogy ez a repülő a 21. század francia légi erejének alappillére legyen. A teljes egészében Franciaországban kifejlesztett és megépített Rafale a francia repülőgépipar remeke. Az új generációs, kitűnően megépített vadászrepülőgép 1986-tól a mai napig a prototípushoz képest változatlan formában repül. A Dassault Rafale c. videokazetta bemutatja a többfunkciós vadászgép átfogó történetét, egészen napjainkig. A remek felvételek megörökítik a Rafale fejlődését a koncepció megszületésétől a szériagyártást megelőző típusok összeszereléséig. A program kulcsszereplőivel: Serge Dassault-val Brúnó Revellin-Faicoz-val készült interjúkat is hallhatunk.
Ebben a filmben végigkísérjük a nukleáris veszedelemként számon tartott nagyszerű brit és francia bombázók születését és bukását. A hidegháború idején a Valiant és Victor gépek, a brit V-haderő Vulcan és a francia hadsereg Mirage IV gépei állandó készenlétben várták a parancsot a felszállásra, hogy Kelet felé repülve szabadjára engedjék végzetes pusztítást okozó fegyvereiket. A felvételek betekintést engednek a gépek fejlesztésének és hadrendbe állításának történetébe, valamint megismerhetjük a repülőgépek fegyverzetét és az alkalmazott szállítási módszereket.