A tizenhárom éves Antoine Párizsban él a szüleivel. Nem elég, hogy szűkösen élnek, a szülei nem igazán törődnek vele. Az iskolában sem jobb a helyzet, a tanárai fásultak, közönyösek. Miután az anyját véletlenül rajtakapja a szeretőjével, Antoine a maga javára fordítja a helyzetet, engedményeket csikar ki tőle. Amikor gondjai támadnak a tanárával, nem megy többé iskolába. Ellopja az apja írógépét, hogy annak eladásából szerezzen pénzt, amivel leléphet otthonról. A dühös apa a rendőrökhöz fordul. Antoine végül nevelőintézetben köt ki.
Julie autóbalesetben elveszíti gyermekét és férjét, a híres zeneszerzőt. Elveszít mindent, ami az élethez köti. Elveszíti az Egyesült Európa Himnuszán munkálkodó művészt, akinek halálával mintha maga a zene pusztult volna el és az emberiség testvéri egyesülése hiúsulna meg. A folytatás terhe az asszonyra marad, s ő fájdalma elől a magány szabadságába, a szeretetlenségbe menekül.
1929-et írunk. A szegény halászfaluban nevelkedő, kilencéves Chiyót szülei egy kiotói gésa-háznak adják. A kislánnyal kegyetlen bánnak a ház tulajdonosai és Hatsumomo, a főgésa. Akaraterejét azonban nem sikerül megtörniük, s miután Hatsumomo riválisa, Mameha a szárnyai alá veszi, Chiyoból Sayuri néven legendás gésa válik. Megtanul minden művészi és társadalmi fogást, ami ahhoz szükséges, hogy érvényesülni tudjon abban a világban, ahol ezentúl mozognia kell: a gazdagok, a kiváltságosok és a politikai csatározások világában. Bár Sayuri kék szemei kora legbefolyásosabb férfiúit bűvölik el, valódi szerelme elérhetetlen távolságban van tőle. Ráadásul a történelem is utoléri a gésákat: második világháborúval Japán alaposan megváltozik...
A kőkemény, elvhű és megközelíthetetlen szovjet komisszárnőt Párizsba küldi a Párt, hogy a körmére nézzen a legelegánsabb szálloda legelegánsabb lakosztályában dőzsölő háromfős delegációnak. A komisszárnő egészen jól teljesíti a feladatát, amíg nem találkozik Leon gróf és a rothadó kapitalizmus csábításaival
Amerika imádja a szenzációkat, Leonard Zelig pedig maga a csoda. Úgy próbál menekülni élete konfliktusaitól, hogy a lehető legtökéletesebben alkalmazkodik környezetéhez. Ez idővel olyan jól megy neki, hogy képes lesz teljesen idomulni bárkihez, bármihez. A kaméleon-ember sokáig ébren tartja az emberek millióinak érdeklődését. Az átváltozó-művészt tanulmányozó pszichiáternő hamarosan az élettársa lesz az egyéniség nélküli embernek, akinek gyógyulási folyamatát egy egész ország kíséri figyelemmel - és Zelig története igazán bővelkedik fordulatokban.
A hírhedt pornográf írót, Sade márkit (Geoffrey Rush) a francia forradalom elején elmegyógyintézetbe zárják. A bolondok között jól érzi magát, ám új felügyelő érkezik. Coulmier abbé (Joaquin Phoenix) megpróbálja jó útra téríteni az élénk fantáziájú nemest, akinek hűséges rajongója, Madeleine (Kate Winslet) sorra kicsempészi Sade további lázító írásait. Az erkölcstelen művek híre eljut a császárig, aki a keménységéről híres Royer-Collard doktorra (Michael Caine) bízza a márki elhallgattatását. Az intézet falai között hamarosan elszabadul a pokol, Sade ugyanis minden büntetést kinevet, minden tiltásra fittyet hány. A két férfi összecsapása elkerülhetetlen.
Henri de Toulouse-Lautrec francia festő és grafikus a posztimpresszionizmus kiemelkedő mestere s egyben legkülönösebb, mozgalmaktól és csoportosulásoktól független művészegyénisége, aki 1885-től Párizs éjszakai mulatóiban élte különös, önpusztító életét. "Az a drámai tárgyilagosság, az a könnyelmű fintor, az a karikatúra felé hajló kesernyés derű, amely a nagy művész munkáját jellemzi, áthatja ezt a filmet is" (Újvári Imre), amely hőse nőkapcsolataira koncentrál. A gyerekkori balesetben eltört s fejlődésben visszamaradt lábai miatt gnómnak ható festőt kitűnő jellemszínész játssza (lábait felkötötte és térdére szerelte a gyerekcipőket). A dizőzt alakító Gábor Zsazsa mellett Toulouse-Lautrec filmbeli keze is magyar: Vértes Marcel mesteri keze "alakítja".
A New Yorkban élõ francia fotós, Marion, és barátja, a belsõépítész Jack Párizsba utaznak kissé enervált kapcsolatukat helyrepofozni, és meglátogatni a lány szüleit. A helyzeten nem segít túl sokat, hogy a papa és mama csak franciául beszélnek, és az sem, hogy felbukkannak sorban Marion lelkes ex-szeretõi.
A szerelem fura dolog. Linus Larrabee, az elfoglalt pénzmágnás határidőnaplójában nincs idő a szerelemre. De amikor aranyifjú öccse, David és a sofőr lánya, Sabrina között kialakuló kis románc veszélyeztetni látszik Linus egyik gondosan kimódolt üzleti tervét, szakít magának némi időt egy kis ármánykodásra. Csapni kezdi a szelet Sabrinának, azzal a szándékkal, hogy majd ejti a lányt, ha az üzlet megköttetett. De ember tervez, Ámor végez...
A polgárpukkasztás nagymestere, John Waters néhányszor már ledöbbentette a világot hétköznapinak nem igazán mondható filmjeivel. Waters mester ezúttal sem tagadja meg önmagát, egy fergeteges komédiát készített Amerika leghíresebb fotósáról, akinek diadalmenete a suttyó Baltimore-ból egészen a fényes New York City-ig tartott.
Tanguy Guetz egy módos család egyetlen gyermeke. Bár már 28 éves, még mindig otthon lakik, és úgy tűnik, nem is akar elköltözni. Kényelmes élete van, semmiről sem kell gondoskodnia, nem kell számlákat fizetnie, és azzal a két emberrel él együtt, akiket a világon a legjobban szeret. A komfortérzés azonban nem kölcsönös. Amikor szülei megkezdik a költöztessük-el-a-fiunkat hadjáratot, tökéletes kőfalba ütköznek. Tanguy politikatudományokból szerzett diplomát, megtanult japánul, és jelenleg a kínai filozófiát tanulmányozza, így olyan lelki nyugalommal fogad minden ellene irányuló szülői akciót, hogy azt egy százéves kínai bölcs is megirigyelhetné.
Jacques Laurent a hetvenes években híres pornórendező volt, és évekkel később nehéz pénzügyi helyzetbe jutva vissza kell térnie elhagyott foglalkozásához. Arról álmodik, hogy egyszer képes lesz a szerelem romantikáját a pornográfia eszközeivel bemutatnia. Szakmai válságát magánéleti válság tetézi: munkáját a felesége éppúgy nem tudja elfogadni, ahogy a társadalom sem. 17 éves fia, Joseph, aki barátaival a forradalom lehetőségeit latolgatja, három évi távollét után felveszi a kapcsolatot apjával. Mindketten életük fordulópontján állnak: Jacques azt keresi, hogyan tudná méltóságban lezárni a pályáját, míg Joseph életcélt akar találni.