A filmben három idősíkon zajlanak az események. 1933-ban kezdődik a történet. Három gengszter halálra keresi Noodlest, mert szerintük spicli. A menekülő Noodles előtt felrémlik, amint az utcán a zuhogó esőben letakarják három szeszcsempész barátjának holttestét. Végül sikerül meglépnie üldözői elől. 1968-ban tér újra vissza New Yorkba. Egy barátja éttermében visszaemlékszik rá, miként jött össze a banda kölyökkorukban, a zsidónegyedben és hogyan is vezettek el az események addig a film elején látott tragikus napig. És a nagy csavar még csak ez után jön!
Szép őszi nap van és hétfő, a hivatalnokok rövid eligazítás után felveszik a munkát egy kissé lepusztult, szűk és sötét folyosós, kopottas épületben, majd megjönnek az ügyfelek. Az egyik adatfelvétel során értesülünk arról, hogy csupa halotton gyakorolják itt a hivatali rutint, a lerobbant ház amolyan gyűjtőtábor, tranzitállomás élet és túlvilág között. Az alkalmazottaknak egy hetük van arra, hogy összeírják, eligazítsák és a szokásos eljárást követve továbbítsák a klienseket, akik csak egyetlen szép emléket, boldog pillanatot vihetnek magukkal az örökkévalóságba. A pillanatot megfilmesítik, és az lesz az ő saját mennyországuk. Nem könnyű választani, annál is inkább, mert a választás végérvényes és örökre szól... (port.hu)
Egy konferencia utolsó estéjén két sokat tapasztalt ügynök várakozik a fejlesztési részleg ifjú titánjával együtt, egy puccos hotel lakosztályában, mielőtt partit adnának a vevőiknek. A beszélgetés természetesen a legnagyobb vevő körül forog, s mikor kiderül, hogy a fiatalember közvetlen ismeretségben áll vele, a két rutinos róka megpróbálja lecsapni őt a kezéről.
Öccsének korai halálának évfordulóján Jack O'Brien, a modern világ rohanásába belefásult építész visszagondol sorsfordító gyermekkorára, azokra a texasi kisvárosban töltött évekre, mikor elveszítette ártatlanságát, angyali édesanyjához és szigorú édesapjához fűződő kapcsolata pedig örökre megváltozott. Az emlékek felidézése közben talán nem csupán a saját, de az egész emberiség helyét is megtalálja az univerzumban.
Nemzetközi karrierje csúcsán felkérik Maria Enderst, hogy játsszon annak a darabnak az újrarendezett változatában, amely húsz évvel azelőtt híressé tette őt. Akkor Sigrid, a csábító fiatal lány szerepét játszotta, aki lefegyverzi, majd végül öngyilkosságba hajszolja a főnökét, Helenát. Mariának ezúttal azonban a másik, idősebb nő, Helena szerepét kellene eljátszania. Az asszisztensével Sils Maria hegyei közé - az Alpok eldugott szegletébe - utazik szöveget próbálni. Eközben Sigrid szerepét egy fiatal hollywoodi sztárocskára bízzák, aki előszeretettel vonzza a botrányt. Maria hirtelen a tükör másik oldalán találja magát, szemtől szemben egy kétesen vonzó nővel, aki - lényegében - a saját, meg nem állapodott képmása.
A tizenéves koruk elején járó Matias és Jeronimo minden nyarat az argentin tengerparton tölt Jeronimo szüleinek nyaralójában. Az önfeledt szórakozás és a gyermeki játékok idővel új fordulatot vesznek – fizikai vonzalom kezd kibontakozni köztük, azonban kiteljesedésére már nincs lehetőség, mivel Matias apja új munkát vállal Brazíliában, és viszi magával családját is. Tíz évvel később, az immár tudományos pályára lépett, konzervatív Matias újdonsült barátnőjével visszatér ifjúkorának helyszínére és véletlenül újra összetalálkozik a bohém életet élő és melegségét nyíltan vállaló Jeronimóval. Hamar kiderül, hogy bár két teljesen eltérő világban élnek, a vonzalom nem szűnt meg közöttük. Úgy döntenek, kettesben töltenek néhány napot a tengerparti nyaralóban, ahol közös élményeik felelevenítése mellett azt is eldönthetik, hogyan tovább.
A házasságával kapcsolatos hirtelen kétségekkel szembesülve egy fiatal New York-i anyuka felveszi a kapcsolatot rég nem látott bohém apjával, akivel egy felejthetetlen napot töltenek együtt New Yorkban.
New York az eseménydús húszas években minden sznob álma volt. Egymást érték a pompás partik, a város változatos felső tízezre egyaránt imádta a zugkaszinókat és a Broadway harsány bemutatóit. Dorothy Parker, született Rotschild, megtartotta férje nevét és ahhoz szerzett magának rangot. A férfiak között. A jazz korszakának egyik legkívánatosabb és legintelligensebb nőjét körülrajongták. Írásainak folyamatos utánnyomásai hazájában a Biblia példányszámaival mérhetőek, szívesen idézik csípős megjegyzéseit. Kirúgták a Vanity Fair szerkesztőségéből negatív kritikái miatt, erre barátjával megalapították a The New Yorker című népszerű lapot. E kellemetlenül szabad életstílusú asszony életútját követhetjük nyomon a filmben.