A harmincas évek gazdasági válsága idején részeges, munkanélküli férjének brutalitása és pincérnői állásának unalma elől Cecilia a mozi csillogó álomvilágába menekül: a Kairó bíbor rózsáját például annyiszor nézi meg, hogy rajongó tekintete a való életbe csalja a mozivászonról a hősszerelmes Tom Baxtert. Mivel ez menthetetlenül elakasztja a moziban vetített filmet, gázsiját féltve akcióba lendül Gil Sheperd, a Tomot alakító színész is. Ez a hármasság - a valóság, a valóság látszata és a látszat valósága - egyre újabb komikus helyzeteket teremt és fokozatosan fontos jelentéstani kérdéssé is válik.
C.S. Lewis emberemlékezet óta az agglegények eseménytelen életét éli Oxfordban. Az egyetemi professzor és sikeres gyermekkönyvek szerzője 1952-ben megismerkedik egy amerikai nővel, Joy Greshammel, akinek a kisfia rajong a könyveiért. A vonzó és határozott hölgy teljesen elbűvöli a különc férfit, mély vonzalom szövődik kettejük között. Ám boldogságukat beárnyékolja Joy rákbetegsége. Az asszony a válása után Angliába költözik. Arra kéri a professzort, kössenek névházasságot, hogy megkaphassa fiával a letelepedési engedélyt.
2003. Az iraki háború egyre fenyegetőbbé válik. Rómában Attilio, a költő, beleszeret Vittoriába. Minden éjjel arról álmodik, hogy feleségül veszi. De Vittoriát nem érdekli a férfi, és türelmét veszti látván a makacsul szerelmes költő hódítási erőfeszítéseit. Egy nap Attiliot egy iraki költő - akinek az életrajzát Vittoria írja - felhívja Bagdadból: Vittoria már az egyik első angol-amerikai bombázásban megsérült, s egy kórházban haldoklik. Őrült szerelmétől vezérelve Attilio Irakba indul, hogy megmentse szerelmét.
A magányos és paranoiás Bob Maconel igazi vesztes és egy pisztolyt tart az irodájában azzal a céllal, hogy bármikor lelőhesse kollégáit és főnökét, Shelbyt. Amikor az egyik munkatársa a stressz következtében idegösszeroppanást kap és elköveti azt, amit Bob évek óta tervez, ő is fegyvert ragad és ártalmatlanítja az ámokfutót. Tettével pillanatok alatt ő lesz a vállalat hőse, és élete új fordulatot vesz.
Billy Crystal ebben a fergetegesen mulatságos romantikus vígjátékában a világsikert aratott Harry és Sallyhez hasonlót próbált megalkotni és meglepő módon olyan filmet készített, mely az eredetinél még több nevetést ígér. Főhőse, Mickey, az amerikai kosárlabda-szövetség játékvezetője, édesapja holttestét kíséri Párizsba, akinek az volt a kívánsága, hogy ott helyezzék örök nyugalomra. Annál kevesebb nyugalom vár Mickey-re, akinek eléggé jellegzetes formájú csomagja elvész útközben és Párizsba érkezve rögtön az első dolga az, hogy a légitársaság alkalmazottjával ordítozva megpróbálja megértetni, hogy egy koporsó pont úgy néz ki, mint egy koporsó. Az idegenben élő amerikai lánynak megtetszik a férfi különös humora, gyorsan összebarátkoznak és hamarosan egymásba is szeretnek.
Kisvárosban keres nyugalmat John Berlin, a kiégett nagyvárosi zsaru. Ezzel szemben szörnyű bűncselekmény-sorozat közepébe csöppen. Őrült gyilkos tartja rettegésben a lányokat a vakok intézetében. Berlin nyomozó régi barátjával és társával nyomoz a Jennifer címszó alatt futó ügyben. Az információgyűjtés során találkoznak a hetedik áldozat szobatársával, Helenával, aki Berlint a volt feleségére emlékezteti. A nyomozó egyre biztosabb abban, hogy a lány lesz a következő célpont. Csapdát állítanak a gyilkosnak, aki azonban megöli a nyomozó társát. A gyilkossággal Berlint gyanúsítják.
Jonathan csak 12 éves, de már a hatodik iskolába jár. Az utolsó esélye a lipcsei St. Thomas iskola, amely világhírű fiúkórusáról vált ismertté. Az igazgató, dr. Johann Bökh felveszi őt, és hamar kiderül, hogy Jonathan nem is kerülhetett volna megfelelőbb bentlakásos iskolába. Hamar összebarátkozik a szobatársaival - a szabadelvű Martinnal, a szégyellős Ulival, a kísérletező kedvű ifjabb Kreuzkammal és a mindig éhes bokszbajnokkal, Matzcal. A fiúk elviszik őt titkos találkozóhelyükre is, egy elhagyott vasúti kocsiba. Egy nap ott találnak egy rejtélyes idegent, a Nemdohányzót, akinek szintén van kulcsa a vagonhoz. Másnap reggel a fiúkórus koncertfelvételre készül a Miklós-templomban, amelyet azonban megzavarnak a "bejárók", akik mindig ellenségeskednek az internátusbeliekkel. A bejárók elrabolják Kreuzkammot, és elégetik a kottákat.
Elsõ szerelem. Mind átestünk már rajta. Mégis, õrület, milyen durván földhöz tudja vágni az embert. Csak piálsz és dumálsz a haverokkal valami lepattant lebujban. Monk például épp azt közli, hogy tegnap egy pornófilmben hegesztett két és fél rugóért, aztán fogad Hicksszel, hogy nem tudja megfektetni azt a helyes kis elsõs feka csajt. Te meg nézed, hogy ezek tök hülyék, de a szádra fagy a mosoly, mert a zenegépnél meglátod Õt, és eláll a lélegzeted, másról nem is beszélve.