Hollywood, Sunset Boulevard. A filmsztárok legfelkapottabb lakóhelye. Az egyik luxusvilla úszómedencéjéből meggyilkolt férfit halásznak ki a helyszínre érkező rendőrök. Három golyó végzett vele: egyet kapott a hasába, kettőt a hátába. Az áldozat jelentéktelen senki, másodrendű forgatókönyv-iparos. De a villa tulajdonosnője nem akárki: egykor a némafilm legfelkapottabb csillaga volt. Ez történetüknek szomorú végkifejlete, de korábban az egész egy különleges kapcsolattal kezdődött. Joe Gillis, a feltörekvő filmíró úgy érzi végre ott áll a siker kapujában, ám Norma Desmond, a lecsúszott színésznő egyvalamire vágyik igazán: az az álma, hogy újra rivaldafénybe kerüljön. S ezért akár ölni is képes.

A rendőrség egy leégett hajót talál a San Pedró-i kikötőben, rajta huszonhét halottal. Két túlélő marad mindössze: egy égési sérülésekkel küszködő és halálra rémült magyar terrorista, és Verbal Kint. Kint kényszer alatt hajlandó elmesélni, hogyan robbant fel a hajó. Története hat héttel korábban kezdődik, mikor is öt bűnözőt letartóztatott a New York-i rendőrség kamion-eltérítés vádjával. Senki sem tudja, ki volt a megbízó, még az öt férfi sem, de lassan kiderül, hogy Keyzer Soze-nak, a legendás maffiózónak a keze is benne van a dologban...

A hazáját elhagyó naiv, ugyanakkor szeretetreméltó özvegy, acélgyári munkásként kívánja előteremteni fia számára a szemműtéthez szükséges pénzt. A betegség örökletes. Az anya egyre inkább csak a sötétségben tapogatózik. De mindenáron küzd, hogy gyermeke elkerülhesse azt, amit ő már nem tud. Az idő lerövidül, és a homályban tapogatózva elkezdődik a visszaszámlálás. A szürreálissá fokozódó embertelen munkában a gépek zaja teremti meg a Björk képzeletében kibomló dalok zenei alapját. Az emigráció, a betegség, a nyomor problémáit taglaló alkotás a giccs és a totális eszköztelenség határán egyensúlyozva igazi antiműfajt hoz létre, kultuszgyanúsan irányítva az érzelmeket.

Fred, a középkorú szaxofonista gyanúja szerint a felesége megcsalja. Renee ugyanis nem veszi fel a telefonjait, kihagyja a koncertjeit, és egyre gyakrabban látja az egyik ismerősével, Andyvel. Amikor az asszonyt holtan találják, Fred rács mögé kerül, és gyilkosság vádjával halálra ítélik. Egy nap a férfi különös módon eltűnik a cellájából, a helyén pedig egy rémült fiatalember van. Az autószerelő Pete nem tudja, hogy került oda. Bár lehet, hogy abban is egy nő játszott szerepet. Egy gengszter felesége, a buja Alice, aki meglepő módon hasonlít Renee-re.

Edward D. Wood Jr. a hollywoodi filmtörténelem legemlékezetesebb negatív hőse. Következetesen végigvitte a "minden idők legrosszabb filmrendezője" szerepet, sőt forgatókönyveket is írt, színész és producer is volt egy személyben. A rendező élete által ihletett film bemutatja a rendező szabados, élvhajhász életét, a "B" kategóriás sci-fi történetek kiötlését és olcsó megvalósítását. Transzvesztita hajlamát és szánalmas barátságát az öregedő, hanyatló Lugosi Bélával, a Drakula-filmek egykori magyar származású sztárjával.

Nyaralás közben találkozott a tengerparton Danny Zuko és Sandy Olleon. Akkor kezdődött a két fiatal szerelme. Ám a nyár gyorsan véget ért, és mindketten azt hitték, többé sosem látják egymást. A gimiben azonban újra összefutnak. A sok civódás után mindig édes a békülés.

Lorelei és Dorothy táncosnők. Egy európai hajóúton Lorelei egy mililomoshoz szeretne feleségül menni. A vőlegény apja azonban gyanakvó, és egy detektívet bíz meg a lány múltjának kiderítésére. Ám Loreleinek játszva sikerül az ujja köré tekerni leendő apósát. Végül Dorothy és a detektív is megtalálja az utat az oltárhoz.

Ben, az egykor szebb napokat látott hollywoodi forgatókönyvíróból lecsúszott alkoholista válik. Egyik utolsó tiszta pillanatában eldönti, hogy felégetve maga körül mindent, búcsút mond addigi életének és Las Vegas-ban halálra issza magát. Azonban öngyilkossági kísérlete során rátalál egy prostituált személyében álmai asszonyára, akivel kölcsönösen szükségük van egymásra. Noha sorsuk és megváltó szerelmük túl későn talál egymásra, földi létük utolsó állomásán megtanulják, hogy a legfontosabb dolog az élet szeretete és a halál tisztelete.

A Los Angeles-i kertváros tíz egymás mellett élő emberpárjának mindennapi történetét látjuk: elfojtott indulatok, szerelem nélküli szex, méltatlan munkák, gyötrő féltékenység, kicsinyes bosszú, szeretethiánnyal teli hétköznapok, az együttélés közönyös sivársága, álintellektuális játékok, gyilkosság - heroikus témák kifordítva, vitriolban hempergetve, rövidre vágva.

Stony, Frankie, Cleo és Tisean, a négy barátnő jóban-rosszban kitart egymás mellett. Sőt még azon túl is. Frankie-nek ugyanis támad egy ötlete: ki kell rabolniuk egy bankot ahhoz, hogy elég pénzük legyen és végre úgy élhessenek, ahogy mindig is szerettek volna. Cleo azonnal igent mond, a másik két lányt viszont győzködni kell egy kicsit. Miután ráállnak a dologra, hamar lendületbe jönnek és az egyik akció követi a másikat. Ténykedésükre a rendőrség is felfigyel és akcióba lép. Éppen időben, ugyanis a lányok utolsó nagy kalandjukat tervezik: azt a bankot akarják kirabolni, amelyiknek a tulajdonosa nem más, mint Stony gazdag szerelme, Keith. De ez az akció már cseppet sem megy olyan simán, mint a korábbiak.

Andrew kilenc éve menekült el otthonról, a kisvárosi szürkeségtől, pszichiáter apja dominanciája elől. Most középszerű színészként nyugtatókon és antidepresszánsokon él, távol az emlékektől, és távol a valódi világtól. Amikor hírt kap édesanyja haláláról, rászánja magát a háromezer mérföldes útra, hogy találkozzon elveszettnek hitt múltja emlékeivel. Otthon nemcsak apjával kezdi újraértelmezni kapcsolatát, de megismerkedik egy lánnyal is, aki szinte mindenben az ő ellentéte: Sam életvidám, optimista teremtés, aki képes arra, hogy mások szemét is ráirányítsa az élet napos oldalára.

Bhansali ismét klasszikushoz nyúlt, ezúttal Shakespeare-től vette kölcsön a Rómeó és Júliát. De itt Rómeó nem tehetetlen báb, aki sodródik az eseményekkel, hanem egy dühös fiatal, aki ha már nem tudja megakadályozni a vérengzést, hát akkor vérfürdőt csinál, és Júlia sem szende szűzi leányzó, hanem harcos asszony, aki zokszó nélkül tűri el, ha anyja levágja az ujját. Az alapsztorihoz Bhansali hozzáadta még a dél-indiai emberek szenvedélyes vérmérsékletét, és kaptunk egy felsőfokon égő tüzet, ahol a harag, a gyűlölet, a düh, a kétségbeesés, a gyilkosság és a vérfolyam-patak zenei alaphangot ad a teljes film hosszában. A szerelem pedig sehogy máshogy nem tudja elnyomni, mint ugyanezekkel az eszközökkel. A helyszín pedig egy 500 évre "beragadt" kisváros, ahol ugyan mobiltelefonon suttognak csacskaságot egymásnak a szerelmesek, és a Twitterre "lövik" fel a szenzációs képeket, de mindenki dhotiban és száriban jár, a kard pedig éppúgy előírt öltözet, mint a pisztoly.

Bree, lánykori nevén Stanley transzszexuális. Hosszú évek óta magányosan él Los Angeles-ben, és arra készül, hogy teljes értékű nővé váljon. A New York-i rendőrségen prostitúció és drogügyek miatt letartóztatták 17 éves fiát; mivel Toby anyja már nem él, őt keresik meg. Bree nem akar tudomást venni a fiúról, akinek létezéséről a telefonhívásig nem is tudott, de terapeutája határozottan ellenzi a műtétet addig, amíg nem tud szembenézni a múltjával. Bree képtelen bevallani Toby-nak, hogy a konzervatív középosztálybeli női külső valójában az apját rejti; inkább egy egyházi segélyszolgálat tagjaként tünteti fel magát. Amikor rájön, hogy Toby Los Angeles-ig akar stoppolni, csak hogy megkeresse az apját, felajánlja, hogy magával viszi. A hosszú út alatt találkoznak múltjuk szereplőivel, és nemcsak egymást, hanem saját magukat is megismerik...

Frank Farmer olyan ember, aki hisz a fegyelemben. Az egykori titkos ügynök profi testőrként dolgozik, és szakmájának egyik legjobbja. A sors egy nap összehozza Rachel Marronnal, a népszerű popsztárral. A fiatal énekesnő felfelé ívelő karrierjét úgy tűnik, semmi sem állíthatja meg, de ezért el kell viselnie a sikerrel járó kényelmetlenségeket: a menedzsert, az újságírókat, a kísérőszemélyzetet, és természetesen a rajongókat, akik közül az egyik őrült levelekkel zaklatja a sztárt. Rachelnek testőrre van szüksége, és mivel Frank Farmer a legjobb a szakmában, őt kéri fel a nő a veszélyes feladatra.

Richard Clark (Jon Lovitz) azt állítja, hogy neveletlen kölykök nincsenek. Olyannyira hisz ebben, hogy feladja biztos és kényelmes állását az apja vezette elegáns főiskolán, és elszegődik abba a gimnáziumba, amelyet mindenki csak a közoktatás legsötétebb bugyrának tart. Néhány nap, sőt, már néhány perc is elegendő Clarknak ahhoz, hogy rádöbbenjen, hamis az előbb említett elképzelés, ugyanis az itteni diákok még a legsötétebbnél is sötétebbek. De vajon mit keres egy ilyen helyen a gyönyörű Victoria (Tia Carrere), akinek fel sem tűnik, hogy mennyire abszurd az a tény, hogy a sulinak saját temetője van.

Nagy népszerűségnek örvend az Amerikai álom című tehetségkutató show. Mindenki szereti: a producereknek hízik a mája a nézettségi lista és a bukszája a bevételek láttán, a nézők szurkolnak az új tehetségeknek, jelöltekben pedig sosincs hiány. Egyedül csak a show házigazdája, Martin Tweed unja az egészet, alig várja, hogy valami izgalmas történjen a műsorban. Ezúttal olyan "nagyágyúk" indulnak, mint Sally, a céltudatos liba, Sholem, a rappelő kántor és az arab emigráns Omer. Amikor kiderül, hogy az újonnan megválasztott amerikai elnök is zsűrizni fog, egy arab terrorszervezet merényletet tervez.