A televíziózás hőskorában egy kiesett versenyző megvádolja a legsikeresebb televíziós játék sikeres nyertesét, a szinte nemzeti hősként ünnepelt Charles Van Dorent, a legkedveltebb magazinok címlap-sztárját. A Yale Egyetem angoltanára hetente feltűnt a képernyőn, sorra-rendre helyes választ adott a legfurcsább kérdésekre, miközben nézők milliói csak miatta ültek le a képernyők elé és lenyűgözve figyelték teljesítményét. Az egész azonban egy jól kitalált és felépített blöff volt, a nézők azt látták, amit a műsor készítői el akartak velük hitetni. Ám egyszer valaki ezt megelégelte. A játék egyik vesztese, akin Van Doren könnyedén túllépett, bizonyos Herbie Stempel úgy döntött, lerántja a leplet a cselszövésről és azzal vádolta meg a fejtörő gyártóit és résztvevőit, hogy csalnak. A kongresszus által kezdeményezett vizsgálat ki is derítette a keserű igazságot.
A kis Walter számára semmi sem lehetne kiábrándítóbb, mint egész nyáron a flúgos nagybácsik farmján unatkozni. A furcsa rokonok még furcsább hóbortjai azonban idővel mégis felkeltik az érdeklődését. A postán rendelt afrikai oroszlán persze rögtön gyanússá válik Walter számára, így nyomozásba kezd: honnan lehet ilyen temérdek pénze a két elvarázsolt öregnek? Múltjuk ugyan titokzatos, de vajon igazak-e a hihetetlen pletykák, amelyek szerint a nagybácsik valaha bankrablók voltak.
A borbély Benjamin Barker egyszerű, boldog életet élt feleségével és a kislányával Londonban. Ám a gonosz Turpin bíró szemet vetett a gyönyörű asszonyra. A férfit hamis váddal Ausztráliába száműzte, ő pedig magához édesgette a nőt és a kislányt. Évekkel később a férfi visszatér a rabságból, ahol csak a bosszú éltette. Sweeney Todd néven borbélyüzletet nyit a Fleet Streeten, és az oda betérőkön áll bosszút a vele történt igazságtalanságért. A véres gyilkosságokban a szomszédasszonya, a pitesütő Mrs. Lovett a társa, aki segít eltüntetni a hullákat. Húsos pitéjének gyorsan híre megy.
Cathy ötvenes éveiben járó asszony, aki mindent megkapott az élettől. Egészséges gyermekeket, sikeres férjet és széleskörű elismerést. Egy éjjel viszont meglátja férjét, amint egy másik férfival csókolózik. Cathy teljesen összezavarodik, nem meri szóvá tenni a dolgot. Elkeseredettségében afro-amerikai kertésze, Raymond karjaiban vigasztalódik. A társadalmi tabut átdöntő kapcsolat pletykákra ad alkalmat a környéken és ez még inkább szétzilálja addig nyugodtnak hitt életét. Raymond egyedül neveli lányát és megvan a maga élete, nem szorul a gazdag asszony segítségére. Kapcsolatuk mély barátsággá lényegül, miközben Cathy és férje között egyre jobban elmérgesedik a viszony, és a feszültségek tettlegességig fajulnak.
C.S. Lewis emberemlékezet óta az agglegények eseménytelen életét éli Oxfordban. Az egyetemi professzor és sikeres gyermekkönyvek szerzője 1952-ben megismerkedik egy amerikai nővel, Joy Greshammel, akinek a kisfia rajong a könyveiért. A vonzó és határozott hölgy teljesen elbűvöli a különc férfit, mély vonzalom szövődik kettejük között. Ám boldogságukat beárnyékolja Joy rákbetegsége. Az asszony a válása után Angliába költözik. Arra kéri a professzort, kössenek névházasságot, hogy megkaphassa fiával a letelepedési engedélyt.
Az ötvenes évek második felében még kevésbé volt nyílt a kapcsolat férfiak és nők között, mint napjaikban. A baltimore-i fiúk, Eddie, Shrevie, Boogie és a többiek bandába verődve járnak szórakozni. Élvezik egymás társaságát, naphosszat a bisztróban lógnak. Órákat képesek eltölteni a kóla mellett. Eszik a sajtburgert és a sült krumplit, szívják a cigarettát, miközben a rockzenekarokról, focicsapatokról és persze a nőkről vitáznak. Nemsokára mindegyikük elindul a maga útján. Van, aki továbbtanul, van, aki dolgozni kezd, majd családot alapítanak, és talán soha többé nem kerülnek ilyen közel egymáshoz.
Az Empire Records nevű lemezboltban dolgozó dolgozik 8, kicsit bolondos és problémás alkalmazott. A gond akkor jelenik meg, amikor az előző napi bevételt Lucas elveri Atlantic City-ben, így a társaságnak fel kell kerekednie, hogy valahogyan visszaszerezzék a pénzt. Mindeközben mindenkinek a saját gondjait is meg kell valahogyan oldani...
A történetben egy bátor afroamerikai gyermek száll szembe a városka legrejtélyesebb házának két tulajdonosával, s szép apránként megismerkedik a külvilágtól hermetikusan elzárt, beteg életükkel. A pincében rabságban tartott, megcsonkított, állatok módjára viselkedő emberféleségekkel találkozik, a felső szinten egy komoly lelki terror alatt tartott kislánnyal, míg a ház falai mögött külön járatrendszerre bukkan, benne az időnként feltűnő, szintén torzszerű fiúval. A nem mindennapi helyzet ellenére felveszi a harcot a két beteg felnőttel...
A 18 éves Katey (Romola Garai) Havannába érkezik, ahol apja a Ford Művek vezetője. A kissé különc lányt mágnesként vonzzák az utcai táncosok, de legfőképpen egy tüzes tekintetű, büszke és céltudatos kubai sráchoz, Javierhez (Diego Luna) vonzódik. Rábeszéli a fiút, hogy tanítsa meg erre a fékevesztett, erotikus táncra, a salsára és legyen a partnere az országos táncbajnokságon. Rövidesen a színjeles, kitűnő tanuló Katey sutba dobja könyveit és szüleit félrevezetve, éjjel-nappal Javier társaságában igyekszik felfedezni Kuba másik, eddig sosem látott arcát.
A film három reménytelenül elveszett, szép és vad fiatal intenzív kapcsolatáról és ámokfutásáról szól. Jordan White és Amy Blue, a két problémás tinédzser, felszednek egy kamasz vándort, Xavier Red-et. Együtt a hármasban nekikezdenek egy szex-szel és erőszakkal teli utazásnak a pszichopaták és gyorséttermek Amerikáján keresztül..
Brooklyn, az 1950-es években. A háttér: egy hosszú, véres sztrájk. Ez az erőszak, a prostitúció és a korrupció világa. Egy örömlány beleszeret az egyik kuncsaftjába. Egy szakszervezeti középvezető ráébred, hogy homoszexuális. A helyi fiatalok tobzódnak az erőszakban: hol odatévedő katonákat vernek félholtra, hol lányokat erőszakolnak meg csoportosan.
Az algériai háború a mai napig olyannyira érzékeny pontja a francia történelemnek, hogy Florent Siri munkája is csak két év jegelés után kerülhetett nemzetközi forgalmazásba, noha a konfliktust a lehető legobjektívebb módon ábrázolja. Mindkét oldal megkapja ugyanis a magáét, hiszen a háborút szabályok nélkül, a legnagyobb brutalitással vívták franciák és olyan felkelők, akik közül annak idején sokan francia mundérban harcoltak a németek ellen.
Brett Eisenberg (Sarah Michelle Gellar) segédszerkesztő egy kisebb könyvkiadónál és nagy álma, hogy egy bestseller szerkesztése révén a ő neve is bekerüljön a nagyok közé az irodalmi életben. Úgy gondolja, akkor juthat feljebb, ha elvegyül a jelenlegi nagyok között. Egy könyvdedikáláson megismerkedik a híres szerkesztővel, Archie Knox-szal (Alec Baldwin), és csakhamar gyengéd szálak fűzik hozzá. A probléma csak az, hogy a férfi alig fiatalabb az apjánál, nőcsábász és alkoholista.
Zabpehely-készítményeinek hála, dr. Kellogg a század elején multimilliomossá, neve pedig fogalommá vált, bár ez a jó doktor számára úgyszólván közömbös volt. Hiába nyomakodtak körülötte szélhámosok, sarlatánok, szerencselovagok ezerszám, őt csak az egészséges életvitel foglalkoztatta. A gazdagok tülekedtek, hogy bejussanak méregdrága szanatóriumába, ahol valóban egyedi módszerekkel ápolták testüket-lelküket. Szex: semmi. Beöntés: rengeteg. Hideg zuhany: naponta. És olykor csak műtéttel lehet a tisztátlan vágyakat örökre elűzni.