Amerika nagyvárosainak pincéiben egy titkos szervezet működik: ha egy éjjel az utca összes nyilvános telefonja összetörik, ők jártak ott; ha egy köztéri szobor óriás fémgömbje legurul talapzatáról, és szétrombol egy gyorsétkezdét, az az ő művük; ha egy elegáns bank parkolójának összes autóját rettentően összerondítják a galambok - az sem véletlen. Vigyáznak a leveleinkre, átveszik telefonüzeneteinket, kísérnek az utcán: és még csak készülnek a végső dobásra: a nagy bummra... Pedig az egészet csak két túlzottan unatkozó jóbarát találta ki: azzal kezdték, hogy rájöttek, nincs jobb stresszoldó, mint ha alaposan megverik egymást. Pofonokat adni jó. Pofonokat kapni jó. Számukra ez a boldog élet szabálya.

Egy fiatal diák nyakába veszi a nagyvilágot, hogy a maga módján felfedezze. Hamarosan azonban kiderül, ez a világ koránt sem olyan, amilyennek mi látjuk. Sőt. Ebben a történetben az álmokat és a valóságot rendkívül vékony határvonal választja el egymástól. Hősünk felfedező körútja során számtalan különleges emberrel találkozik, és a legkülönfélébb létkérdésekről cserél eszmét velük. A központi probléma az, hogy hol ér véget az álom és hol kezdődik a valóság.

Egy szállító repülőgép tucatnyi emberrel a fedélzetén kényszerleszállást hajt végre a Szahara közepén. Az egyik utas tervezőmérnök, aki az összeroncsolódott repülő sértetlenül maradt szárnyára és az egyik még működőképes motorra alapozva megpróbál egy kis gépet összeeszkábálni. Az életben maradásra az az egyetlen - mégoly halovány - remény, hogy a túlélők az alkalmi repülőalkalmatosságon megpróbálnak eljutni a legközelebbi civilizált területre, mielőtt a víz és élelem végképp elfogyna.

A dél-koreai sztárrendező, Kim Ki-duk 15. nagyjátékfilmjében Jin felriad egy olyan rémálomból, amelyben ő egy közlekedési balesetet okozott. Felzaklatva rögvest autóba ül és elvezet a megálmodott ütközés helyszínére, ahol kiderül, hogy valóban megtörtént az eset. Az elkövető, Ran (Lee Na-young) tagadja, hogy bármi köze lenne a balesethez, állítása szerint ugyanis ő végig aludt az otthonában. Jin rádöbben, hogy a lány alvajáróként ténylegesen véghezvisz mindent, amit ő megálmodik.

Bobby Coopernek valahol az isten háta mögött lerobban az autója. A közeli kisvárosban, ahová segítségért megy, csupa elvarázsolt figurával találkozik. Az egyik például megbízza, hogy ölje meg a feleségét.

A magányos és paranoiás Bob Maconel igazi vesztes és egy pisztolyt tart az irodájában azzal a céllal, hogy bármikor lelőhesse kollégáit és főnökét, Shelbyt. Amikor az egyik munkatársa a stressz következtében idegösszeroppanást kap és elköveti azt, amit Bob évek óta tervez, ő is fegyvert ragad és ártalmatlanítja az ámokfutót. Tettével pillanatok alatt ő lesz a vállalat hőse, és élete új fordulatot vesz.

Az 50-es években járunk egy idilli kisvárosban, Willardban, ahol mindig süt a nap, a szomszédok jól ismerik egymást és rothadó zombik hordják ki a postát. A megszelídített zombik fontos szerepet játszanak a társadalomban: kihozzák a tejet, kertészkednek és besegítenek a házimunkában.Amikor évekkel ezelőtt a Föld egy furcsa kozmikus porfelhőn haladt keresztül, az oszlásnak indult hullák kimásztak a sírjukból, hogy felfalják az élőket. Úgy látszott, semmi sem mentheti meg az emberiséget. A modern társadalom azonban mégsem tűnt el a föld színéről, mert a ZomCom vállalat tudósai egy olyan speciális zombiszelídítő nyakörvet készítettek, amely megnyugtatta és háziasította a tomboló, vérszomjas zombikat.A ZomComnak köszönhetően mára már minden békés és szabályozott keretek között zajlik. Vagy mégsem?

Elizabeth a francia tengerpartra megy nyaralni, míg férje Párizsban marad a sok munkára hivatkozva. Lánya pedig már egyedül szokott elutazni, így Elizabeth úgy érzi, végre szentelhet egy kis időt magának is. Megismerkedik a gyermekét egyedül nevelő Julie-val. Jól megértik egymást, hiszen a fiatalasszony problémái ugyanazok, amin korábban Elizabeth már keresztülment. Kettejük csípős megjegyzéseivel követhetjük a megannyi középkorú görcsös házaspárt és kapcsolatát letagadó, lányokra vadászó férfit a luxus üdülőhely harsány színpadán...

A történet a hitleri Németország utolsó napjaiban zajlik. Hitler zavarodott vénember, aki kis hajójával háborúsdit játszik a fürdõkádban, kutyáját náci egyenruhába öltözteti és PR-tanácsadója egy koncentrációs tábor-lakó zsidó. A történet a német népet lelkesítõ utolsó, nagyhatásúnak szánt Hitler-beszéd körül forog, amellyel a mély depresszióba zuhant vezér nem boldogul. Joseph Goebbels propaganda miniszter találja meg a megoldást a zsidó színész, Adolf Günbaum személyében, aki még a kezdetek kezdetén színpadi tanácsokkal látta el Hitlert. A koncentrációs táborból elõszedett Grünbaum segít elõkészíteni a beszédet, közben pedig azon mesterkedik, hogy meggyilkolja Hitlert. A helyzet fokozódik, mikor a borbély véletlenül levágja Hitler fél bajuszát, aki ettõl úgy megdühödik, hogy rekedtre üvölti magát. A naggyűlésen beszéd helyett így csak tátog és Grünbaum mondja el helyette a szónoklatot, amelynek eredeti szövegétõl újra és újra eltér és nevetségessé teszi a Führert.

A századvég egyik legnagyobb sikersztoriját összehozó lányok ezúttal filmet forgattak. A cselekményért nem kellett messzire menni: egy koncertkörút viszontagságait dolgozták fel. Bár maga a koncert és a szereplők jó része is fiktív, a feldolgozott élményanyag jól illusztrálja a "fűszerbabák" mindennapjait. Clifford, a menedzser, Deborah, az asszisztens, Piers, a filmrendező - aki mindenáron bele akar kamerázni az együttes életébe - kitalált személyek, de a lányok, a zene és egyes szituációk valódiak, és ez tökéletesen elegendő.