A "Cherbourg-i esernyők" egy bolt, amelyet egy özvegyasszony vezet eladósorban lévő lányával, Genevieve-vel. Szolid kis bolt, szolid életvitel. A lány szerelmes, már megtalálta választottját Guy személyében. Édesanyja persze ellenzi ezt a házasságot, mert a fiú nem jómódú, egyébként is katonának viszik. Más tervei vannak leánya jövőjét illetően...
A televíziózás hőskorában egy kiesett versenyző megvádolja a legsikeresebb televíziós játék sikeres nyertesét, a szinte nemzeti hősként ünnepelt Charles Van Dorent, a legkedveltebb magazinok címlap-sztárját. A Yale Egyetem angoltanára hetente feltűnt a képernyőn, sorra-rendre helyes választ adott a legfurcsább kérdésekre, miközben nézők milliói csak miatta ültek le a képernyők elé és lenyűgözve figyelték teljesítményét. Az egész azonban egy jól kitalált és felépített blöff volt, a nézők azt látták, amit a műsor készítői el akartak velük hitetni. Ám egyszer valaki ezt megelégelte. A játék egyik vesztese, akin Van Doren könnyedén túllépett, bizonyos Herbie Stempel úgy döntött, lerántja a leplet a cselszövésről és azzal vádolta meg a fejtörő gyártóit és résztvevőit, hogy csalnak. A kongresszus által kezdeményezett vizsgálat ki is derítette a keserű igazságot.
Jonathan (Elijah Wood) mindent összegyűjt, ami családjával kapcsolatos, legyen az fogsor vagy használt óvszer. Nagyanyja a halálos ágyán egy fényképet hagy rá. A régi, megfakult képen a fiú nagyapja látható egy nővel, aki mint kiderül, a nácik elől bújtatta annak idején a férfit. Jonathan Ukrajnába utazik, hogy felkutassa a titokzatos asszonyt. Az út azonban nemcsak az ő, hanem helyi segítőinek, a nagymenő amerikamániás Alekszejnek (Eugene Hütz) és családjának az életét is megváltoztatja.
50-es évek, London. Itt él Vera Drake és családja. Nem gazdagok, mégis a maguk egyszerű, szerény módján boldogok, legfőképp, mert a család összetartó. Vera takarítónő, a férje, Stan a bátyja műhelyében autószerelő, az egyik fiuk, Sid egy szabómester alkalmazottja, a lányuk, Ethel egy villanykörték tesztelését végző gyárban dolgozik. Az önfeláldozó Vera azonban még mást is tesz. Valami olyat, amit titokban tart még a családja előtt is. Amit tesz, azt soha nem pénzért, hanem tisztán könyörületből teszi - egész egyszerűen olyan ember, aki mindig és mindenütt motivációt érez, hogy ott segítsen az embereknek, ahol csak tud. Vera Drake szabadidejében részvéttel teli "angyalcsináló", azaz fiatal nőknek segít nem kívánt terhességük megszakításában. Amikor az egyik ilyen fiatal lányt a magzatelhajtás után sürgősen kórházba kell vinni, a rendőrségi nyomozás során a szálak Verához vezetnek, és Vera világa összeomlik.
A 13 éves Tobias Wolf (Leonardo DiCaprio) apa nélkül nőtt fel. Anyja, Caroline (Ellen Barkin) úgy dönt, itt az ideje, hogy a fiának apát, magának pedig férjet találjon. Hozzámegy Dwighthoz (Robert De Niro), a középkorú munkásemberhez, aki korántsem örül egy idegen kölyöknek. Dwight hamar kimutatja a foga fehérjét, rendszeresen bántalmazza Tobiast, aki csak úgy szabadulhat meg kínzójától, ha bekerül egy bentlakásos iskolába.
Cathy ötvenes éveiben járó asszony, aki mindent megkapott az élettől. Egészséges gyermekeket, sikeres férjet és széleskörű elismerést. Egy éjjel viszont meglátja férjét, amint egy másik férfival csókolózik. Cathy teljesen összezavarodik, nem meri szóvá tenni a dolgot. Elkeseredettségében afro-amerikai kertésze, Raymond karjaiban vigasztalódik. A társadalmi tabut átdöntő kapcsolat pletykákra ad alkalmat a környéken és ez még inkább szétzilálja addig nyugodtnak hitt életét. Raymond egyedül neveli lányát és megvan a maga élete, nem szorul a gazdag asszony segítségére. Kapcsolatuk mély barátsággá lényegül, miközben Cathy és férje között egyre jobban elmérgesedik a viszony, és a feszültségek tettlegességig fajulnak.
Borzalmas bűncselekményről olvas Truman Capote a New York Times 1959. november 16-i számában: lemészároltak egy jómódú farmercsaládot a kansasi Holcombban. Az írót elképeszti az eset kegyetlensége, értelmetlen brutalitása, és meglátja benne egy komoly újságcikk lehetőségét, amely a bűntény közösségre gyakorolt hatását vizsgálná. Ami szokásos cikknek indul, utóbb nagyszabású könyvtervvé válik, amely munka végül öt és fél évet vesz el Capote életéből. Az eredmény a Hidegvérrel, amely új irodalmi műfajt teremt: a tényregényt, szerzőjét pedig világhírű íróvá teszi.
Egy titokzatos csokoládébolt megnyitása valóságos háborút robbant ki a francia kisvárosban, Lansquenet-ben. Itt ugyanis úgy tűnik, mintha száz éve semmi sem változott volna. Az üdítő fuvallatot Vianne Rocher érkezése hozza meg: a lányával céltalanul utazgató asszony csokoládéboltot nyit Lansquenet-ben, amely édes ínyencségeivel felszabadítja a helybeliek rejtett vágyait. Ám Reynaud grófja meggyőződéssel vallja, hogy Vianne csokoládékülönlegességei erkölcsi romlásba taszítják a várost. Ellenségeskedésük egészen addig megosztja a kisváros lakóit, míg kis híján tragédia történik.
Katherine Watson 1953 végén Kaliforniából New Englandbe utazik, hogy művészettörténetet tanítson a Wellesley College leányiskolában. Abban a hiszemben lát neki a feladatnak, hogy tanítványai, akik az állam legjobb és legtehetségesebb diákjai, élni fognak az előttük felvillanó lehetőségekkel. Ám hamarosan rá kell jönnie, hogy a tekintélyes intézményben nagyon is konzervatív légkör uralkodik. A lányok stílus- és etikett tanára, Nancy Abbey széles körben osztott nézetei szerint egy fiatal lány számára sokkal értékesebb egy eljegyzési gyűrű, mint a tudományos műveltség. Amikor Katherine önálló gondolkodásra bátorítja a tanítványait, összeütközésbe kerül a tanári kar és a diákok konzervatívabb tagjaival, akik közül legelszántabb ellenfele egyik saját tanítványa lesz, az arisztokrata származású Betty Warren.
Az 1950-es években a mozi aranykorát éli. Peter Appleton (Jim Carrey) forgatókönyvíró is részese ennek a sikerkorszaknak. Befutott ember, az álomgyár megbecsült tagja egészen addig, míg egy nap behívatják a hírhedt Amerika-ellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság elé. A vád szerint Peter részt vett egy kommunista gyűlésen. Feketelistára kerül és a filmstúdió is nyomban szerződést bont vele. Mindenét elvesztve Peter először kétségbe, majd egy igen szerencsétlen baleset folytán egy folyóba pottyan. A történtek során amnéziába esik, így nem igazán érti, hogy mit keres egy álmatag kisvárosban, Lawsonban. A lakók a mozitulajdonos eltűnt fiának vélik, sőt az eltűnt édesapjának és gyönyörű menyasszonyának is szent meggyőződése, hogy a már meggyászolt és eltemetett fiatalember tért vissza. Peternek fogalma sincs saját múltjáról, ezért joggal hiszi, hogy hazatalált. Eközben azonban a hatóságok sem feledkeznek meg róla és az emlékek sem maradnak örökké a feledés jótékony homályában.
Nyomon követhetjük Holiday karrierjét, miközben a hatóságok célkeresztjébe kerül, és részese lesz egy különleges műveletnek, melynek vezetője Jimmy Fletcher, akivel viszonyba is keveredik.
Habár ez a kisvárosi környezetbe helyezett sci-fi olyan jól ismert kérdéseket tesz fel, amiket már kívülről fújtunk, ezt olyan lelkesen és eredetien teszi, hogy az elcsépelt alienes téma ellenére is frissnek és üdének tűnik. Az ötvenes évek Új-Mexikójában játszódó film főhőse egy helyi rádió műsorvezetője és telefonos operátora, akik, miután különös hangokat hallanak az adásban, mindenképpen ki akarják deríteni, mi lehet a magyarázat – ami viszont az egész jövőt megváltoztathatja. Mindezt pedig az alkotók technikailag is bravúros megoldásokkal és szellemes párbeszédekkel tálalják.
Egy fiatal amerikai orvos, Alden Pyle (Brendan Fraser) 1952 őszén a forrongó Vietnamba érkezik. Nagy lelkesedéssel lát neki küldetésének, hogy gazdasági segély-programjával segítse a szabadságáért harcoló vietnami népet. Saigonban találkozik és összebarátkozik a London Times tudósítójával, Thomas Fowlerrel (Michael Caine). Rövidesen azonban elbűvöli és valósággal rabul ejti Fowler fiatal vietnami szeretője, Phuong (Do Thi Hai Yen), aki épp olyan gyönyörű, egzotikus és titokzatos, mint maga Vietnam. A három ember elsöprő erejű, viharos szerelmi háromszögbe sodródik, mely meglepő felfedezésekhez, s végül gyilkossághoz vezet.
A külvilág szemében Amy Foster egyszerű, zárkózott teremtés. Mosolyt szinte sohasem látni arcán - látszólag híján van mindenféle érzelemnek. De ez érzéketlen külső, szenvedélyes lelket takar. Amy rendszeresen kijár a közeli tengerpartra, és a hullámok által partra sodort különféle kincseket gyűjti. Aztán egy nap a tenger valami egészen különleges ajándékot vet ki a partra Yanko Gooral személyében, aki a közelben elsüllyedt hajó egyetlen túlélője. Amy élete egy csapásra megváltozik. Yanko számára ez az új világ idegen, a helybeliek számára pedig Yanko az. A férfit ellenségesen fogadják, és sorsa az örök kiközösítés lenne, ha Amy nem állna mellé. A jövevény és a lány között szenvedélyes szerelem szövődik, amelynek a helyiek összes áskálódása és acsarkodása sem vethet gátat.
A 18 éves Katey (Romola Garai) Havannába érkezik, ahol apja a Ford Művek vezetője. A kissé különc lányt mágnesként vonzzák az utcai táncosok, de legfőképpen egy tüzes tekintetű, büszke és céltudatos kubai sráchoz, Javierhez (Diego Luna) vonzódik. Rábeszéli a fiút, hogy tanítsa meg erre a fékevesztett, erotikus táncra, a salsára és legyen a partnere az országos táncbajnokságon. Rövidesen a színjeles, kitűnő tanuló Katey sutba dobja könyveit és szüleit félrevezetve, éjjel-nappal Javier társaságában igyekszik felfedezni Kuba másik, eddig sosem látott arcát.