Simon Yates (Nicholas Aaron) és Joe Simpson (Brendan Mackey) megkísérli megmászni a már sokak által sikertelenül legyőzni próbált közel 7000 méter magas Siula Grande-t. A küzdelmes út sikerrel jár, de a visszaúton baleset történik, ami végül tragédiába torkollik. Simon elvágja a sérült Joe kötelét, hogy a saját életét mentse, míg társa egy hasadékba esik. Simon folytatja az utat lefelé barátja megölésének kínzó gondolatával. Azonban Joe egy párkányon fennakadva túléli a zuhanást, s ettől a pillanattól egyedül kell folytatnia hősies küzdelmét a túlélésért

Svájcban a kenyérgabona 4/5-e Indiából származik, abból az országból, ahol százezrek éheznek; a francia halkereskedők azt mondják, az ipari módszerrel fogott tenger gyümölcse nem evésre való, hanem eladásra; Romániában fél centes órabérért dolgoznak az asszonyok a hagymaföldeken, amelyet távoli országokba szállítanak tovább; Spanyolország legnagyobb üvegházas agrárvidéke nagyobb mint Luxemburg és Hollandia együtt - a világban mégis 5 percenként hal éhen egy gyermek. A világ élelmiszertermelése és az élelmiszer elosztása katasztrofális szintre jutott. A 3000 kilométerről importált paradicsom olcsóbb mint a hazai; az ásványvíz ugyanolyan kereskedelmi értéket képvisel mint bármely más termék; a legtöbb élelmiszert szójával dúsítják. Hová vezet ez a folyamat? Az emberiség élelmiszerellátása nem több mint néhány tucat multinacionális cég versengésének színtere?

Egyedülálló csendfilm született Philip Gröning különleges érzékenységű rendező jóvoltából. Ez a spirituális és csendes alkotó egy évre beköltözött a Grenoble közelében lévő karthauzi kolostorba, mely Európában az egyik legszigorúbb rendház. A rendező odaadó és kitartó hittel, távolságtartóan filmezte ezeket a szerzeteseket, akik egész életüket az Úrnak szentelik. A négy évszakban, a nap minden órájában megörökítette őket, úgy, hogy jelenléte a teljes csend jegyében telt. A néző részesévé válhat e kolostor életének, hogyan telnek az imádság órái, a keresztény szertartások, az együttlétek a hegyekben, a templomi szertartások idején, a magányos órák, a csendek és harangok idején. Nem mindennapi dokumentumfilm készült, méltó a kolostor életéhez, a csend hangjain meséli el egy zárt közösség aszkétikus, ugyanakkor felemelő életét.