A The Doors és zenéje legenda. A film elementáris erővel, zenében és képekben mutatja be a valóság küszöbének átlépését, az áttörést a "másik oldalra". Kábítószeres látomások, eksztatikus, botrányos színpadi fellépések, rituális szeretkezések, a tudatos és tudattalan határainak elmosódása - mindez csak egy valakinek a személyiségén átlényegítve volt lehetséges, a zenekar költő-énekesén, akit úgy hívtak: Jim Morrison...

A Mekong folyón Saigon felé tartó kompon egy kínai férfi figyelmét megragadja egy fiatal lány, különös megjelenésével: agyonmosott selyemruhában és férfikalapjában - a korlátnak támaszkodik, s álmodózóan tekint a távolba. A férfi 32 éves, a lány 15. Megismerkednek. Szenvedélyes, eksztatikus szerelem lobban közöttük. Amikor a gazdag férfinak családi nyomásra meg kell nősülnie, a lány hazautazik Franciaországba. Híres íróként megírja első, igazi szerelmének a történetét, s ily módon vallja meg a férfinak, hogy mennyire szerette - s szereti még most is.

A 12 éves Antoine-nak két szenvedélye van: az első az, hogy szeret arab zenére táncolni, a másik az, hogy a helybéli, csinos fodrásznővel levágatja a haját. E második szenvedély annál is érthetőbb, hiszen a középkorú asszony kelti fel benne először a szexuális vágyat. Habár Antoine már maga is középkorúvá érett, még mindig gyengéi a fodrásznők. Így aztán nem csoda, ha rövid ismeretség után megkéri a szégyenlős, visszafogott Mathilde-ot, hogy legyen a felesége. Összeházasodnak és Antoine végre boldog: reggeltől estig nézheti fiatal feleségét, amint vágja a hajakat.

Joe-ra (Charlotte Gainsbourg) egy nap egy sikátorban fekve a rideg utcakövön talál rá az éppen boltba igyekvő Seligman (Stellan Skarsgard). A fiatal nőt megverték, vérzik, és szemmel láthatóan segítségre szorul, ezért a férfi megsajnálja, és elviszi magához, hogy ápolja. Joe pedig mind őszintébben meséli el jóakarójának, miképp került abba a lehetetlen helyzetbe, ahogyan találkoztak. A nő nimfomániásnak diagnosztizálja magát, élményei pedig egészen a tinédzserkoráig nyúlnak vissza. Történetei között szót ejt édesapjáról, egy nagy szerelméről, és szeretőkről, de mindenekelőtt szexuális kalandjairól, amelyek bővelkednek extrémitásokban, zavarba ejtő helyzetekben, szexuális pózokban és játékokban, valamint vállalt perverziókban. Seligman megértően, ámde zavartan hallgatja a nőt és a történelemből, valamint a tudományból vett példákkal és tapasztalatokkal igyekszik értelmet adni a nő tetteinek.

Jenny Fields, a jóházból való úrilány ugyan szeretne gyereket, ám nem kíván tartós intim viszonyba kerülni semmilyen hímnemű lénnyel. Amikor a II. világháború idején ápolónőként dolgozik egy katonai kórházban, találkozik egy halálosan sebesült őrmesterrel, aki gyermeket nemz az asszonynak. Így jön a világra T. S. Garp, Jenny és az őrmester fia, akit anyja nem enged ki védőszárnyai alól, inkább beáll iskolai nővérnek egy jó nevű fiúiskolába. A Steeringben az ifjú Garp közelebbről megismerkedik az írás és a birkózás tudományával, valamint Helen Holmmal, a birkózóedző könyvmoly lányával, akivel végül össze is köti az életét. A felnőtt Garp az írásnak akarja szentelni életét, ám anyja ismét közbelép.

Stephen Fleming, a sikeres politikus nemcsak az országos gondokon lesz úrrá: a saját sorsát is a kezében tartja. Legalábbis ezt hiszi, amíg a francia követség egyik hivatalos fogadásán nem találkozik Annával. A végzet asszonya azonban már fia barátnője, talán jövendőbelije. Stephen házassága huszonöt éve alatt sohasem érzett ilyen szenvedélyt. Az új élmény ellenállhatatlanul sodorja a kalandnál többet ígérő viszonyba. Mindent kockára tesz. És még annál is többet veszíthet...

Alfred Kinsey (Liam Neeson) professzor modern szexuális nézeteivel és kísérleteivel felforgatja egész Amerikát. Amikor rájön, hogy meglepő hiányosságok mutatkoznak a szexuális viselkedés tudományos adatait illetően, csapatával kidolgoznak egy olyan kérdezési technikát, amellyel segítenek legyőzni az emberek szégyellőségét, félelmét és bűntudatát, így az interjúalanyok szabadon beszélhetnek saját szexuális élményeikről.

James M. Cain világhírű regényének negyedik filmes feldolgozása. Dél-Kaliforniában játszódik. A főhős, Frank Chambers egy út menti fogadóban kap munkát, ahol szemet vet a görög tulajdonos Papadakis feleségére, Corára, aki szintén az első pillantásra szenvedélyesen beleszeret a férfibe. Ettől kezdve egyetlen vágy hajtja őket: egymásért élni - akár gyilkosság árán is.

Philippa Paccard, az Olaszországban élő angol tanárnő férje meghal kábítószer-túladagolásban. A kétségbeesett asszony tudja, melyik díler felelős a halálesetekért, de mivel a rendőrségnél nem talált meghallgatásra, saját maga lép akcióba. A terv azoban balul sül el és négy ártatlan ember hal meg ennek következtében. Philippát letartóztatják, és miután megtudja, mi is történt valójában, összeomlik. A tolmácsnak kijelölt zsaru, Filippo hisz a nő ártatlanságában, és tervet eszel ki a kiszabadítására.

A Forró rágógumi baráti kör készen áll az újabb élvezetekre. A három fiú, Benji, Hughy és Bobby bár idõsebbek lettek, de a fejük lágya azért még nem nõtt be. A városba egy új lány érkezik, és Benji halálosan belezúg, ami számos problémához vezet. A fiúk zűrbõl zűrbe keverednek, felfedezik az élet és a szerelem élvezeteit és sajgó pillanatait.

A Forró rágógumi fiúk újra bevetésre készek. A forradalmi 60-as években járunk, amikor a három csibész tinédzser, Benji, Huey és Bobby a strandon töltik a nyár legforróbb napjait. A lányok bámulása csak a kezdet, a szerelem és a zűr kéz a kézben jár. Fõleg amikor megérkezik Benji német unokahúga, a szõke bombázó, Frieda.

A három, immáron jól ismert fiatal kalandjai tovább folytatódnak. Ám azzal a jelentõs különbséggel, hogy vége a szabad életnek, ettõl kezdve szigorú szabályok határozzák meg Bobby, Benji és Hughie életét, vagyis: Irány a hadsereg! De persze a katonás fegyelem nem a mi hõseinknek való, ugyanis életük fõ célja továbbra is a lányok meghódítása, s ennek eléréséért természetesen mindenre képesek.

Odin az egyetlen fekete diák az elit magániskolában. Régebben problémái voltak a drogokkal, de ma már rendkívül népszerű a diákok körében, és ő a kosárcsapat nagy jövő előtt álló sztárja. Ezen felül a dékán lányával, a csodaszép Desivel jár, ám mély, őszinte szerelmüket van, aki irigy szemmel nézi... Például Odin legjobb barátja, a kosáredző fia, Hugo, akit apja arra kér, vigyázzon csapata ászára a közelgő nagy mérkőzés előtt. Ám Hugónak elege van abból, hogy minden figyelem középpontjában Odin áll, és ravasz, veszélyes játékba kezd. A rejtélyes Hugo bábuként manipulál mindenkit Odin környezetében, és lassan sikerül belecsepegtetnie a féltékenység mérgét a benne vakon megbízó barát szívébe. Csakhogy a szálak kicsúsznak Hugo kezéből, és az események megállíthatatlanul sodródnak a tragédia felé...

A három jómadár, Bobby, Benny és Johnny most igazán nagy bajba kerül... Ám most is gyõztesen kerülnek ki a kellemetlen helyzetbõl, legalább is a szexuális életüket illetõen, s mint tudjuk, nekik csak ez számít igazán! Amikor Johnny szülei elutaznak nyaralni, Johnny-nak sikerül otthonról elkötni az apja féltve õrzött Cadillac-jét. El is viszik egy próbakörre, de csak az elsõ fáig jutnak el. Nincs más hátra, gyorsan össze kell szedni a javíttatásra való pénzt. Munkát a tengerparti hotelban vállalnak, ahol azonban inkább a rengeteg izgalmas fürdõruhás lány érdekli õket, mintsem az unalmas pénzkeresés.

Angel Deverell története az 1900-as évek elején játszódik az Edward-kori Angliában. A vidéki boltosnő lánya kamaszkori romantikus fantáziáit nemcsak gondolatban, hanem papíron is kiéli. Amikor a sok visszautasítás után egy londoni könyvkiadó vállalja egyik regényének kiadását, úgy tűnik, hogy Angel vadromantikus történetei saját életében is valóra válnak. Ha az irodalmárok nem is, de a nagyközönség habzsolja a regényeit, és a hirtelen jött hírnév és gazdagság hamar a lány fejébe száll. Vidéken kastélyt vásárol és kiveti hálóját álmai férfijára, titkárnője bátyjára, a festőművész Esmére. A regényei hősnőinek életét élő Angelnak azonban ki kel lépnie képzelt álomvilágából, és szembe kell néznie az I. világháború szörnyűségeivel és félresikerült házasságával.

Robert Schmadtkének az a munkája, hogy a közlekedési balesetek színterén rendet rakjon, takarítson. Ő azonban ennél többet tesz, hogy barátnőjével a ferde hajlamaiknak hódolhassanak, időnként hazacsempész egy-egy holttestet, majd azon élik ki rejtett szexualitásukat. Amikor Rob elveszíti az állását, Betty is meglép tőle, és teljesen egyedül marad, élete még a korábbinál is bizarrabbá válik.

Dr. Bradley és felesége gyermekáldás elé néznek. A szomszédjukban lakó barátaik megkérik a férfit, hogy távollétük alatt figyeljen tinédzser lányukra, akit egy kortársa szerelmével üldöz. A férfi egyre több időt tölt a lánnyal, és nem tud ellenállni vonzerejének... egy reggel azonban a lányt holtan találják.