Szívmelengető ausztrál családi film a tizenegy éves Annie Shearerről és legjobb barátjáról, Runt kutyáról. Craig Silvey bestsellere alapján.
Ernst Lubitsch 1942-ben megalkotta Hollywood leghíresebb komédiáját. A stáblistán csupa magyar név fémjelzi a lengyel opuszt, mely máig maradandó és minden alkalommal újra nézhető és mulattató szatíra. A helyszín Varsó, a Nemzeti Színház, a dátum 1939. A színházban náciellenes darabot próbálnak a színészek, melyet a lengyel kormány letilt, mondván, Hitlert nem lehet provokálni. Éppen ezért a színészek Shakespeare Hamletjét adják elő. Mikor Joseph Tura a nagymonológot mondja - "Lenni vagy nem lenni -, egy fiatal katona feltűnően feláll a második sorban, s eltűnik a színfalak mögött. A vezető színész először meghökken, sejtelme sincs, mi a valódi ok. A következő napokban minden egyes előadáson ugyanúgy megismétlődik a nézőtéri jelenet. Tura szinte belebetegszik, s még csak nem is sejti, hogy a katona a nagymonológ röpke ideje alatt feleségével, Maria Tura színésznővel találkozik az öltözőben...
Stevens, Darlington Hall főkomornyikja hosszú útra készül. Új munkaadója, egy gazdag amerikai üzletember kérésére - aki Lord Darlington kastélyával egyetemben, mint egy patinás, ódon bútordarabot, szolgálataival együtt őt is "megvette" - a régi szolgálóhad helyére keres kevesebb számú, de annál rátermettebb személyzetet. Így esik választása Miss Kentonra, a nem is olyan rég még teljes fényben csillogó kastély egykori házvezetőnőjére, akit vissza szeretne csábítani a Darlington Hallba. Útban Miss Kentonhoz különös érzések lesznek úrrá a férfin: átértékelődik elmúlt élete, melyet az angol főrendnél kizárólag egyetlen célnak, a tökéletes szolgálatnak, a "nagy" komornyikká válásnak rendelt alá, miközben gazdájánál a korszak világformáló egyéniségei adták egymásnak a kilincset.
Két fiatal nő, két összetört szív. Iris reménytelenül szerelmes a kollégájába, akivel viszonyt folytat. Nem elég, hogy érzelmei viszonzatlanul maradnak, a férfi a karácsonyi bulin bejelenti, hogy eljegyezte az egyik kolléganőjüket. Eközben a munkamániás Amanda rájön, hogy a barátja megcsalja, ezért kiadja az útját. A két összetört szívű lány a világhálón akad egymásra. Miután kölcsönösen elsírják bánatukat, elhatározzák, hogy kipihenik megpróbáltatásaikat. Mivel az egyik Londonban, a másik pedig Los Angelesben él, kitalálják, hogy otthont cserélnek. A pasimentes vakáció nem a tervek szerint alakul.
A Wilcox és a Schlegel-család különös, ellentmondásos kapcsolata tárul föl a múlt század tízes éveiben. A háttér mindehhez az ódon angol kúria. A felvilágosult Schlegel-testvérpár, Margaret és Helen intelligens, művelt, és a kor szokásaihoz mérten rendkívül emancipált. A nővérek megismerkednek a gazdag és nagy múltú Henry Wilcoxszal és feleségével, Ruth-tal. Helen beleszeret az arisztokrata família fiatalabb csemetéjébe. A két eltérő egyéniség azonban nem tud kijönni egymással, ezért útjaik szükségszerűen elválnak.
Henri Boulanger meg akar halni. Az ok: 15 éves munkaviszony után távoznia kell munkahelyéről, s miután francia, Londonban se rokonai, se barátai nincsenek. Úgy érzi, életének semmi értelme. Miután öngyilkossági próbálkozásai sorra kudarcot vallanak, úgy dönt, hogy bérgyilkost fogad saját maga megöletésére. Mihelyt a szerződés életbe lép, minden megváltozik az életében? A furcsa helyzet bizarr végkifejlethez vezet.
Gondban van 1593 nyarán William Shakespeare. A londoni színházi élet ifjú titánja alkotói válságban szenved, semmilyen épkézláb ötlet nem jut az eszébe. Akárhogy sürgetik a mecénások és a színházigazgatók, képtelen folytatni legújabb darabját. Leginkább múzsára lenne szüksége. Amikor megismerkedik a gyönyörű Lady Violával, nyomban szerelemre gyullad iránta. Az ihlet visszatér és William a maga érzelmét szövi új darabja soraiba. Ám a sors közbeszól, Erzsébet királynő parancsára Lady Violának hozzá kell mennie Lord Wessexhez.
Henry a paradicsomi Hawaii-on éli az unatkozó playboyok édes életét. Egyik reggel azonban találkozik a csinos Lucyval, akinek remek a humora, bájos a mosolya és palacsintájából épp meseházat épít a tányérján. Egyszóval teljesen belehabarodik a lányba. Minden nagyszerűen alakul, de másnap kiderül, hogy Lucy semmire sem emlékszik a vidám randiból, mivel rövid távú memóriája egy autóbalesetben jóvátehetetlenül megsérült. Így Henrynek nem marad más választása: minden nap újból nekiveselkedik, hogy meghódítja Lucyt.
Hirtelen rádöbbentem, hogy ha azonnal nem változtatok, olyan életem lesz, ahol a legmeghittebb kapcsolat egy üveg borhoz fűz. Egyedül és kövéren halok meg, és mire három hét múlva rám találnak, már félig megettek a farkaskutyák. Vagy Glenn Close-zá változom a Végzetes vonzerőből. Így hát fontos elhatározásra jutottam. Annak érdekében, hogy jövőre ne végezzem ilyen trágya képpel, az Önsajnáló Rádió harmincon túliaknak szóló slágermúzeumát hallgatva, úgy döntöttem, hogy a kezembe veszem az életem. Naplóba kezdek, és elmondom az igazat Bridget Jonesról. A tejes igazságot.
Will egy gyógyíthatatlanul menő 38 éves londoni fickó. Gazdag, nőtlen, gyermektelen, és egész nap semmi más dolga, mint hogy laza legyen, kerülje a felelősséget - és csajozzon. Egy egyedülálló anyával kialakított futó viszonya után rájön, hogy fektethető nők felhajtására remek terep a magányos szülők klubja. Nosza, ki is talál hamarjában magának egy Ned nevű kisgyereket, a róla szóló mesékkel felfegyverkezve csatlakozik a helyi klubhoz, és minden szépen halad afelé, hogy elcsábítsa az egyik anyát.
Öt év telt el Xavier Barcelonában eltöltött kicsapongó és kalandos diákévei után. Xavier immár Párizsban igyekszik írói karrierjét építeni, miközben a felnőtté válás megszokott kérdésén töpreng: vajon érdemes-e élni ezen az ellentmondásos világon? A tökéletes nő után kutatva ágyról ágyra jár, gyakran olyan szekér után fut, amelyik nem veszi őt fel, és sokszor jut arra a felismerésre, "ez a hajó is elment...", míg végül legjobb barátnője a leszbikus Isabelle, régi szerelme Martine, valamint Wendy és William és az egész multikulturális barcelonai baráti társaság segítségével megcsillan számára a reménysugár, mely elvezeti őt az igaz szerelem útjára.
Magic Mike szünetet tart. Elbúcsúzott a show-tól, nem vetkőzik többet. Nagy tervei voltak, de azokkal csődbe ment, úgyhogy jobb híján koktélokat kever. Míg ő maga bele nem keveredik valamibe: egy unatkozó milliomosnő szerződteti és Londonba csábítja, hogy az ő színházában hozza össze Magic Mike pályájának legnagyobb showműsorát. Olyan világba keveredik, amit nem ismer, és egyelőre nem is nagyon szeret. De azt csinálja, amihez ért: összeszedi Európa legjobban mozgó, legjobb testű, legmerészebb táncosait, kitalálja a koreográfiát, átépíti a színpadot, és mehet a műsor! Azaz mehetne, ha nem jönne közbe néhány olyan akadály, ami nyilvánvalóan lehetetlenné teszi a premiert. Például az, hogy a nő, aki minderre rábeszélte, valami titokban valami egészen másra vágyik…
Az igazi macsót nemcsak a nők imádják, a férfiak is felnéznek rá. Nick Marshall (Mel Gibson) a világ császára. Hogy mi jár a nők fejében, miközben ő elcsavarja őket, egy csöppet sem érdekli. Míg be nem üt a mennykő! Marshall túlél egy áramütéssel kombinált villámcsapást és a baleset különös következményeként meghallja a nők gondolatát. A kezdeti kétségbeesés után hamar rájön, milyen jókor jön az extra-segítség, hiszen új főnököt kap a rámenős Darcy (Helen Hunt) személyében.
Az angol miniszterelnök legidétlenebb gyermekkori osztálytársa, a fintorgásban verhetetlen Mr. Bean első szélesvásznú filmjében ismét halmozza sajátos poénjait. A Királyi Nemzeti Galériában dolgozik hősünk, ahonnan ki akarják rúgni botrányos lustasága miatt. Magasrangú pártfogója, a galéria testületi elnöke azonban védelmébe veszi. Kivonja egy kicsit a forgalomból és melegebb éghajlatra küldi. Los Angeles művészeti galériájában Amerika legnagyobb festményét készülnek bemutatni. Hollywood sznobjai várják az eseményt és nem is sejtik, hogy megérkezik szórakozásuk megkeserítője, Mr. Bean.
Robert "Mac" MacDougal hosszú évek lelkiismeretes munkájával elérte, hogy mára a világ legkiválóbb műkincs-tolvajaként tartják számon. Nincs tehát azon semmi csodálkoznivaló, hogy amikor New Yorkban eltűnik egy felbecsülhetetlen értékű Rembrandt-kép, mindenki Macet gyanúsítja. Leginkább Virginia "Gin" Baker biztosítási nyomozó, aki meggyőzi főnökét, hogy ha a cég nem akar 24 millió dollárt veszteni a kép eltűnése miatt, el kell kapniuk a mestertolvajt. A határozott egyéniségű és találékony Gin ki is főz egy tervet Mac csapdába ejtésére, ám a jeles szakember még nála is ravaszabbnak bizonyul. Az izgalmas játszma közben a két ellenfél lassan megkedveli egymást, bár megtartják a két lépés távolságot.
Rochester grófja, John Wilmot (Johnny Depp) az élvezetek rabja. A gróf London valamennyi bordélyházát és kocsmáját megjárta már, az összes kurtizán előre köszön neki, és nincs olyan nap, ami ne részeg ájulással végződne. Ám ez a kéjsóvár botrányhős egyben a XVII. század egyik legfigyelemreméltóbb költője is, aki pimaszul szellemes írásműveivel messze meghaladta korát. Mikor Wilmot megismerkedik Elizabeth-tel (Samantha Morton), a színésznői karrierről álmodó prostituálttal, azonnal beleszeret, és elhatározza, hogy olyan darabot ír neki, amely a színpad ünnepelt csillagává teszi. Ám a túlontúl merész művet a király (John Malkovich) személyes sértésnek veszi, ez pedig a gróf karrierjének, címének és életének végét jelentheti.
Amikor a vezető balerinát, Clare Fitzgeraldot elbocsájtják a karácsonyi Diótörő előadás előtt, úgy dönt, a hirtelen jött szabadidejében meglátogatja nagynénjét, Bridget-et Angliában az ünnepek alatt. Ott találkozik Liammel, egy helyi történész professzorral, aki segít Bridget néninek megőrizni a családi kastélyt. Clare rájön, hogy a kastélyban valaha karácsonyi bálokat tartottak, ami arra készteti Bridget nénit, felélessze a régi hagyományt. Clare és Liam a közös munka során egy új románcba keringőznek.