Dora, az egykori tanárnő a forgalmas pályaudvaron üldögél asztala mögött. Analfabéták helyett ír levelet, ezzel tartja el magát. Egy nap egyik ügyfelét halálos baleset éri, akinek fia, Josué magára marad. Dora úgy érzi, hogy segítenie kell a gyermeken, de nem vállalkozik rá, hogy magához vegye. Inkább útnak indul a kisfiúval, hogy megkeressék az apját.
A 22 éves Christopher McCandless most diplomázott, ígéretes jövő előtt áll, de a biztos pálya helyett az ismeretlent választja és kalandot keresve nekivág Amerikának. Ami ezen az úton történik az ifjú utazóval, az számtalan ember számára vált örök szimbólummá. Vajon McCandless hősies utazó volt vagy naiv idealista; thoreau-i lázadó az 1990-es években vagy egy újabb útját vesztett amerikai fiú? Merész kalandor, avagy tragikus figura, aki harcra kelt az ember és a természet közt feszülő érzékeny egyensúllyal? McCandless útja a dél-dakotai búzamezőktől a Colorado folyó zuhatagain és egy kaliforniai neohippi kolónián át egészen Alaszka áhított, ám veszélyes vadonjáig vitt. Eközben olyan érdekes emberekkel találkozott, akik döntő hatással voltak gondolkodására és akik életét ő is megváltoztatta.
Vasárnap hajnali két óra van. Egy középkorú házaspár valami partiról tér haza, és unalomból civódni kezdenek. Egy fiatal házaspárt várnak, akiket a papa kérésére kellene elszórakoztatniuk... A kibontakozó dráma csak részben szól a "házassági börtönről", legalább ugyanannyira két ember összetartozásáról, de éppen ettől lesz tanmese helyett elgondolkoztató darab.
Ada hatéves kora óta néma. Érzelmeit zene útján képes kifejezni, neki köszönhetően tud kapcsolatot tartani a külvilággal. Ada és kislánya jövője kilátástalannak tűnik. Amikor az apja talál neki egy Új Zélandon élő férjjelöltet, és levél útján "hozzáadja" a lányát, Adának kilencéves lányával és egyetlen barátjával - a zongorájával - el kell hagynia Skóciát. A férjről kiderül, hogy egy nyers telepes, aki nem osztja újdonsült felesége zeneimádatát, és eladja a zongoráját szomszédjának, George Baines-nak. A magányos és kétségbeesett Ada mindenáron vissza akarja szerezni a hangszert. Az új tulajdonosnak azonban különös óhaja támad: zongoraleckéket akar venni Adától. A kezdeti gyanakvás, rokonszenvvé, majd barátsággá és forró, szenvedélyes viszonnyá válik.
Lewis, a kalandtúrák szakavatott rajongója elviszi három barátját az Appalache-hegységbeli Cahulawassee folyóhoz, mielőtt egy víztározó építése miatt örökre megváltoztatnák a természet képét a környéken. A négy városi férfi gyakorlatlan mozdulatokkal, de annál nagyobb lelkesedéssel száll kenuba a vad folyó felső folyásánál, családjaiktól távol, a természet kihívásaival szembenézve nagy kalandra készülnek. A természet azonban kegyetlen, főleg ha rossz szándékú emberek is járják a civilizációtól távoli erdőséget. Amikor Ed és Bobby elszakadnak társaiktól, egy folyóparti sűrűben két hegyi ember lepi meg őket, puskákkal felszerelve. Rémálomba illő tortúra veszi kezdetét, amelynek csak Lewis és Drew érkezése vet véget. A vizitúra hátralévő részére innentől kezdve a halál árnyéka vetül, és a férfikor felén járó hőseink sokkal komolyabb leckét kapnak abból, mit jelent a küzdelem az életért, mint eredetileg gondolták.
Egy nyár a Góbi sivatagban, Mongólia déli részén. Egy nomád család segédkezik a tevék születésénél. Az egyiknél komoly nehézségekbe ütközik a kicsi világrahozása. Miután mégis megszületik a kis tevebébi, anyja nem akar tudomást venni róla, nem eteti, és nem gondozza. A hagyomány szerint, a mongolok ilyenkor hívnak egy hegedűst, hogy játékával elbűvölje a nőstényt, akiben a zene hatására talán újra feltámadnak az anyai ösztönök. Meseszerű, félig dokumentarista, félig megrendezett film, elbűvölő képekkel a sivatagról, lassú tempóval, kevés dialógussal. Megkapó történet távoli vidéken élő emberekről, akik a hagyomány és a modernitás között keresik a helyüket. A film elsősorban a mongóliai nomádok életét mutatja be, bizonyos részekben azonban fény derül az ulánbátori városlakók életének körülményeire is, ami a rendszerváltás utáni változásokat láttatja. Mongóliában a népesség fele ma már városokban él, ahol a globalizáció hatásai - előnyök és hátrányok - egyre nyilvánvalóbbak.
A The Doors és zenéje legenda. A film elementáris erővel, zenében és képekben mutatja be a valóság küszöbének átlépését, az áttörést a "másik oldalra". Kábítószeres látomások, eksztatikus, botrányos színpadi fellépések, rituális szeretkezések, a tudatos és tudattalan határainak elmosódása - mindez csak egy valakinek a személyiségén átlényegítve volt lehetséges, a zenekar költő-énekesén, akit úgy hívtak: Jim Morrison...
Mihez kezd egy medvebocs, ha elveszítette a mamáját? Milyen önfeledten gurulni lefelé a domboldalon, virágokkal játszadozni, mérges gombától hallucinálni? Hogyan kell táplálékot szerezni, megküzdeni az életért, megismerni a veszélyeket? Ezekre a kérdésekre kaphatunk válaszokat egy izgalmas, megható és gyönyörű képekben megkomponált dramatikus természetfilmben. A filmben igazi állatok a főszereplők, akik a túlélésért küzdenek a vadonban. Történetünkben az ember, a vadász pedig talán felismeri a titkot, hogy nagyobb mámort jelent élve hagyni, mint ölni. Jean-Jacques Annaud, a számos, élményt nyújtó mozifilm rendezője (A szerető, A rózsa neve, Ellenség a kapuknál) több mint 4 évig dolgozott ezen a természetfilmen, és a következőket mondta egy interjúban: "Azt szeretném elérni ezzel a filmmel, hogy az emberek becsüljék ezeket az abszolút bűbájos teremtményeket, akik érzelmekkel, véleménnyel, barátokkal és intelligenciával rendelkeznek."
Warren Stantin öreg róka az FBI-nál, s mint ilyen, úgy ismeri vadászterületét, a nyüzsgő nagyváros utcáit, mint a tenyerét. Bajba kerülne ugyanakkor, ha ismeretlen terepen, idegen környezetben kellene szembeszállnia terroristákkal, bűnözőkkel. Most végre nyomára bukkan egy régóta körözött, veszélyes gyilkosnak, de a mindenre elszánt bűnöző tudja, hogyan szerezhet előnyt magának: a hegyekbe menekül üldözője elől. Az ügynök nem adja fel a harcot, és követi a gyilkost, de fogad maga mellé egy szakavatott hegyivezetőt, aki eleinte csupán munkának tekinti az FBI-ügynök vezetését, de aztán számára is személyessé válik az ügy. Kiderül ugyanis, hogy a gyilkos elrabolta, és túszként magával hurcolja a hegyivezető barátnőjét...
Senki sem készülhetett fel ekkora viharra... 1991 őszén az Atlanti-óceán északi részén iszonyú erejű, emlékezetes vihar tombolt napokon át. Az évszázad viharának kiáltották ki a sokat próbált halászok. Billy Tyne kapitány kardhalvadászatra hívja össze legénységét. Tudja, hogy az idő októberben bármikor rosszra fordulhat, de belevág a nagy zsákmány reményében. Öten követik őt: a két hősszerelmes ifjú, Bobby és Bugsy, a nemrégen elvált Murph, Alfred, a hallgatag jamaikai és egy ellenszenves férfi. Az első kudarc után veszélyesebb vizekre merészkedik a kapitány. A sikeres halászat után azonban elromlik a hajó felszerelése. Nehéz döntés előtt állnak: vagy áthajóznak a viharon, vagy várnak és elvesztik a zsákmányt...
Nacho maga is egy kis mexikói árvaházban nõtt fel, nem csoda, hogy szívét-lelkét odaadná ha segíteni tudna a többi kis árván. A kis árvák persze egyelõre a pokolra kívánják, hiszen Nacho lett idõközben az intézmény szakácsa, és fõzõtudománya sajnos fabatkát sem ér. Rájön azonban, hogy van egy rejtett képessége: szinte a vérében van minden, amit egy pankrátornak tudnia kell. Nagy kár, hogy az árvaházat működtetõ egyház tiltja a bunyót, ezért Nacho elhatározza, hogy a jó cél érdekében igazi szuperhõshöz méltó módon ezentúl kettõs életet él! Napközben szakácstudományával nyomorítja az árvák lelkét, de este magára ölti égkék maszkját, és sorra veri tönkre Mexikó leghíresebb bunyósait - természetesen csakis azért, hogy az elnyert pénzbõl az árvákat támogathassa...
A Gerry két jó barát (mindkettőt Gerrynek hívják) történetét meséli el, akik elhagyják az országutat, és egy kietlen ösvényen kirándulni indulnak. Hirtelen letérnek a fő csapásról, és végül eltévednek a kemény terepen. Eleinte önbizalmuk és humoruk hajtja tovább őket, ám ahogy a rideg szépségű vidéken tévelyegnek, az órákból napok lesznek, és lassan rádöbbennek helyzetük komolyságára. Amint erejük és túlélési esélyük egyre csökken, barátságuknak is döntő próbát kell kiállnia...
A sivatag egyre nagyobb területeket hódít a végtelen száraz évszakban. A falu kútja kiapadt, az állatok egyre pusztulnak, és a háború is küszöbön áll. Ahogy a falu lakói szétszélednek, hogy menedéket leljenek, sokan dél felé veszik az irányt. Rahne, az egyetlen írni-olvasni tudó közülük, kelet felé indul három gyermekével és feleségével, Mounával. Viszik minden vagyonukat, néhány bárányt, kecskéket, és a Chamelle nevű dromedárt. Egy jobb élet reményében vágnak neki a sivatagnak...
Anton Csehov „Sirály” című művének modern filmadaptációja egy különös család különös hétvégéjének történetét meséli el, melyen újra egymásra találnak, miközben megismerkednek a szeretet erejével.