Nicholas Angel túl jó zsaru, ténykedése egyre kínosabb a testület számára. A felettesei ezért Londonból áthelyezik az isten háta mögötti falucskába. A szuperrendőr nehezen találja helyét az álmos településen, ahol látszólag még a bűnözők is alszanak. Ráadásul a teszetosza, az amerikai akciófilmekért rajongó Danny személyében új társat kap. Amikor már úgy tűnik, Angel számára minden elveszett, az idilli falucska életét borzalmas balesetek sora kavarja fel. Angel azonnal akcióba lép, gyanakodni kezd, hogy Sandford talán nem is olyan ártatlan hely, mint amilyennek látszik.

Egy bankrabló 10 év után szabadul a börtönből. A társadalomba való beilleszkedéséhez ugyan megkap minden segítséget, de egy zsaru a múltjából állandóan ott van a nyomában. A film egy olyan ember története, aki egyetlen hiba elkövetése miatt soha többé nem kap esélyt az igazságszolgáltatás oldaláról és a társadalomtól a tiszta lappal történő újrakezdéshez. Alain Delon filmbéli szerepformálása pályája egyik kiemelkedő pontja, míg Jean Gabin életművének egyik utolsó állomása ez az alkotás.

A dél-kaliforniai középiskolába járó Brendan (Joseph Gordon-Levitt) volt barátnője, Emily váratlanul eltűnik, s később holtan találják egy kapualjban. Emily napokkal korábban telefonon hívta Brendant, de beszélgetésükből csak annyi derült ki, hogy a lány valamiért bajban van. A halálhírtől megdöbbent fiú úgy dönt, nyomozásba kezd a suliban és a környéken, hogy kiderítse, mi történt a beszélgetésük óta. Az alvilág azonban itt is ugyanolyan kemény. Drog, fegyverek és csábító szép nők között Brendan nem tudhatja, kiben bízhat.

Egy baljós éjszakán egy fiatalember mobiltelefonján beszél valakivel. Részeg mint a csap, a rádióból üvölt a zene, de ő csak száguld az úton. A műszerfal digitális órája szerint a pontos idő 11:13. Váratlanul a semmiből valami a szélvédőnek csapódik iszonyú robajjal! Nem egy szarvas, az már biztos. 11:14-re vált az óra. Ez az a perc amely sok ember életét megváltoztatja Middletonban.

"A németek megcsinálták maguknak saját A bárányok hallgatnak verziójukat, némi Hetedik-szerű majdnem-befejezéssel. Meglepő viszont, hogy a (le)nyúlásokhoz képest elég remekül! Ugyan a 2 órás film egésze nem képes megközelíteni az első 10 perc szélsőségesen beteg atmoszféráját, mégis több helyen működik a dolog. A párhuzamos történetmesélés (szimultán a jelenben, és a jelen-múlt egymásra vetítése) remek eszköz, Christian Alvart pedig jól is használja minden tengelyen naturalisztikus mozijában. Igaz, a filmidőt hosszúnak tartom, néha mintha megtörne a lendület, pedig a főhős "Farmer" rendőr lelki-tudati-erkölcsi mélységekbe vezető stációi pontosan a feszes dinamikát várják el.

Fürgeláb és két társa, Red és Goody a sikeres bankrablás után egy régi iskola táblája mögé rejtik a zsákmányt, hogy türelmesen kivárják, míg már senki sem keresi a lopott bankjegyeket. Hárman háromfelé mennek, ám amikor Red és Goody visszatér, csalódniuk kell, mert a régi iskola helyén egy modern épületet találnak. A fiúk azt gondolják, hogy Fürgeláb átverte őket, és a tudtuk nélkül elvitte az egész zsákmányt, ezért felkutatják, hogy bosszút álljanak rajta. Amikor a lelkészként dolgozó Fürgelábra egy mise közepén rálőnek, az szedi a sátorfáját, és egy lopott autón tovább áll Villám nevű újdonsült társával.

Az 1700-as évek második felében valahol Dél-Franciaországban arról suttognak, hogy egy titokzatos szörny garázdálkodik a környéken. Főleg asszonyokat és gyerekeket ragad el, s már legalább száz áldozatot marcangolt szét. A király értesül a lakosság körében növekvő pánikról, ezért odaküldi legkiválóbb katonáit, hogy keressék meg a szörnyet és végezzenek vele. Grigoire de Fronsac, a ragyogó ifjú természettudós és irokéz indián vértestvére, Mani - akivel akkor találkozott, amikor Amerikában szolgált - rájönnek, hogy a király katonái képtelenek megtalálni a szörny nyomát Gévaudan sűrű erdőiben, ezért Grigoire-nek kell utána erednie.

Egy Prévine nevű szociológus bűnöző nőkról készít tanulmányt. Így kerül kapcsolatba Camille-lal, aki azért került börtönbe, mert megölte a férjét és a szeretőjét. Camille elmeséli az életét a fiatal és jóképű Prévine-nek.

Egy lázadó fiatal felnőtt korára Milánó legelszántabb bűnözőjévé válik az ’ndrangheta maffia aranykorában, az 1980-as években...

1989-ben a berlini fal leomlik, és a világ feszülten várja egy új világrend stabilizálódását. A Nyugat-Németországban állomásozó amerikai Roosevelt hadtest katonái azonban valami egészen mással vannak elfoglalva. A katonai bázist mintha nem is Berman parancsnok (Ed Harris) irányítaná, hanem egy egyszerű katona, a sármosan szélhámos Ray Elwood (Joaquin Phoenix), aki ügyesen manipulálja és kihasználja nem túl eszes főnökét. Elwood három dolgot imád Németországban: a Mercedes Benzt, a sebességkorlátozás hiányát az autópályákon és a vidáman burjánzó feketepiac korlátlan lehetőségeit. Piaci tevékenységébe a hadsereg mosószerének eladása éppúgy beletartozik, mint a heroin-kereskedelem. Elwood élete akkor válik még izgalmasabbá, amikor új katonai elöljáró érkezik a bázisra, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy rendet teremtsen.

Az igazság csak akkor létezik, ha kiderül. Bobby Earl fejében nyolc éve létezik, de senki sem hallgat rá. Azt állítja magáról, hogy ártatlan. Villamosszék általi halálra ítélték egy lány meggyilkolása miatt. Utolsó erejével kapcsolatot teremt Amerika egyik leghíresebb jogászprofesszorával, Paul Armstronggal és a segítségét kéri. Armstrong professzor újra tanulmányozza az esetet, és talál néhány félremagyarázott bizonyítékot.

A Sugar Ray klub nagy sikerrel működik Harlemben. De sajnos nem mindenki örül ennyire a nagy látogatottságnak - Bugsy Calhoune, a konkurencia tulajdonosa például egyáltalán nem. Oda is küld egy gyönyörű hölgyet, Dominique-ot és Tommy Smalls-t, hogy nyomozzák ki, mitől megy olyan jól az üzlet. Nincs mese, a harc életre-halálra megy, ezért azt tervezik, hogy olajra lépnek. Ám előtte megcsinálják életük nagy rablását.

Dennis Meechum Los Angeles szerte ismert rendőrtiszt, aki megtörtént krimik irásával szerzett magának nevet. Könyvei minden alkalommal a legkeresettebb regények közé tartoztak. Meechum felett azonban eljártak az évek, s már régóta nem publikált semmit. Érdekes esete nincs, s a múzsák is kitaszították a kegyeltek közül. A rendőrtiszt adósságot adósságra halmoz, s egy napon eljön a pillanat, amikor kénytelen újra sikerkönyvet kiadni. Ha nem, minden vagyonát elveszítheti. Épp kapóra jön neki Cleve, aki regényehősként jelentkezik nála. Cleve ugyanis profi bérgyilkos, akit azonban cserbenhagytak "munkaadói". Cleve ezért bosszút akar állni. Meechum pedig regényt akar írni. Az eredmény: harc.

A Julie Delpy rendezte film Báthory grófnő kétségbeesett küzdelmét állítja középpontba, amellyel megpróbálja visszaszerezni fiatal szerelmét Thurzó Istvánt, és felvenni a harcot az öregedéssel és saját démonaival. István apja, a nagyhatalmú Thurzó György mindent megtesz, hogy megakadályozza a szerelmesek boldogulását, a grófnőt lassan az őrületbe kergetve.

A virtuális valóságra épülõ szimulátor a mesterséges intelligencia legújabb vívmánya, amellyel a rendõrök alkalmasságát vizsgálják. A megjelenített ellenség neve Sid 6.7, az emberiség legaljasabb tulajdonságaiból összegyúrt bűnözõ elme. A kifinomult kutya-macska játék halálossá válik, amikor Sid 6.7 kiszabadul a virtuális valóság kötelékébõl. Parker, az exzsaru ered a nyomába. Személyes érdeke fűzõdik hozzá, hogy elkapja, Sid elméjének egy része azé a bűnözõé, aki megölte a feleségét és a lányát. Parkernek a kriminológus Carter doktornõ segít.