1981 nyara a kansasi Hutchinson nevű kisvárosban. Brian Lackey nyolcéves kisfiú (Brady Corbet) visszanyeri az eszméletét házuk alagsorában. Vérzik az orra és képtelen felidézni a megelőző öt óra történéseit azután, hogy az eső elkezdett esni a csapata mérkőzésén. Ugyanezen a nyáron a csapat sztárjátékosát, az ugyancsak nyolcéves Neil McCormickot (Joseph Gordon-Levitt) edzője (Bill Sage) elcsábítja. Ahogy a két fiú tinédzserré serdül, életüket változatlanul ennek az időszaknak az élményei kísértik. Brian még mindig azt próbálja kideríteni, hogy mi történt a hiányzó órák alatt, idegenek által elkövetett állítólagos emberrablások kutatójává válik és megszállottan igyekszik rögzíteni álmait. Neil keresett prostituált lesz, majd New Yorkba megy - akárcsak Brian, akit kérdései Neil ajtajához vezetnek.

Simon Yates (Nicholas Aaron) és Joe Simpson (Brendan Mackey) megkísérli megmászni a már sokak által sikertelenül legyőzni próbált közel 7000 méter magas Siula Grande-t. A küzdelmes út sikerrel jár, de a visszaúton baleset történik, ami végül tragédiába torkollik. Simon elvágja a sérült Joe kötelét, hogy a saját életét mentse, míg társa egy hasadékba esik. Simon folytatja az utat lefelé barátja megölésének kínzó gondolatával. Azonban Joe egy párkányon fennakadva túléli a zuhanást, s ettől a pillanattól egyedül kell folytatnia hősies küzdelmét a túlélésért

Mary Lennox kislánykorát a varázslatos Indiában töltötte a múlt század elején. Szülei elveszítése után nagybácsija, Lord Craven gyámsága alá kerül és visszatér Angliába. A szomorú idős úr nem sok időt szentel Marynek. Hosszú utazásokra indul, hogy enyhítse elhunyt felesége hiányát. A kastély és az óriási birtok eleinte nyomasztóan hat a lányra, aki lassan mégis feltalálja magát. Társakat lel helybéli felfedező útjaihoz az egyik kis szolga és a lord fia személyében. Dickon évekig ágyhoz kötötten élt apja túlzott elővigyázatosságai miatt, de Mary megjelenése szinte csodát művel. A kis csapat együtt lel az eldugott kertre, amelyet eredeti pompájában akarnak visszaállítani. Közben más titkokra is bukkannak.

Lasse felesége halála után fiával, Pellével útnak ered, hogy munkát találjon. Dániába mennek, ahol egy uradalmi birtokon sikerül állást találnia Lassénak. Itt sok megaláztatásban van részük, ám mindent eltűrnek, mert gyűjtik a pénzt arra, hogy kivándorolhassanak Amerikába. Pelle segít apjának a nehéz munkában és közben iskolába is jár. Amikor azonban el kellene indulniuk, Lasse közli fiával, hogy ő már öreg az utazáshoz.

Erik 16 éves, édesanyjával és nevelőapjával él Stockholmban. Első látásra átlagos középosztálybeli család az övék, de anyja - egy halk szavú, finom nő - egy brutális, szadista férfihoz ment hozzá, aki a legcsekélyebb csínyért is (legyen a vád valós, vagy koncepciós) is rendszeresen elveri Eriket. A sok zaklatás miatt Erik visszahúzódó és megközelíthetetlen, erőszakos és kiengesztelhetetlen. A kegyetlen bánásmód miatt megtanulja, hogy minden fizikai fájdalom legjobb csillapítója a gyűlölet és a képesség, hogy erre a gyűlöletre koncentráljon. Eriket kicsapják a helyi iskolából, a folyamatos verekedések miatt. Anyja eladja maradék örökségét, hogy fia egy évre a Stjarnsberg bentlakásos iskolába költözhessen. Talán ez számára az utolsó esély, hogy visszataláljon a normális életbe...

Doktor Alex Beck (Francois Cluzet) halott felesége, Margot, úgy tűnik, a férjére vár. A nőt egy sorozatgyilkos ölte meg egy félreeső helyen fekvő tónál, ahol ő és Alex gyerekként sokat fürödtek. Margot halálának nyolcadik évfordulóján két holttest kerül elő egy széf kulcsával együtt. A páncélszekrény terhelő bizonyítékú fotókat és egy baseballütőt rejt rajta Alex vérével. A férfi időközben egy nyugtalanító e-mailt is kap, amelyben olyasmi szerepel, amiről csak ő és halott felesége tudhatott. "Senkinek egy szót se! Figyelnek minket" - szól az üzenet. A mail Alexet egy újkeletű videofelvételhez vezeti, amin egy olyan nő látható - épen és egészségesen -, aki a megszólalásig hasonlít Margot-ra. Közben a rendőrség is vizsgálódni kezd, néhány különösen rossz fiú és egy szadista leányzó pedig gondoskodnak róla, hogy Alex közeli barátai megbánják, hogy egyáltalán ismerik a férfit.

Jonathan, a képkeretező mester feleségével és gyermekével Hamburgban él, s fehérvérűségben szenved. Azt hiszi, hamarosan meg kell halnia. Ezért elvállalja, hogy nagyon sok pénzért végrehajt egy gyilkosságot, amelyre az amerikai Ripley és a francia Minot bérelik fel. Miután lelőtt egy amerikai gengsztert a párizsi metróban, megbízói egyre jobban belerángatják mesterkedéseikbe.

Tess apja, egy szegény házaló, megtudja, hogy a család jog szerinti leszármazottja a d'Urberville-nemeseknek. A lányt a nemesi házban ugyanúgy kezelik, mint a többi szegény alkalmazottat. A fiatalúr, Alec erőszakkal szeretőjévé teszi. A távoli gazdaságban Tess és egy pap fia, Angel, egymásba szeretnek. A nászéjszakán azonban, amikor Tess bevallja múltját, a felháborodott férj magára hagyja a fiatalasszonyt. A tragédia elkerülhetetlen.

A fiatal arisztokrata lány, Lucy Honeychurch, az első külföldi útját tervezi. Firenze mellett dönt, gardedámja idősebb unokatestvére Charlotte lesz. Egy exkluzív hotelben szállnak meg, ahol egy félreértés folytán megismerkednek a karizmatikus, George-dzsal, egy nyugdíjas újságíró fiával. A két fiatal első látásra egymásba szeret, ám Charlotte felismerve a kibontakozó érzelmeket gyorsan visszaviszi a lányt Angliába. Hazatérve Lucy szembesül sorsával: hozzá kell mennie a gazdag Cecil Vyse-hoz. Hamarosan azonban kiderül, hogy új szomszédjuk nem más, mint George apja, akit a fia gyakran meglátogat.

Batsheba független, erős, önfejű és nagyon szép. Nem csoda, hogy aki látja, beleszeret. És az sem csoda, hogy ő maga nem tud választani az érte versengő férfiak között. Először Gabrielt, a birkapásztort bűvöli el, és bár kölcsönösnek tűnik köztük a vonzalom, a nő nemet mond a házassági ajánlatra. De szerelmével üldözi őt a környék legjobb módú agglegénye, Boldwood is. A legvonzóbbnak pedig egy katona, Troy őrmester tűnik. A választás nehéz: sok megpróbáltatás és öröm; vonzódás, hazugság, féltékenység kell hozzá, hogy Batsheba rájöjjön, ki az, akire igazán szüksége van.

Egy közép-franciaországi kislány, aki árvaházba kerül a nővérével, és minden vasárnap hiába várja, hogy érte jöjjön az apukája. Egy kávéházi énekesnő, elhaló hanggal, aki egy csapat részeg katona előtt lép fel. Egy alacsony varrónő, aki egy vidéki szabó hátsó műhelyében szegi fel a ruhákat. Egy kezdő kurtizán, aki túl sovány, és akinek menedéket védelmezője, Etienne Balsan nyújt a könnyűvérű nőcskék és az éjszakai császárok világában. Egy szerelmes asszony, aki azt állítja, hogy sosem lesz senki felesége, különösen nem Boy Capelé, a férfié, aki pedig imádja. Egy lázadó, akit a kora társadalmi elvárásai béklyóba zárnak, és aki a szeretői ingét hordja. Ez Coco Chanel története, aki azelőtt testesítette meg a modern nőt, mielőtt azt kitalálta volna a világ számára.

Jenny Fields, a jóházból való úrilány ugyan szeretne gyereket, ám nem kíván tartós intim viszonyba kerülni semmilyen hímnemű lénnyel. Amikor a II. világháború idején ápolónőként dolgozik egy katonai kórházban, találkozik egy halálosan sebesült őrmesterrel, aki gyermeket nemz az asszonynak. Így jön a világra T. S. Garp, Jenny és az őrmester fia, akit anyja nem enged ki védőszárnyai alól, inkább beáll iskolai nővérnek egy jó nevű fiúiskolába. A Steeringben az ifjú Garp közelebbről megismerkedik az írás és a birkózás tudományával, valamint Helen Holmmal, a birkózóedző könyvmoly lányával, akivel végül össze is köti az életét. A felnőtt Garp az írásnak akarja szentelni életét, ám anyja ismét közbelép.

1969 perzselő nyarán a kisváros csavargói rátalálnak a fiatal Laura Wishheart holttestére. A gyilkossággal a kiközösített, félvér Jasper Jonest gyanúsítják. A tizennégy éves, könyvmoly Charlie azonban nem hisz ebben, szerinte Jasper ártatlan. Charlie élete örökre megváltozik, amikor veszélyes utazásba kezd, hogy megtalálja az igazi gyilkost. Nyomozása során Charlie szembekerül a helyi rasszistákkal, szembesül a szülei szakításával, és fülig szerelmes lesz. És rájön, mit jelent bátornak lenni. (port.hu)

Allie Fox, a különc és öntörvényű feltaláló elhatározza, hogy megvalósítja álmait: elhagyja családjával az Egyesült Államokat, hogy felépítsen egy jéggyárat, és ezzel létrehozzon egy új civilizációt a közép-amerikai dzsungel közepén. Családja ellenkezése, nézeteltérése a helyi prédikátorral és az állandó küzdelem a természet erőivel felőrlik idegeit. Megszállottsága komoly veszélybe sodorja családját.

Miután repülőgépük lezuhan, a gyerekek egy lakatlan szigetre vetődnek. Eleinte megpróbálnak valamiféle demokratikus rendet fenntartani, ám a megpróbáltatások, az éhség, az elhagyottság érzése fokozatosan kikezdi a józan, egyben játékos gyermeki gondolkodást. A rend felbomlik, és a fiúk két táborra szakadnak. Az egyik parancsnoka, Ralph félelemmel tapasztalja, ahogy az ellentábor tagjai elvadulnak, az erőszak a józan ész fölé kerekedik. A két csoport között megkezdődik a küzdelem. William Golding regényének filmváltozata.

Történetünk egyszerű: egy nap, egy fiú, Madhav, beleszeret egy lányba, Riyába. Riya azonban csupán barátságra vágyik.

Philip, az ifjú angol úr meg van róla győződve, hogy unokafivérét annak felesége, a titokzatos és gyönyörű Rachel ölte meg, ezért bosszút forral. Az asszony azonban pillanatok alatt bűvkörébe vonja a férfit, és Philip - minden Rachel bűnösségét alátámasztó bizonyíték ellenére - halálosan beleszeret a nőbe.