Homer Hickam az 1950-es években, egy kis nyugat-virginiai bányászvárosban tölti gyermekéveit. Kilátásai nem túl fényesek, valószínűleg ő is bányász lesz, akárcsak édesapja. 1957 októberében azonban megváltozik Homer számára a világ: fellövik az első szovjet Szputnyikot. Attól kezdve a rakéták érdeklik leginkább a fiút. Barátaival minden idejét a kísérleteknek szenteli, a szülői rosszallások ellenére. Egyedül Riley tanárnő bátorítja a komolyabb kísérleteket. Vezetésével beneveznek a Nemzeti Tudományos Díjért folyó versengésbe. Homer céltudatosan készül pályájára és az űrkutatás egyik meghatározó amerikai személyiségévé válik...
A fekete bőrű Rubin Carter, akit mindenki csak Hurrikánnak becézett, a középsúly egyik kedvence volt a hatvanas évek elején. A bokszkarrierjét azonban kettétörte, hogy gyilkossági ügybe keveredett. A bíróság életfogytiglani börtönre ítélte az ártatlan férfit. A rácsok mögött Hurrikán megírta az önéletrajzát. Évekkel később a könyve Lesra Martin kezébe került. Mivel meg volt győződve az ártatlanságáról, Martin felkarolta az ügyét, és kampányt indított a szabadon bocsátásáért. Carter kezdetben vonakodva fogadta a segítséget, hogy azután újult erővel harcoljon az igazáért.
Egy német tengeralattjáró valamikor a II. világháború idején elsüllyeszt egy utasszállító hajót. Az utasok közül heten menekülnek meg egy mentőcsónak segítségével. A túlélők között van egy elegáns és jócskán elkényeztetett újságíró, egy kemény és mindenre elszánt tengerész, egy ápolónő valamint "csatlakozik" hozzájuk az ellenséges német tengeralattjáró kapitánya is, miután a tengeralattjáró is elsüllyed. Megmenekülésük érdekében mindannyiuknak együtt kell működniük, ám egyik hajótörött sem ért a navigáláshoz. Ezt a kényes feladatot kénytelenek átengedni a meggyőződéses náci német tisztnek, aki végezni akar majdnem mindannyiukkal, még mielőtt elérnék az utánpótlást biztosító német hajót. Az ördögi tervre fény derül, és a menekülőknek cselekedniük kell...
A történet középpontjában a Belfast közelében található Maze fegyház négy lakója áll: Raymond Lohan börtönőr, aki a hírhedt H-blokkban teljesít szolgálatot; a frissen érkezett, rettegő Davey Gillen és cellatársa, Gerry Campbell, aki segít neki eligazodni a fogház kegyetlen világában; valamint a blokk szellemi vezére, Bobby Sands. Sands irányításával a rabok megtagadják az egyenruha viselését és követelni kezdik a politikai foglyoknak kijáró bánásmódot. Egyre komolyabb összetűzések követik egymást, és ahogy elharapózik az erőszak a Maze falai közt, lassan a fegyőrök is veszélybe kerülnek.
Antwone Fisher, a haditengerészet katonája rendszeresen bajba kerül féktelen természete miatt. Miután egy semmiség miatt ismét verekedésbe keveredik, elküldik Dr. Davenporthoz, a sereg pszichiáterhez, aki apránként elnyeri a bizalmát. Miután megismeri szörnyű gyerekkorát, úgy gondolja, megfejtette a fiú agresszivitásának okait. Amikor azonban Fisher újra fogdába kerül kénytelen ráébredni, hogy még csak a felszínt látta, a srácnak jobban szüksége van rá, mint képzelte.
Annak a története, hogy a britek hogyan támadtak meg német gátakat a II. Világháborúban egy leleményes technikát használva, ami lehetővé tette, hogy a bombák ott essenek le, ahol leghatásosabbak lesznek.
1941-et írunk, a kelet-európai zsidók tömegeit hurcolják el és mészárolják le a náci betolakodók. Miután sikerrel megmenekülnek a biztos halálból, három fivér (Daniel Craig, Liev Schreiber és Jamie Bell) abban a sűrű erdőben keres menedéket, melyet gyerekkoruk óta úgy ismernek, mint a tenyerüket. Hamarosan elkeseredett harc veszi kezdetét, mely kezdetben pusztán a túlélésről szól, ám ahogy egyre többen és többen csatlakoznak hozzájuk rejtekhelyükön, a fivérek rádöbbennek, hogy ezrek életének megmentésével elhunyt szeretteikért állnak bosszút. Az Ellenállók rendkívüli történetet a családról, a becsületről, a kitartásról és a megváltásról, melyet remek színészi alakítások és Edward Zwick (Véres gyémánt, Az utolsó szamuráj) kiváló rendezése erősít.
Franco Zeffirelli önéletrajzi ihletésű filmjében gyermekkorának csodálatos színhelyére kalauzolja el nézőit, Luca (Baird Wallace) sorsán keresztül. Gazdag édesapja a Firenzében élő angol kolónia egyik hölgytagjára bízza vadházasságból született fiát, miután édesanyja elhunyt. Mary (Joan Plowright) szeretettel neveli Lucát, aki részt vesz a zárt, sznob társaság mindennapjaiban, a második világháború előestéjén. Hamis illúziókba ringatják magukat az angolok. Mussolini szavát készpénznek veszik, védettnek érzik magukat. Néha megjelenik közöttük Elsa (Cher), az amerikai műgyűjtő és kalandor nő. A háború elején internálják az angolokat, Amerika hadba lépésekor pedig az amerikaiakat is. Elsa rájön, hogy jelenlegi férje besúgó, aki ráadásul ki akarja forgatni teljes vagyonából, és az életére tör. A kis közösségnek össze kell fognia a nehéz helyzetben: a tét mindannyiuk életben maradása.
Józef Klemes Pilsudski, a XX. század lengyel történelmének egyik legnagyobb hatású politikusa, hosszú utat tett meg a Lengyel Szolcialista Párttól a függetlenné váló Lengyelország államfői pozíciójáig. Életének történetébe 1901-ben kapcsolódunk be, amikor a Lódz-ban letartóztatott Pilsudski átkerül Szentpétervárra, egy elmegyógyintézetbe. Az éhségsztrájktól és az elektrosokktól legyengült Pilsudskit barátai megszöktetik az Intézetből, és a Monarchiához csatolt lengyel területre menekítik. Ettől kezdve Pilsudski élet-halál harcot kezd a cári birodalom ellen, Lengyelország egyesítéséért. Megteremti a lengyel lövészek szövetségét, ezzel megalapozva az I. Világháború alatt harcoló Lengyel Légiókat, melyek az Osztrák-Magyar Monarchia oldalán küzdenek a háború alatt. Életének ez az első fejezete kalandokkal és izgalmakkal teli, megmutatja erős személyiségét és politikai éleslátását.