A Nostromo űrhajó a hazatérés helyett a képernyőn villogó pont nyomába ered. Váratlan küldetésük egy kihalt bolygóra vezeti őket, ahol egy elhagyott űrhajót találnak, belsejében számtalan, tojás alakú kapszulával. Miközben óvatosan próbálják feltárni az űrsikló titkát, az egyik tojásból hirtelen kirobban egy lény és rátapad Kane arcára, aki teljesen megbénul. Miután Kane visszanyeri az eszméletét és csatlakozik a többiekhez, megdöbbentő dolog történik. Kane testéből egy szörny kel ki, amely sorra végez az űrhajósokkal. Ripley azonban nem törődik bele a halálba.

Ez a Sztrugackij-fivérek ihlette fantasztikus film egy sivár iparváros lepusztult perifériáján elterülő és az élet szabályaival dacoló, rejtélyes Zónáról, ahova az utat egyedül ismerő Sztalker vezet el egy írót és egy professzort, tulajdonképpen filozófiai értekezés, bár értelmezték politikai parabolaként és személyes látomásként is. Vizuálisan igen szuggesztív kamaradráma formájában veti fel az élet olyan nagy kérdéseit, mint az atomkorszak fenyegetése, a hit és a boldogság problémája, a kiútkeresés egy egyre lehetetlenebbé váló helyzetből és az ennek érdekében szükséges változ(tat)ások. A cím meghatározott célú határátlépőt jelent, és valóban a határ átlépéséről van szó, de a határ nem egyszerűen egy földrajzi övezet, a Zóna határa, hanem a belső világra s ezen belül arra a kényszerpályára utal, amelyen kialakítjuk viszonyunkat a jövőhöz.

Néhány norvég kutatóval való összeütközés után az amerikai Antarktisz-kutató állomás tagjai befogadnak egy szánhúzó kutyát. A befogadott eb azonban szörnyű átalakuláson megy keresztül, a testébe ugyanis idegen organizmus költözött. Felderítő csapat indul a szomszédos norvég telepre, ahol a romok és halottak mellett az amerikaiak egy jégből kiásott űrhajóroncsra bukkannak. Nyilvánvalóvá válik, hogy amikor a járművet felszínre hozták, az utasa elszabadult és bármilyen alakot képes felölteni. Miközben beköszönt a rideg sarki tél, rettegés költözik az amerikai bázisra.

57 évvel később egy mentőhajó talál rá Ripleyre, akinek az utolsó pillanatba sikerült megmenekülnie. Hazaérkezvén megtudja, hogy annak idején egy emberi kolóniát telepítettek arra a bolygóra, ahol megtámadta őket az ismeretlen szörnyeteg. Miután a földi kutatóbázis minden kapcsolatot elveszített az odatelepített emberekkel, Ripley-t egy sereg felfegyverzett harcos kíséretében visszaküldik a távoli bolygóra, hogy egyszer s mindenkorra leszámoljanak a félelmetes idegennel és megmentsék a túlélőket. De a landolás után nem sokkal elszabadul a pokol.

A különlegesen képzett kommandót egy dél-amerikai dzsungelbe vezénylik, hogy felkutassák és kimentsék bajba jutott társaikat - akik a környéken tűntek el és akik egy ideje nem adnak életjelet. A veszélyes terepen rutinosan mozognak a minden lehetséges veszélyre felkészült férfiak, ám az igazi fenyegetést nem a vadállatok, nem az embertelen éghajlat és környezet, de nem is fegyveres terroristák jelentik, hanem egy titokzatos, arctalan lény, akiről csak akkor vesznek tudomást, amikor már majdnem késő. A láthatatlan teremtmény sorra végez áldozataival, de nem a bosszú hajtja, hanem a puszta vadászszenvedély: egy másik bolygó lakója, aki azért látogatott a földre, hogy trófeákat gyűjtsön.

Amikor Elliott segíteni próbál földönkívüli barátjának abban, hogy saját bolygójával kapcsolatba lépjen, és így megmenthessék, a két barátnak tudósokat és kormányzati ügynököket kell kijátszania, akik a saját céljaikra akarják felhasználni az űrlényt. Az ebből fakadó kaland nagyobbnak ígérkezik, mint amit bármelyikük is el tudott volna képzelni...

J és K ügynök nem a CIA-nak, és még csak nem is az FBI-nak dolgozik. Ők egy sokkal titkosabb szervezet ügynökei, akiknek az a feladata, hogy figyelemmel kísérjék a földönkívüliek aktivitását bolygónkon. Ügyfeleik, létformától függetlenül, galaxisszerte rettegik nevüket, s ebből akkor sem engednek, amikor szervezetük végzetes összeesküvést észlel. Egy veszélyes intergalaktikus terrorista a Földön akar megölni két galaktikus nagykövetet. A sötét zsaruk a csillagközi háború megelőzése érdekében azonnal akcióba lépnek.

A XXI. század közepére az emberiség életét az új típusú, saját létükről is tudó komputerek teszik tökéletessé. Ezek a gépek segítenek átvészelni a természeti katasztrófákat: a sarki jégpáncélok megolvadását és a kontinensek parti területeinek víz alá kerülését is. A komputerek robotokat működtetnek, és ezek egyike, egy android a gépek evolúciójának új lépcsőfokára ér: alkotói érzésekkel ruházzák fel. A film az ő érzelmeinek fejlődéséről, és a körülötte élők reakcióiról szól, arról, hogy lehet-e a komputer-ember több, mint gép.

A fiatal nő agyát halálos kór támadta meg. Orvos férje minden idejét a kutatólaboratóriumban tölti, hogy megtalálja a lehetséges ellenszert. A nő azonban belenyugvással várja a jövőt, megírja élete művét. Arra kéri a férjét, hogy ő fejezze be a művet. Tom szeretné boldog véggel lezárni a történetet, ám az asszony kész tények elé állította. A kilátástalan helyzetben letargiába esik, hiszen a kedvese jelentette élete értelmét, testesítette meg számára a szerelemet. A férfi hosszú és nyomorúságos utat kénytelen bejárni, mire rájön, hogyan is érheti el célját. A történet ezer évet ível át, három különböző korban játszódik.

Hatalmas űrhajók jelennek meg a semmiből és borítják árnyékba a világ fővárosait. Az emberiség örömünnepre készül, de az idegeneknek más szándékai vannak: elsöprő túlerejükkel és lenyűgöző technikai fölényükkel mindenestül el akarják pusztítani a földi civilizációt.

Különös események zajlanak egy álmos amerikai kisváros közelében egy farmon. Valaki hatalmas, kör alakú tisztást vág a kukoricásba. A farm tulajdonosa, a város egykori lelkipásztora szeretne nem törődni a tréfacsinálókkal, de azok visszatérnek, és a földeken újabb és újabb gabonakörök jelennek meg. A ház lakói egyre jobban félnek; a titokzatos, kísérteties jelek pedig szaporodnak. Talán tényleg nekik van igazuk, nem Graham tiszteletesnek. Talán mégsem emberkéz műve ez az egész. A kutyák megvesznek, a friss víz megposhad, a városka lakói menekülnek, és az egyetlen férfi, aki eddig képes volt megőrizni a józan eszét, maga is kénytelen egyre komolyabban venni a körülötte zajló eseményeket. Hiszen lehet, hogy nemsokára a gyerekei életéért kell küzdenie. Csak azt nem tudja, kivel.

Senki sem hitte volna a 21. század első éveiben, hogy világunkat oly lények tartják szemmel, melyek intelligenciája meghaladja a miénket - hogy miközben az embereket lekötik mindennapos gondjaik, ők megfigyelnek és tanulmányoznak bennünket, ahogy a tudós vizsgálja mikroszkópján át a lényeket, melyek egy vízcseppben hemzsegnek és sokasodnak. Az ember határtalan önelégültséggel szelte keresztül-kasul a földgolyót, biztos tudatában annak, hogy ez a világ az ő birodalma. Mégis, az űr végtelen mélyén át hatalmas, hideg, rideg lények kémlelték irigy szemmel bolygónkat, és tervüket lassan és biztosan szőtték ellenünk.

Ki ne imádná ezeket a kis pattogó, teniszlabdaszerű szörnyeket, akik mindenkit felzabálnak, akárcsak a kisgömböc? Ráadásul olyan gyorsan, hogy még sikítani sincs idõ... A horrorrajongók ugyanúgy imádják ezt a kis költségvetésű horror fricskát, mint Romero zombifilmjeit, annyi különbséggel, hogy az elõbbin két borzongás között még nevetni is lehet. A történet ?egy távoli? galaxisban kezdõdik: a rémecskék kiszabadulnak a szigorúan õrzött börtönbõl, és elindulnak a Földre, hogy csillapítsák éhségüket. A börtön igazgatója két vadászt fogad fel, hogy elkapja a szökevényeket. A szörnyvadászok üldözõbe is veszik õket. A Brown család egy kicsi farmon él. Egy hangulatos vacsora után hullócsillagot vesznek észre, amely éppen a házuk mögötti domboldalba csapódik. Apa és fia együtt indulnak el megnézni. A vacsora folytatódik, de most már nem csak a Brown család asztalán.

Marslakók támadják meg a Földet. Az Egyesült Államok elnöke, James Dale legnagyobb gondja, hogy milyen ruhában üdvözölje az idegeneket. Felesége, Marsha csak annyit közöl, hogy ezeket nem akarja látni a házában. Közben persze a marslakók sem tétlenkednek, s úgy tűnik, nagyszabású inváziójuk megfékezhetetlen. Egy véletlen folytán azonban, egy süket nagyinak köszönhetően megtalálják a zöld fickók ellenszerét: a francia sanzonoknak még ők sem tudnak ellenállni, s egytől egyig kipurcannak.

J különleges ügynök egy rutinfeladatnak tűnő ügyben kezd el nyomozni. Egy földönkívüli megölt egy másik földönkívülit. Nem nagy ügy, előfordult ilyen már jobb családokban is. Ám a nyomozás során J egy ördögi bűntény nyomára bukkan, amely mögött Sereena, a gonosz kylothiai lény és kétfejű, ám még így is féleszű társa, vagyis társai, Scrad és Charlie áll, illetve állnak. Ráadásul Sereena szívdöglesztő külsejű, fehérnemű manökennek álcázza magát. Csak egyvalaki segíthet, K ügynök, akinek korábban biztonsági okokból minden emlékét törölték, és most egy másik veszélyes kormányszervezet alkalmazottja: postás.

Különös építményre bukkannak az Antarktisz jege alatt. A milliárdos gyáros, Charles Bishop Weyland vezetésével tudósokból és szakértőkből álló csapat indul a jégréteg alatt rejtőző ősi piramis felderítésére. Az izgalmasnak tűnő kaland azonban borzalmas versenyfutássá alakul, amikor kiderül, hogy a piramis két földönkívüli faj összecsapásának évezredes színtere. A Ragadozók bizarr beavatási ceremóniájában az Alien-ivadékok a zsákmány, míg az emberek az Alienek kifejlődéséhez szükséges elemózsia szerepét töltik be. A fajok háborújában az ember csak vesztes lehet.

A két rettenetes ellenfél évezredek óta küzd egymással a világűr távoli sötétjében. Harcuk brutális és könyörtelen, nem kérnek és nem adnak kegyelmet. Eközben senkire és semmire nincsenek tekintettel, halál és pusztulás vár arra, aki az összecsapásukba belekeveredik. A bolygóközi küzdelem új dimenziót ölt, amikor a szörnyek eljutnak a Földre. Összecsapásuk színtere ezúttal egy álmos coloradói kisváros lesz. Ide tér haza Dallas, a most szabadult fegyenc, ám ahelyett, hogy új életet kezdhetne, menekülnie kell. Ha életben akarnak maradni, össze kell fogniuk a szörnyek ellen.