Nam Csulu, észak-koreai halász szerényen éldegél feleségével és kislányával a déli határ közelében. Egy nap azonban halászat közben beleakad a hálója a csónak motorjába és déli vizekre sodródik, ahol elfogják. A kemény vallatás során előbb rá akarják bizonyítani, hogy kém, majd amikor nem járnak sikerrel, különféle csábítgatásokkal próbálják maradásra bírni. Ám ő a várható megtorlás ellenére is mindenáron vissza akar jutni a szeretteihez.

1977-ben Harvey Milket beválasztották a San Francisco városának Felügyelői Testületbe, így ő lett az első olyan választott, magas közhivatali tisztséget betöltő ember Amerikában, aki nyíltan vállalta homoszexualitását. Győzelme nemcsak meleg jogi szempontból volt jelentős; egységbe kovácsolta a politikai spektrum különböző szereplőit, a nyugdíjasoktól kezdve a szakszervezeti dolgozókig. Harvey Milk alapjaiban változtatta meg az emberi jogokért folytatott harc természetét, és vált egész Amerika hősévé, szomorúan korai, 1978-ban bekövetkezett tragikus halála előtt.

Bayard Rustin aktivistának rasszizmussal és homofóbiával kell szembenéznie, amikor az 1963-as washingtoni menet megszervezésével segít változtatni a polgárjogi történelem menetén.

A Los Angeles-i alvilág utcai bandáinak szövevényes világába vezet bennünket a történet. A helybéli rendőrség különleges csoportja próbálja meg felvenni a harcot a banditákkal. A csoport két munkatársa, a fiatal és lelkes McGavin és a korosodó, nyugdíjazás előtt álló Hodges nyomozó vezetésével indítanak támadást az alvilág ellen.

A XV. századi Franciaországban a káosz az úr: a legnagyobb várakat és városokat elfoglalták az angolok, az országnak nincs királya, és a francia lovagok minden esély és különösebb meggyőződés nélkül próbálgatják a lehetetlent: megállítani a világ legnagyobb, legerősebb és legönteltebb hadseregét.Franciaországon már csak a csoda segíthet. És a csoda el is jön: Jeanne-nak hívják, 16 éves, gyönyörű és víziók vezetik. A semmiből bukkan elő, és pillanatok alatt megfordítja a világtörténelmet. Csatákat és háborút nyer, végül pedig visszafoglalja az angoloktól Orléans-t. Rövid hajjal, páncélban, lóháton harcol - a harcedzett lovagok egyenrangú társa a kegyetlen és véres férfivilágban. De sikerei csak a katonák körében teszik népszerűvé: Jeanne téved, ha azt hiszi, látomásai mindig, minden ellenfelével szemben jó tanácsot adnak neki.

Az 1950-es évek elejétől a 60-as évek közepéig több mint egy évtizedet felölelő film egy fiatal lány első beavatásáról szól a szerelembe, vagyis az ő esetében Istenbe. Cathleent egy nem vallásos, egyedülálló anya nevelte fel Tennessee-ben, majd a lány a katolikus iskolába járó ösztöndíj után hamarosan belecsöppent az Isten szolgálatának szentelt élet misztériumába. A második vatikáni zsinattal beköszöntő új korszak az egyházban gyökeres változásokat hoz, és mire Cathleen a képzés novíciusi szakaszába ér, úgy találja, hogy hite többször szembekerül Isten szolgájának durva, gyakran embertelen valóságával, ami rá vár apácaként, és sok mindent megkérdőjelez. Cathleennek meg kell birkóznia a hittel, a szexualitással és az egyház életében a közelmúltban bekövetkezett változásokkal.

Újra beköszöntött az elnökválasztási idény Amerikában. Az egyik jelölt, Jack Stanton (John Travolta) szenátor, aki hűséges felesége (Emma Thompson) mellett, egy nagyszerű csapat támogatását is élvezi. A szenátor kezd egyre népszerűbbé válni, ám a sajtó hirtelen megszellőztet egy-két kényes dolgot a múltjából. Vajon a sok rosszindulatú pletyka ellenére sikerül megnyernie az amerikai nép bizalmát?

Számára nincs feltörhetetlen zár. Nem létezik megfejthetetlen kód. Kijátszani a legéberebb őrséget, behatolni a legvédettebb szentélyekbe és elillanni a legértékesebb zsákmánnyal - erről szól az élete. Ő a riasztók mágusa. A tolvajlás nagymestere. Az álcázás koronázatlan királya. Ezer arca van, de senki sem tudja, melyik az igazi. Agyafúrt, ravasz, hideg, cinikus, veszélyes, fondorlatos. Ő az Angyal. Hiába vannak a nyomában a hatóságok és a bűnözők, őt nem lehet elkapni. De most csapdába ejtette valami, ami elől nem menekülhet. A saját szíve. Simon Templar ezúttal Ivan Tretjak orosz milliárdos és önjelölt cárutód megbízásából egy mindennél értékesebb kincset lop el: egy kiapadhatatlan energiaforrás képletét. Ám az akcióval tudtán kívül halálos veszélybe sodorja a gyönyörű tudósnőt, Emma Russel-t. Az Angyalban régen kihunytnak hitt érzések lobbannak fel, és kétségbeesetten küzd, hogy megvédje Emmát, miközben próbálja megtalálni azt az énjét, melyet a legkevésbé ismer - az igazit.

Ragis nyomozó szentül hiszi, hogy Washingtonban leszolgált évei után gyilkossági ügyben neki már nem lehet meglepetéssel szolgálni. Téved. A Fehér Házba hívják, ahol fiatal nő holttestére bukkantak. Az elnöki rezidenciában más az ügymenet, mint a főváros utcáin: a titkosszolgálat emberei gátlástalanul hágják át a törvényeket, eltüntetik a bizonyítékokat.

Alex Thomas titkosügynök (Cuba Gooding Jr.) testével védte az elnököt (Jack Scalia), aki végül a kezei között hal meg. Kate Crawford sztárriporter (Angie Harmon) tanúja az elnök elleni merényletnek, látta a gyilkost is, a magát riporternek kiadó Lewis Detimore-t (Patrick Treadway). Kate összeesküvésre gyanakszik és felkeresi az egyetlen olyan embert, akiben megbízhat, azt az embert, aki saját testével próbálta megállítani a gyilkos golyót: Alex Thomast.

Dr. Ando (Koichi Sato) patológus nehezen tudja feldolgozni gyermeke halálát. A férfit az is nagyon megrendíti, hogy barátja, a váratlanul elhunyt Takayama boncolásához hívják. Boncoláskor egy rejtett üzenetet talál barátja gyomrában. Ando nyomozni kezd, és hamar eljut ahhoz a videokazettához, amely egy halott nő átkát hordozza; a kazettához, amit ha valaki megnéz, egy héten belül meghal. A fia halála miatt érzett fájdalom, és hite, hogy a kazettához barátja szelleme vezette el, arra készteti Andót, hogy saját szemével lássa a kazettát. Miután megnézte a felvételt, rémisztő események veszik kezdetüket, és Ando hamarosan rádöbben, hogy a kazetta szelleme külön tervet tartogat számára.

A Nyugatról álmodozva Borjana semmiképp sem akar gyereket vállalni a kommunista Bulgáriában, ám 1979-ben mégis megszületik lánya, Viktoria. A csecsemőnek rejtélyes módon hiányzik a köldöke, ezért azonnal kikiáltják az Évtized Gyermekének, és Viktoriát kilenc éves koráig tejben-vajban füröszti állam anyácska. A kommunizmus bukásával aztán Viktoria aranyéletének is vége szakad. A három részben elmesélt, több évtizedet átfogó történet egyszerre intim és nagyszabású anya-lánya történet, valamint szarkasztikus humorú, filozófiai tanmese, mely szélesebb történelmi perspektívából mutatja a kommunizmust és az európai rendszerváltozások eseményeit.