Ifjú lelkeket lángra lobbantó különc tanárember kezdi meg varázslatos működését 1959-ben a Welton Akadémia ódon falai között. Lapról lapra tépeti szét diákjaival a tankönyvet, mert azt akarja, hogy felfedezzék: életük maga a költészet. A felismerés egyeseknek életreszóló szerelmet, másoknak tragédiát hoz. A hagyománytisztelő iskolában pedig tanyát ver a lázadás szelleme.
Bergman talán legszebb filmje tanulmány az egyedüllétrõl, a szeretet hiányáról, az elmúlás miatt érzett szorongásról. A hetvennyolc éves Isak Borg orvosprofesszor, menyével együtt autón indul Lundba, a dél-svédországi egyetemi városba, doktorrá avatásának ötvenéves jubileumára. Útja során álom- és emlékképekben szembesül ifjúkora egyes részleteivel, és a nap végére ráébred élete idáig nem firtatott értelmére."A történeten egyetlen motívum húzódik végig, sokféle változatban: elégtelenség, szegénység, üresség - nincs megbocsátás. Most sem tudom és akkor sem tudtam, hogyan akartam kérni a szüleimet A nap vége segítségével: Nézzetek rám, értsetek meg engem és, ha lehet, bocsássatok meg nekem." Ingmar Bergman
A kalandosra sikeredett nyári vakáció után Harry Potter visszatér Roxfortba. A Sötét Varázslatok Kivédése tárgyat új tanár tanítja, akinek legfőbb feladata Dumbledore professzor és a diákok szemmel tartása. Miközben a diákok a Rendes Bűbájos Fokozat vizsgára készülnek, az új oktatási rendeletek felbolygatják az iskola életét. Talán ezért éri őket váratlanul a sötét varázslat, amely ellenük fordul. Harry a barátai, Ron és Hermione sürgetésére maga veszi kezébe az ügyet: néhány diáktársukkal kiegészülve felkészülnek, hogy megvédjék otthonukat.
Négy vagány New York-i srác ostoba csínyével egy ember halálát okozza. A fiúk javítóintézetbe kerülnek, ahol aztán nap mint nap a poklok poklát élik át: őreik szadista parancsnokuk vezetésével megalázzák, megkínozzák, sőt megbecstelenítik őket. Aztán évek hosszú sora telik el, de az egykori srácok érett, komoly férfiként még mindig nem tudnak szabadulni a történtektől. Furcsa ügy kapcsán találkoznak: kettőjük bíróság elé kerül, mert felismerték és megölték egykori fő kínzójukat. A másik két barát - az egyik újságíró, a másik ügyész - komoly problémával néz farkasszemet: hogyan tudnák úgy csűrni-csavarni a történteket, hogy túljárjanak az igazsággépezet eszén és két társuk megmeneküljön. Ezzel talán ők is túljuthatnak lelkileg a történteken.
Irma, az édesen butácska utcalány Párizsban él stricik, kocsmai jómadarak és rendőrök tarka világában. Bár foglalkozására nézve "rosszlány", Irma jó és a szíve is aranyból van. Egy nap feltűnik az utcájában Nestor az újonc rendőr, aki egyenesen a gyermekjátszótérről került ebbe a körletbe. A "pénzért vásárolható szerelem" feletti felháborodásában Nestor már az első nap razziát tart, melynek során a rendőrfőnököt is őrizetbe veszik... A túlbuzgó újoncot persze kirúgják. Egy kocsmai verekedés után Nestor átveszi Hippolyte-nak, Irma stricijének a helyét. Csakhogy egyre jobban beleszeret Irmába és halálosan féltékeny a lány "kuncsaftjaira". Fondorlatos tervet sző, hogy ő lehessen Irma egyetlen és kizárólagos vendége. És egy nap különös figura keveredik el a rosszlányok utcájába: Kerl a dúsgazdag angol lord, aki sok pénzt ajánl fel Irmának a kedvességéért.
A kisvárosi angol tanár tanítványaitól elkobzott képeken látja meg először Lolát, "A kék angyal" mulató táncosnőjét. Diákjai után nyomozva jut el a mulatóba, ahol rabul ejti Lola izgató szexualitása. Feleségül kéri, s hivatását, szülővárosát, emberi méltóságát elhagyva Lola rabszolgája lesz. A hangosfilm történetének egyik első jelentős sikere és Marlene Dietrich felfedezése fűződik a Henrich Mann regényéből készült filmhez.
Harold Crick, az adóellenőr, arra ébred, hogy egy hang kommentálja minden mozdulatát és gondolatát, ráadásul később azt is bejelenti, hogy Harold Crick hamarosan elhalálozik. A férfi kétségbeesetten megpróbálja kézbe venni a sorsát és elkerülni végzetét, ezért egy irodalmárhoz, Jules Hilberthez fordul segítségért, aki azt javasolja neki, hogy a befejezés megváltoztatásához életét úgy kell alakítania, hogy az tragédiából komédiává váljon. Hilbert professzor javaslatát követve Harold meglehetősen szokatlan és váratlan románcba bonyolódik Anna Pascallal, az eleven pékkel.
A Pulitzer-díjas regényíró, William Forrester mindig is izgalmas személyiség volt. A semmiből bukkant fel negyven évvel ezelőtt, és nagysikerű regénye megírása után ugyanolyan gyorsan el is tűnt a nyilvánosság elől. A környék remetéjeként ismert őszes hajú író különc viselkedése mindenki számára talány. Amikor az afro-amerikai Jamal bemászik Forrester lakásába és véletlenül ott hagyja saját irományaival teli hátizsákját az események mindkettőjük számára nem várt fordulatot vesznek. Túljutva kölcsönös előítéleteiken Jamal Forresterben irodalmi munkássága első hívére és későbbi pártfogójára lel. Forrester pedig hosszú évek óta először lát okot arra, hogy feladja önként vállalt magányát.
Alfred Kinsey (Liam Neeson) professzor modern szexuális nézeteivel és kísérleteivel felforgatja egész Amerikát. Amikor rájön, hogy meglepő hiányosságok mutatkoznak a szexuális viselkedés tudományos adatait illetően, csapatával kidolgoznak egy olyan kérdezési technikát, amellyel segítenek legyőzni az emberek szégyellőségét, félelmét és bűntudatát, így az interjúalanyok szabadon beszélhetnek saját szexuális élményeikről.
Patrick Bateman jóképű, sikeres és ifjú kora ellenére mindent megszerzett már az élettől. Miért lesz valakiből mégis szörnyeteg? Bateman a jólét homályába burkolózva a módszeres gyilkolásban találja meg az unalom ellenszerét. Felfoghatatlan tettei szinte epikussá növekednek, ahogy meg akarja érteni önmaga indítékait és mi is őt...