A filmben három idősíkon zajlanak az események. 1933-ban kezdődik a történet. Három gengszter halálra keresi Noodlest, mert szerintük spicli. A menekülő Noodles előtt felrémlik, amint az utcán a zuhogó esőben letakarják három szeszcsempész barátjának holttestét. Végül sikerül meglépnie üldözői elől. 1968-ban tér újra vissza New Yorkba. Egy barátja éttermében visszaemlékszik rá, miként jött össze a banda kölyökkorukban, a zsidónegyedben és hogyan is vezettek el az események addig a film elején látott tragikus napig. És a nagy csavar még csak ez után jön!
Manion hadnagy gyilkosság vádjával áll a bíróság előtt. Azzal gyanúsítják, hogy megölt egy férfit - és ezt a hadnagy nem is tagadja. Manion azt állítja, hogy hirtelen felindulásból, felesége védelmében ölt. Az áldozat állítólag megverte és megerőszakolta az asszonyt. A gyilkos védelmét egy korábbi ügyész, Paul Biegler vállalja el, a szakmai kihívás miatt. Az ügy ugyanis nem olyan egyszerű, mint az az első pillanatban látszik. A vád azt állítja, szó sincs hirtelen felindulásról, még kevésbé a feleség védelméről. Az ügyész szerint éppen Manion az, aki megverte az asszonyt, mert tudomást szerzett a későbbi áldozat és a nő titkos viszonyáról.
Nagy fába vágja a fejszéjét az egyszerű körzeti ügyész: rács mögé akarja juttatni az első számú közellenséget. A sorsot hívja ki maga ellen, amikor háborút hirdet a legendás gengsztervezér, Al Capone ellen. A sebhelyes arcú egész Chicagót uralja, minden politikus és tisztségviselő az ő parancsára vár. Eliot Ness azonban maga a megtestesült tisztesség és erkölcs. Megvesztegethetetlen és kérlelhetetlen. Amit egyszer a fejébe vesz, azt következetesen végre is hajtja. Sok segítségre természetesen nem számíthat. Csak a mesterlövész, a szemüveges könyvelő és az öregedő zsaru áll mellé.
A film Alice Walker Kedves Jóisten című regényéből készült. Az Egyesült Államok déli részén játszódik, fekete írónő, fekete története. De nemcsak a feketék másodrangúságáról szól, hanem a nőkről, akik a feketék társadalmában másodrangúak: Csak nézd meg magad - vágja Celie fejéhez a férje - Nigger vagy, szegény vagy, csúnya vagy, nő vagy." És Celie, akinek fejlődését tizennégy esztendős korától egy emberöltőn át kísérjük figyelemmel, s aki a hosszú-hosszú éveken át csak istenhez írhatta a leveleit, a maga embersége és két szeretett asszony segítsége révén mégis megáll a lábán, és szembefordul a sokszoros átokkal: Lehetek szegény, lehetek nigger, lehetek csúnya, és meglehet, hogy főzni sem tudok. De itt vagyok."
Jake és Elwood Blues a két fehér csirkefogó él-hal a blues zenéért. A fekete öltönyös, fekete kalapos, sötét napszemüveges duó életében eljött a pillanat, hogy minden bűnük megbocsátást nyerjen. Megtudják, hogy le akarják bontani az árvaházat, ahol ők is nevelkedtek. Mary nővér hiába fohászkodik Istenhez, itt már csak egy köteg dollár segíthet. A Blues-fivérek elhatározzák, hogy összetrombitálják a régi bandájukat. Azután néhány fellépéssel elég pénzt szereznek ahhoz, hogy segíteni tudjanak a nővérnek. A dolgok azonban nem egészen úgy alakulnak, ahogy kellene.
1950-ben a kínai-szovjet határállomásra beragasztott ablakú szerelvény gördül be: háborús bûnösöket szállítanak haza. Közöttük van Pu Ji, az utolsó kínai császár, aki uralkodói pályáját a japán bábállam, Mandzsuko névleges uraként fejezte be. Mivel kevés jóra számíthat, a mosdóban fölvágja az ereit - de balszerencséjére megmentik, és egy ideológiai átnevelõtáborba viszik. Ott kezd neki önéletrajzának, amelybõl kalandos és vadregényes életút rajzolódik ki. 1908-ban vitték a Tiltott Városba a haldokló császárné parancsára, s hamarosan - még kisgyermekként - õ lesz az új uralkodó. Eunuchok serege neveli, s mivel nem léphet ki a palotából, semmit nem tud a világról - arra is csak évek elmúltával jön rá, hogy becsapták: minden pompa és alázat ellenére Kínában már köztársaság van. Ettõl fogva erõt vesz rajta a vágy, és mindenáron ki akar törni aranykalitkájából. Mikor a japánok felajánlják neki a megszállt Mandzsúria trónját, nincs ereje visszautasítani, s ezzel végképp tönkreteszi életét.
Bonnie Parker és Clyde Barrow legendás története az amerikai gazdasági válság éveiben játszódik, egy olyan időszakban, mely a bűnözés virágzásáról vált híressé. Számtalan rablótámadás után Bonnie és Clyde kettőse öttagú bandává bővül, miután csatlakozik hozzájuk. Moss, valamint Clyde börtönből szabadult bátyja, Buck, és a felesége, Blanche. Egyre több rablást követnek el, s széleskörű ismertségre tesznek szert. Azonban egyik pillanatról a másikra egy gyilkosság következtében minden államban körözött veszélyes bűnözőkké válnak. Szinte hihetetlen módon képesek elmenekülni a legkilátástalanabb helyzetekből. Ám végül egy árulásnak köszönhetően csapdába esnek, és pillanatok alatt szitává lövik őket, még mielőtt egyáltalán a fegyvereikért nyúlhattak volna... (port.hu)
A United Artists ezzel a filmmel kívánt csatlakozni a korabeli divathoz: a gengszterfilmkészítéshez, Howad Hawks mindjárt meg is rendezte a műfaj akkori legjobb moziját. Muni jóideig nem szakadt el a gengszterfiguráktól, sőt ezen belül egy sajátos karaktert teremtett: általában műveletlen, nyers, közönséges gengsztertípust alakít, akinek kegyetlensége és durvasága gyermeki naivitással keveredik. A történet alapjául Al Capone élete szolgált. Egy kis szélhámos a gengsztervezér, Lovo szolgálatába szegődik. Később megöli főnökét és kezdetét veszi egy furcsa karrier... A film remake-jét (igen jelentős változtatásokat eszközölve rajta) Brian De Palma készítette el 1983-ban, Al Pacino főszereplésével.
Kitörni készül a bandaháború. A város alvilága az ír maffia kezében van, melynek vezetője a kemény, de érzelgős Leo, és megbízható jobbkeze, Tom. Ám az újonnan érkezett olaszok nem férnek a bőrükbe, és Leo ősellenségének vezetésével ők is a hatalomra törnek. A harc célja: a Városháza feletti uralom megszerzése. A két ellenséges csapat küzdelmének középpontjában áll Bernie, a kisstílű szélhámos, aki mindkét felet megpróbálja átverni. Az utca törvénye szerint halál várna rá, ám Leo történetesen az ő húgába szerelmes, aki mellesleg Tomnak is a szeretője. Végül azonban Tom iszákosságának és játékszenvedélyének köszönhetően olyan helyzetbe kerül, hogy adósa lesz egy embernek, aki azt kéri tőle: ölje meg Bernie-t.
Almás Annie, a koldusok fejedelemasszonyának almáját csodatévőnek tartják. Kiváltképp hiszi ezt Gigerli Dave, a New Yorki-i alvilág nagyfőnöke, akinek számos alkalommal szerencsét hozott már Annie almája. Dave-nek éppen fontos talákozója lenne Darcey-vel, kemény ellenfelével, de almái nélkül egy tapodtat sem akar tenni. Annie azonban bánatában leitta magát, mivel zárdában nevelt lánya értesítette, hogy meglátogatja spanyol nemesi jövendőbelijével és hercegi apósával. Hogy állhat így lánya elé, aki elől mindvégig eltitkolta igazi életét? A babonás Dave-nek egy nap alatt kell Annie-ből úrinőt faragni, százfős előkelő társaságot toborozni, valamint az újságírókat és a spanyol konzult félreállítani...
A történet az újrakezdésről szól. Frankie megjárta a szövetségiek drogelvonóját, rehabilitálták és "harckészen leszerelt", mint egykor a hadseregből. Felesége, akit tolószékbe kényszerített autóbalesetük, vegyes érzelmekkel várja a férfit. Szeretné, ha otthon lenne vele, de azt is szeretné, ha több pénzzel gazdálkodhatna. Frankie-nek nagyra törő tervei vannak. Dobosnak készül egy jazz-zenekarba, és egyszer s mindenkorra tiszta kíván maradni, végzett a droggal. Ember tervez.
A századfordulón, Montana vadregényes tájain, két ifjú fivér bontogatta szárnyait. Az idősebbik, a komoly és művelt Norman minden vágya, hogy író legyen, míg öccse, a forrófejű Paul inkább gyengéinek, a csinos lányoknak és a szerencsejátéknak hódol. Összeköti azonban őket az apjuktól, a vasszigorú lelkésztől tanult szinte misztikus szenvedély: a műlegyes horgászás az érintetlen és vad Big Blackfoot folyón, amely voltaképpen saját reményeik és félelmeik tükörképe...
Oskar különleges kisfiú, aki a 20-as években, Danzigban született és két apja is van. Harmadik születésnapjára kap egy bádogdobot, és ugyanekkor eldönti, hogy nem nő tovább. Innentől kezdve lehetetlen elválasztani imádott dobjától, ugyanis ha megpróbálják, hisztérikus sikítozásba kezd, és magas hangjával üvegtárgyakat tör össze. A gyerekkorban ragadva él meg mindent: a nőket, szülei elvesztését, a második világháborút...
Zed, aki széfnyitó-specialista, barátjának, Ericnek meghívására Párizsba érkezik, hogy megvalósítsák életük nagy dobását, a BNP központi bankjának kirablását. Zednek egy taxisofőr közvetít egy lányt egyéjszakás kalandra, aki tanulmányainak finanszírozására kiegészítésképp űzi a legősibb mesterséget, főállásban a célpontként kiszemelt bankban dolgozik. A rablás időpontjában ő is ott ül a túszok között, amikor az események véres túszdrámába torkollnak.