Williard kapitány azt a megbízatást kapja a saigoni CIA-tól, hogy likvidáljon egy nyilvánvalóan megőrült ezredest. Az ezredes ugyanis a kambodzsai dzsungelben alakította ki saját birodalmát, amelyben magát istenként imádtatja és kíméletlen magánháborút folytat. Williard útja felfelé a folyón, a háborús területen keresztül egyre inkább erős színekkel festett rémálmokhoz hasonlít.

A Donnie Darko egyszerre képregény, egyszerre esettanulmány és az év legmerészebb vállalkozása az amerikai független filmkészítésben. Csodákkal teli, hangulatos darab, amely az X-akták mágikus realizmusával mesél a nyolcvanas évekbeli kertvárosi tizenévesek szorongásairól. Kelly már a nyitó jelenetben elkezd zsonglőrködni a normalitással: a szappanoperába illő Darko család nekiesik egy rendelt pizzának, rövidesen pedig kiderül, hogy középső gyerekük, Donnie leállt a gyógyszerével, és üzeneteket kap az űrből. Az éjszaka folyamán Donnie-val újra kapcsolatba lépnek, ez menti meg attól a repülőgépmotortól, amely bezuhan a mennyezeten át. A fiú egyre mélyebben sodródik a bűvöletbe: meg van róla győződve, hogy huszonnyolc nap múlva vége a világnak.

A filmtörténet vitathatatlan klasszikusa, melynek forgatókönyvét Oscarra jelölték. Az "új regény" neves képviselőjének, Durasnak találkozása az "újhullám" egyik megteremtőjének tartott Resnais rendezővel olyan forradalmian új, közös alkotást eredményezett, amely messze túllépett a hagyományos filmművészet keretein. Egy német katonába beleszerető francia lány nevers-i tragédiáját állítja a film a hiroshimai tragédia mellé, amelyet egy, az egész családját elvesztett japán mérnök képvisel. A francia nő és a japán túlélő között szerelem ébred...

Az 1980-as évek Nápolyában a fiatal futballrajongó, Fabietto családjában tragédia történik, ami nagy hatással van bizonytalan, ám ígéretes filmes jövőjére.

Ray Charles a szegény, délről érkezett, sanyarú sorsú, vak, színes bőrű zenész, aki a társadalmi és művészi korlátokat ledöntve átírta az amerikai zene történetét. Kamaszként szállt fel a floridai buszra, hogy átszelve az Államokat, a nyüzsgő Seattle-i dzsesszéletben pallérozza zenei tudását. Kezdetben sokat küszködött azért, hogy tisztességesen bánjanak vele, és meglelje saját útját. Majd felfedezi őt egy lemezcég, üstökösként tör be a zenei életbe, és világhírnévre tesz szert. A sztárságért azonban súlyos árat fizet: egy életen át küzd a kábítószerrel és a viharos szerelmi ügyekkel.

Egy régi amerikai mondás szerint az épelméjűt csak egy hajszálvékony vörös vonal választja el az őrülttől. A távoli csendes-óceáni szigeten a Charlie század katonái ugyanezen a vonalon, az őrület határán egyensúlyoznak. A második világháború idején az egyik legvéresebb csatát a Salamon-szigetek birtoklásáért vívták az amerikaiak és a japánok. A Guadalcanal-szigeti partraszállással új fejezet kezdődött az összecsapásukban. A paradicsomi szépségű, buja növényzetű sziget lángoló pokollá vált. James Jones regényének filmváltozata.

Kyoko, Kei és Nozumi feltörekvő tinirockerek, de pár nappal a nagy fellépés előtt szakítanak az énekesükkel, és lesérül a gitárosuk ujja. Ha nem akarnak lemaradni a hírnévhez vezető egyetlen lehetőségről, rövid úton új énekest kell szerezniük. Egy koreai cserediákra esik a választásuk, aki a japán nyelvvel még hadilábon áll. A film és az iskolaév végére tartogatott fellépést aztán a sok gyakorlás után majdnem átalusszák a lányok, de előtte még néhány próbát ki kell állniuk, köztük egy diákszerelem is képbe kerül. Nobuhiro Yamashita, aki eddig a Jim Jarmusch-os stílusú, furcsa humorú vígjátékaival szerzett magának hírnevet, most egy a korábbiaknál jóval könnyebben fogyasztható filmet készített, melynek a zenéit a volt Smashing Pumpkins-tag James Iha írta.

1976, egy francia kisvárosban. Már csaknem vége a tanévnek, amikor a negyedik osztályba új diák érkezik: Julien Leclous. A fiú elhanyagolt külseje, furcsa, deviáns magatartása találgatásokat indít el az osztályban. Hamarosan ki is derül a lehangoló titok... A többiek pedig élik mindennapi életüket. Patrick-nak sem könnyű a sorsa: nyomorék apjával él, és életkoránál sokkal felnőttesebb feladatokat kell ellátnia... "A gyerekek mindennek nekiütköznek, nekiütköznek az életnek, de kegyelem kíséri őket, és kemény fából faragták őket." - mondatja el a tanár feleségével az üzenetét a rendező, Francois Truffaut.

François egy olyan iskolában osztályfőnök, ahol szinte minden diák különféle nemzetiségű és hátrányos helyzetű családból jött. A nehéz helyzet ellenére a tanárokat a legjobb szándék, a kitartása és a tolerancia jellemzi. Minden erejükkel azon dolgoznak, hogy bátorítsák a diákokat és a lehető legjobb oktatást nyújtsák nekik. Ennek ellenére a különböző kultúrák és temperamentumok gyakran szítanak konfliktust az osztályban. A diákok miközben sokszor szórakoztatóak és inspirálják a tanári munkát, magatartásukkal a legelszántabb tanár kedvét is elvehetik az együttműködő munkától. Mivel François se nem körülményes se nem túl szigorú a diákok kezdetben együttműködőek, vagy legalábbis rá lehet őket beszélni a munkára. Nyíltsága gyakran meglepi a diákokat, akik közül néhányan maguk is megnyílnak előtte. François igyekszik ragaszkodni ahhoz, hogy a diákok tisztelettel beszéljenek egymással és vele is, de nehéz helyzetbe keveri magát, amikor diákjai elkezdik feszegetni a határokat.

A munkanélküli Wendyre rámosolyog a szerencse, jövedelmező nyári munkát talált magának. Ám úgy tűnik, minden összeesküdött ellene, amikor úton Oregon állam felé lerobban az autója, a kutyája pedig megszökik. A lány Lucy keresésére indul. Wendy céltalanul bolyong, miközben egyre fogy az amúgy is kevés pénze. Emiatt azután egyre súlyosabb döntésekre kényszerül.

Mike Deerfield alig tért meg Irakból, amikor egy kimenő után nem jelentkezik szolgálati helyén, az új-mexikói katonai bázison. Miután szülei értesülnek a nyugtalanító hírről, az apja, Hank felkerekedik, hogy megkeresse elveszett fiát. A rendőrség fiatal nyomozója, Emily Sanders vonakodva bár, de segít a keresésében. Amikor megcsonkított holttestre bukkannak a sivatagban, kiderül, az eltűnt fiú maradványai kerültek elő. Ahogy gyűlnek a bizonyítékok, úgy válik egyre ködösebbé az ügy, Deerfield és Sanders egyre nagyobb ellenállásba ütközik a hadsereg részéről.

Az önkéntes Anthony húszéves, amikor 1990 nyarán Szaúd-Arábiába küldik, hogy harcoljon az Öböl-háborúban. Közelről azonban egészen másként látja az iraki háborút, mint amilyennek azt az újságok és a televíziók bemutatják. Érzi az égő olajkutak bűzét, ott retteg a fiatal katonák között, akik nem tudják mi vár rájuk a sivatagban, átéli a támadásra készülődés unalmát, megszagolja a vér ízét, és megtapasztalja az ütközetek fizikai és pszichológiai hatását, a katonák között kialakuló összetartás érzését. Anthony Swafford könyvéből.