1972-ben egy uruguayi rögbicsapat repülőgépe lezuhant az Andok mélyén. A néhány túlélő nem tehetett mást, mint hogy egymásra bízták az életüket, a világ egyik legnehezebben túlélhető környezetében.

A huszadik század kezdetén született egy fiú Angliában, egy nagyon szegény családban. A kisfiúra azonban nagy jövő vár, hiszen mint Charlie Chaplin, a világ egyik legnagyobb szórakoztató komikusává válik. Richard Attenborough, az életrajzi tablók nagymestere, ezúttal a filmtörténet talán legnagyobb figuráját tűzte kameravégre. Charlie Chaplin, századunk zseniális nevettetője kalandregénybe illő életet élt. A nagy komikus pályáját feldolgozó film persze vígjátéki elemekben sem szűkölködik, de nem hiányoznak a tragikus sorsfordulók, sőt a krimibe illő hajszák sem. A címszerepben Robert Downey Jr., parádés alakítása látható, de méltó társa Dan Aykroyd, Anthony Hopkins és Geraldine Chaplin is.

A fekete bőrű Rubin Carter, akit mindenki csak Hurrikánnak becézett, a középsúly egyik kedvence volt a hatvanas évek elején. A bokszkarrierjét azonban kettétörte, hogy gyilkossági ügybe keveredett. A bíróság életfogytiglani börtönre ítélte az ártatlan férfit. A rácsok mögött Hurrikán megírta az önéletrajzát. Évekkel később a könyve Lesra Martin kezébe került. Mivel meg volt győződve az ártatlanságáról, Martin felkarolta az ügyét, és kampányt indított a szabadon bocsátásáért. Carter kezdetben vonakodva fogadta a segítséget, hogy azután újult erővel harcoljon az igazáért.

A kórház csendes, steril, komor falai közé hirtelen egy hatalmas cipőjű bohóc ront be, óriási vörös orral az ajtón és végiglépdel a folyosón. Betegek vigyázat, a nevetés ragályos! Íme, Patch Adams, a doktor, aki nem úgy néz, tesz vagy gondolkozik, mint azok a dokik, akiket eddig ismertél. Mert Patch szerint a humor a legjobb gyógyszer, és hajlandó szinte mindent megtenni, hogy megnevettesse betegeit - még akkor is, ha ezzel a karrierjét kockáztatja. Az igaz történet alapján készült Patch Adams a hasfalrengető humort egy felemelő történettel kombinálja, mely túlmutat a hagyományos vígjátéki kereteken.

A maratoni futás megszállottja az egyetemista Babe. A bátyja, Doc, akiről azt hiszi, hogy olajügynök a titkosszolgálat megbízásából beépült a volt nácik titkos szervezetébe, hogy adatokat szerezzen annak vezetőiről. Így bukkant Dr. Zell, a hírhedt náci nyomára, aki az egyik koncentrációs tábor orvosa volt. A férfi a világháború alatt összeharácsolt gyémántokat az Egyesült Államokból Dél-Amerikába akarja csempészni. Amikor Docot a náci megsebesíti, a halála előtt még átadja titkát az öccsének. Emiatt Babe nehéz helyzetbe kerül, Zell és emberei vadászni kezdenek rá.

A hatalmas óceánjáró, a Poszeidón, pályafutása végén utolsó útjára indul New Yorkból egy görög hajótemetőbe. A tulajdonosok azonban nem tartják be a hajón a biztonsági előírásokat, ezért éppen szilveszter éjszakáján egy hullám felborítja és a legénység az utasok nagy részével együtt a vízbe vész.

Két expedíció az emberiség által tapasztalt egyik legdurvább hóviharral találja szemben magát. A hegymászók kitartását a bolygó legkönyörtelenebb elemei teszik próbára, csaknem lehetetlen akadályokkal kell megküzdeniük, és életük szenvedélye a túlélésért folytatott lélegzetelállító harccá válik.

Az 1990-as évek közepén Dublin leginkább egy harcmezőre hasonlított, néhány nagyhatalmú drogbáró küzdött egymással a piacért. Meglepő módon nem a rendőrség, hanem egy bátor újságírónő, Veronica Guerin (Cate Blanchett) bizonyult a legkomolyabb ellenfelüknek. Guerin buldog szívóssággal követte az eseményeket, és leleplezte a dílereket. A nő az olvasói és a hazája iránt érzett felelősség mellett családjára is komoly figyelmet és energiát fordított, és nemzeti hőssé vált az írek szemében. Joel Schumacher valós történeten alapuló filmje hiteles képet vázol az ír konfliktusról, és megrendítő portrét fest az újságírónőről, aki mindent kockára mert tenni az igazság felkutatása érdekében.

A koreai új hullám õsrobbanásának tekinthetõ, bõdületes sikerû Shiri egy melodrámába mártott, fordulatos akció-kémfilm keretében mesél az örök fenyegetést jelentõ kommunista észak és a prosperáló gazdasággal rendelkezõ, demokratikus dél félelemmel övezett, fagyos kapcsolatáról. Egy titkos ügynök párost bíznak meg azzal, hogy elfogjanak egy olyan északi terrorista nõt, akihez képest még Besson Nikitájának címszereplõje is csak lelkes kiscserkésznek tetszik. Utóbb felsejlik, hogy homokszem került a gépezetbe, ugyanis valaki létfontosságú információkat szivárogtat ki a nõi gyilkológépet alkalmazó, újraegyesítés-párti északi speciális osztag részére, amelynek végsõ célja egy szupertitkos, irdatlan pusztító erõvel rendelkezõ bomba megszerzése és ennek alkalmazása egy újabb háború kirobbantása érdekében.

Jimmy Hoffa ellentmondásos egyéniség volt. Egyszerű kamionosként kezdte a harmincas években, majd páratlanul sikeres karriert futott be a fuvarozók szakszervezetében. Miközben vezetőként a dolgozók jogait védte, saját zsebre dolgozott, mind nagyobb hatalom összpontosult a kezében. Hogy céljait elérje, még a maffiával is frigyre lépett. Vesztegetés és sikkasztás miatt 1967-ben börtönbe került. Miközben a rácsok mögött ült, az utóda, Frank Fitzsimmons szembe fordult vele. Amikor később Hoffa kegyelmi kérvénnyel szabadul, megindul a harc a hatalomért a két szakszervezeti vezető között.

1943-ban két tengerész, David Herdeg és Jim Parker egy olyan hadihajó fedélzetén szolgál, amelyen egy rendkívüli tudós különös kísérleteket folytat. A professzor arra törekszik, hogy láthatatlanná tegye a hajókat a radarok, s így az ellenség számára. A kísérletet siker koronázza, de egy váratlan katasztrófa során a legénység minden tagja elpusztul, kivéve Herdeg és Parker közlegényeket. Ők ketten váratlanul 1984-ben, a nevadai sivatagban találják magukat. Longstreet professzor az eltelt negyven év dacára továbbra is a kísérleten dolgozik, s az eltűntnek hitt tengerészeket a jelenbe varázsolja. Amikor Herdeg és Parker rájönnek, hogy mi történt velük, megpróbálnak elszökni a professzor elől, mert félnek, hogy könnyen a vesztüket okozhatja...

Lehet, hogy nem létezik kóros telefonfüggőség nevű betegség, de a Mozell lányok miatt érdemes volna bevezetni. A hölgyek, a telefonálás összes lehetséges módozatát felvonultatják (vezetékes, drótnélküli, mobil, konferencia, társvonal, üzenetrögzítő), hogy a családi kötelékeket fenntartsák. Most éppen azért lógnak mindhárman a dróton, mert az apa (Walter Matthau) kezdi egyre jobban elveszíteni a kapcsolatot a valósággal. A lányok aggódnak érte, de a gyakorlatban csak Eve, a középső lány (Meg Ryan) áll mellette, s ő informálja testvéreit - természetesen telefonon - apjuk állapotáról.