Rango védett, egyhangú életét éli házi kedvencként, miközben komoly identitásválságban van. Végül is hogyan legyen valaki kiemelkedő, amikor az egész életének célja a beolvadás? Amikor Rango véletlenül egy törvényen kívüli, fura lényekkel benépesült sivatagi helységben, a zordon Por városában találja magát, ahol a pisztolyok könnyen elsülnek, a nem éppen bátor gyík azon veszi észre magát, hogy ki kell tűnnie a többiek közül, ha életben akar maradni.Ám az eleinte ellenséges város lassacskán az utolsó reményt kezdi látni benne, a megmentőt, akire vártak - és Rango sheriff kénytelen új szerepét a végsőkig feszíteni. Számos akció dús helyzet és izgalmas találkozás után végül tényleg ő lesz az az új hős, akinek eleinte csak kiadta magát.
1849-et írunk. Egy csapat mormon misszionárius keres új hazát a San Juan folyó partja mentén átvágva, a Utah-i területen. Ezernyi veszély les rájuk, indiánok, a csapat minden gondja és ha ez nem lenne elég, akkor egy mindenre elszánt banda is az útjukba akad, akiket gyilkosságért és rablásért üldöznek. Egyetlen reményük egy fiatalember, aki szintén hozzájuk csapódik. Vajon elérhetnek-e útjuk végére és mi lesz ennek a veszélyes utazásnak a vége?
1634, Quebec. Laforgue, a fiatal jezsuita atya - indián nevén: "Fekete Köpeny" - elindul a vadonba, hogy átvegye a távoli misszió vezetését, és keresztény hitre térítse a "vad" indiánokat. Daniel, aki útitársul szegődik, szerelmes lesz a huron törzsfőnök lányába. Laforgue azonban spirituális megtisztulást, a lelki békét keresi. A gyilkosan szép, hóborította hegyek között azonban harc, szenvedés és halál leselkedik rájuk...
1876-ban aranyat fedeznek fel és az amerikai hadsereg utat és erődöt épít azon a területen, amit egy korábbi egyezménnyel átengedtek a sziúknak. Jim Bridger határőr, egy Cheyenne lány társaságában, megpróbálja megakadályozni, hogy háború törjön ki a sziúkkal.
Az Egyesült Államok hadserege előtt már minden őslakos indián törzs vezetője letette a fegyvert és elfogadta az ultimátumot: rezervátumba vonulnak. Csupán egy maroknyi apacs törzs áll ellen a végsőkig. A lázadó Geronimo mindössze három tucatnyi emberével vív egyenlőtlen háborút 5000 amerikai katonával szemben. A karizmatikus indián-vezető több mint egy éven keresztül képes volt ellenállni, míg végül 1886 szeptemberében kénytelen volt megadni magát a Csontváz kanyonban. Geronimo kíméletlen harcos volt, ellenfelei azonban a hadsereg vezetőitől kezdve az indián fejvadászokig kivétel nélkül tisztelték őt hihetetlen kitartása, nagyszerű stratégiai érzéke és bátorsága miatt.
A XVIII. század közepén járunk. A mai Egyesült Államok északkeleti partvidéke, vagyis Új-Anglia még a brit korona gyarmata, mely elkeseredett csatározásokat folytat a tőlük északra, Québecben megtelepedett franciákkal, illetve azok indián segédcsapataival. Rogers őrnagy különlegesen veszélyes feladatot kap: járőrcsapatát a kegyetlenkedéseikről híres abenaki indiánok falujába kell megtorló hadjáratra vezetnie. Úttalan utakon, az érintetlen kanadai őserdőköin keresztül vonul a maroknyi csapat, élén a céltudatos, keménykezű és ravasz őrnaggyal, aki az ördöggel is kész szembe szállni. A történet hátterében Langdon Towne, az egyetemről kibukott festőjelölt, amatőr térképrajzoló és botcsinálta határvadász komoly férfivá érésének és romantikus szerelmének történetét láthatjuk. Kenneth Roberts magyarul is számtalan kiadást megért, szélesen hömpölygő regényének klasszikus filmváltozatát Spencer Tracy briliáns alakítása fémjelzi.
Nagyszabású történet bátor férfiakról és nőkről, akik otthagyják a keleti part nyújtotta kényelmet, és elindulnak a szabadságot ígérő vadnyugatra.
Willie, az indián fiú visszatér a kaliforniai Banningbe, hogy végre feleségül vehesse menyasszonyát, Lola Boniface-t. Korábban, amikor el akarta venni a lányt, Lola apja elüldözte őt. Willie azonban elhatározta, hogy pontot tesz az ügy végére: megszökteti a lányt és Nevadába költözik vele. A rezervátum egyik felügyelőnője azonban csak nehezen tudja elhinni azt, hogy Lola valóban a sivatagban szeretne élni. Ezért kéri fel Cooper-t a banningi seriff helyettesét, hogy hozza őket vissza. Cooper Willie és Lola keresésére indul. Megkezdődik a hajsza, melynek célja, hogy a szabadon élni akaró szerelmeseket elkapják...
Egy európai arisztokratákból álló vadásztársaságnak nyoma vész Új Mexikó kietlen, napégette pusztaságában, miután rátévednek egy apacs rezervátum területére. Shalakot, a magányos vándort küldik a megmentésükre, aki kellő helyismerettel és tapasztalattal rendelkezi ezen a vidéken. Bár a csoport túlélő tagjai eleinte bizalmatlanul fogadják a titokzatos vándort, mégis rá kell bízzák magukat a férfira, hogy kimenekítse őket a forró helyzetekből: a dühödt indiánok lángoló nyílvesszeinek erdejéből, és a forró, veszélyekkel teli kősivatagból.
Az 1930-as években Archie, a Szürke Bagoly nevű indián szembesül azzal, hogy otthonát, az érintetlen kanadai vadonban kegyetlen szőrme vadászok fosztogatják. Bár ő maga is vadász volt, de idővel megtanulta, hogyan szerezheti meg azt, amire szüksége van a túléléshez anélkül, hogy nagy sebet ejtsen a természeten. Az új vadászok azonban fegyvereket, dinamitot és pusztulást hoztak az erdőbe. Minél többet látott Archie a kapzsi módszerekből, annál inkább forrt benne az elhatározás, hogy megállítsa őket. Közben felkérik arra, hogy írjon könyvet élményeiről és tapasztalatairól, valamint tartson a fehér emberek számára népszerűsítő előadásokat a vadon védelméről. Arechie elhatározza, újra visszatér Kanada fenséges erdőibe, mert itt érzi igazán otthon magát. Kísérője is akad, a gyönyörű indián lány, Ana Hareobe személyében, akit Pony-nak becéznek.
Joe Highhawk, az egykori kickbox bajnok, rendőr volt egy amerikai nagyvárosban, ám származása miatt nem igazán kedvelték a kollégái. Hawk ugyanis indián ősöktől származik. Miután a rendőrségnél teljesen ellehetetlenítik, a férfi egy sivatagi kisvárosba vonul vissza. Nem is sejti, hogy itt mennyi érdeket sért az ő felbukkanása...