Egyre több baja van Csu úrnak, aki Tajvan legjobb szakácsa és egyben három felnőtt, lázadó lány apja. Csu úr felesége már évekkel ezelőtt meghalt, magára hagyva férjét a lányok nevelésében: a legnagyobb Csia-Csien tanárnő és látszólag apja támasza, a középső elfoglalt üzletasszony, aki alig bírja elviselni apja társaságát, a legfiatalabb pedig Csia-Ning, aki reménytelenül romantikus alkat. A családi képbe azonban belép a zsémbeskedő özvegy Liang asszony, aki nemrég költözött a szomszédba. Hirtelen az egész család úgy érzi, hogy Csu úr valaki másra is főzni fog. Időközben viszont az egyik lány terhes lesz, a másik kiborul, valaki meghal, és megint másvalaki rátalál az igazi szerelemre. Ezek után ne lepődjünk meg, hogy végül teljesen meglepődünk azon, kivel mi is történik!
Kao Vaj-tung azon kevesek közé tartozik, akiknek sikerült. Tisztes karriert futott be Amerikában, a lehetőségek hazájában, s már az állampolgárságot is megszerezte. Bankszámlája olyannyira meggyarapodott, hogy Manhattan egyik legmenőbb negyedében futja lakásra. Idősödő szülei odahaza Tajvanon boldogan élnének, míg meg nem halnak, ha fiukat boldog férjnek és családapának tudhatnák. Ám a házasságnak, amire a szülők oly forrón vágynak, komoly akadálya van: Vaj-tung Simont szereti. Egyetlen megoldás van: az aggódó rokonságnak prezentálni kell egy nőnemű menyasszonyt, s erre megvan az eszményi önkéntes jelölt Vej-vej, az illegálisan bevándorolt kínai festőművész leányzó személyében.
Az Anna és a sziámi király című romantikus drámában Anna, az özvegy, fiatal angoltanárnő Sziámba utazik, hogy az uralkodó gyermekeinek tanára legyen. Könnyen szót ért új diákjaival, ám édesapjukkal már annál kevésbé. Az új kultúra és idegen környezet megszokása is nehézkesen megy az angol hölgynek, de a birodalom első embere is számos kifogással él a kisasszony otthonról hozott dolgaival szemben. Kettejük kapcsolata azonban szép lassan romantikus színbe megy át...
Scorsese filmje Tibet vallási vezetője, a Dalai Láma előtti tiszteletadás és a nyugati civilizáció elragadtatásának gyümölcse a keleti kultúra iránt, továbbá kitűnő példa a buddhizmus bemutatására egy katolikus gyökerekkel rendelkező rendező szemszögéből. A film bemutatja a 14. Dalai Láma életét 1937 és 1959 között. A történet elején egy kétéves gyermeket, Tenzin Gyatsot, elismerik Buddha reinkarnációjának. Figyelemmel kísérhetjük a gyermek felnövését, oktatását, fiatal éveit, majd fokozatos felnőtté válását. A film második felében hősünknek el kell hagynia Tibetet. A kínai megszállás drámai időszaka és az ezt követő felkelés alatt a Lámát igazi lelki vezetőként ábrázolják, aki az erőszak hatására is képes megőrizni vallási tisztaságát és lelki nyugalmát.
Norbu láma kilenc éve keresi mestere reinkarnációját az egész világon. A bölcs tanár Seattle-ben halt meg, ezért fogadja el Norbu a feltételezést, hogy volt mestere reinkarnációja egy amerikai kisfiú: Jesse Conrad. A láma Amerikába utazik, és megismerteti Jesse-vel Sziddhartha herceg életét, a buddhizmus kialakulását. S ahogy a kisfiú a Buddháról szóló könyvet olvassa, úgy jelennek meg a filmvásznon is Buddha életének legfontosabb epizódjai csodálatos, lélegzetelállító képekben.