A II. világháború nyers, költőietlen hazafiasságnak, az ártatlanság elvesztésének, az intézményesített terrornak, az őrület túlharsoghatatlanságának a filmje, borzalmakban bővelkedő időtlen remekmű. A kis parasztlegény, Flera keres egy puskát és beáll a partizánok közé a II. világháború kellős közepén. A parancsnok a gazdasági szakaszhoz osztja be a legfiatalabbakat, de nem sejti, hogy hamarosan a legnagyobb szenvedéseknek lesznek kitéve az itt szolgálók...
Clive Candy, az angol hadsereg tisztje a múlt század elején párbajozik Theóval, az ellenséges német hadsereg egyik tisztjével. Mindkét férfi komolyan megsebesül, de lábadozásuk a közös kórházban egyben "egy gyönyörű barátság kezdete". Clive a méltóság és a becsület letéteményese: barátságát Theo iránt még az sem tépázza meg, hogy a német férfi feleségül veszi azt a nőt, akit Clive szemelt ki magának. Ugyanezen érzésektől vezérelve segít neki az első világháború után is. Az idők viszont gyorsan változnak, és a második világháborúban a régi értékekhez már csak a bolondok ragaszkodnak? A világhírű rendezőpáros első Technicolor filmjét Churchill be akarta tiltatni, hiszen nem eléggé elítélő módon mutatta be a nácikat 1943-ban.
Egy 8 éves kisfiú bármit megtenne, hogy véget érjen a II. világháború és az apja hazatérhessen. A történet apa és fiú közötti határtalan szeretetről szól.
Olaszország, 1943. Cathcart ezredes folyton emeli az amerikai bombázópilóták bevetésének számát. Yossarian kapitánynak és társainak nincs más lehetősége, minthogy megpróbálja orvosi úton leszereltetni magát. Ezzel azonban beleesnek a huszonkettes paragrafus csapdájába. A szabály szerint ugyanis leszerelni csak azt a katonát lehet, aki ezt az elmeállapotára hivatkozva kéri. Aki viszont ezt kéri, az nyilvánvalóan nem lehet őrült, csupán ki akarja magát vonni a harci állományból. Vagyis nem szereltethető le.
Franco Zeffirelli önéletrajzi ihletésű filmjében gyermekkorának csodálatos színhelyére kalauzolja el nézőit, Luca (Baird Wallace) sorsán keresztül. Gazdag édesapja a Firenzében élő angol kolónia egyik hölgytagjára bízza vadházasságból született fiát, miután édesanyja elhunyt. Mary (Joan Plowright) szeretettel neveli Lucát, aki részt vesz a zárt, sznob társaság mindennapjaiban, a második világháború előestéjén. Hamis illúziókba ringatják magukat az angolok. Mussolini szavát készpénznek veszik, védettnek érzik magukat. Néha megjelenik közöttük Elsa (Cher), az amerikai műgyűjtő és kalandor nő. A háború elején internálják az angolokat, Amerika hadba lépésekor pedig az amerikaiakat is. Elsa rájön, hogy jelenlegi férje besúgó, aki ráadásul ki akarja forgatni teljes vagyonából, és az életére tör. A kis közösségnek össze kell fognia a nehéz helyzetben: a tét mindannyiuk életben maradása.
1942 szeptemberében járunk, amikor Rommel Afrikán át éppen Egyiptomba tart, egy speciális, zsidó emigránsokból álló egység elrabol egy tisztet, hogy egy német utánpótlási egységet felrobbantsanak Tobrukban. Az út persze nehéz és sok akadályba ütköznek, mert a jól felfegyverkezett német sereg tettre kész és meg akarja nyerni az egyiptomi csatát.
Hollywood, 1942. Az amerikai kormány nyomást gyakorol a magyar származású Michael Curtiz rendezőre, aki éppen befejezi a „Casablanca” forgatását, hogy a film propagandaüzenetét hangsúlyozva befolyásolja a közvéleményt az ország európai háborúba való beavatkozása mellett.
Jack Walsh a Pearl Harbour-i bombázások után azonnal bevonul katonának, otthon hagyva háztartásbeli feleségét, Kayt. A naiv, és ez idáig sohasem dolgozó nő nem nagyon tud mit kezdeni magával, így beáll a helyi repülőgépgyárba dolgozni. Itt ismerkedik meg a jóképű Lucky-val, akivel a fokozódó magány miatt egyre szorosabb viszonyba kerül. Kay barátnőjével, Hazel-lel, - aki énekesnő létére szintén a gyárban keres érvényesülést - jó csapatot alkotnak egészen addig, amíg a férj haza nem tér a háborúból. A film a férfiak helyét átvevő, dolgozó amerikai nőknek állít emléket. Ők Amerika elfelejtett hősei, akik a katonai sikerekhez tökéletes háttérbázist biztosítottak. Ameddig szükség volt erejükre és akaratukra.